Ó, azok a
rosszfiúk! Csintalan kacsintások, érzéki mosolyok és némi vadság, amivel igazán
nem lehet finom társaságban mutatkozni. De kit érdekel? Otthon sem unatkoznak…
Lopott gyönyör
Merrick
grófja, Sebastian Blake rég elmenekült a rangjával járó felelősség elől, és
kalóznak állt. Ő a hírhedt Phoenix kapitány. De egy kereskedőhajóról furcsa
zsákmányt szerez: egy tüzes kis vadmacskát, aki azt állítja magáról, hogy
menyasszony… mégpedig az ő menyasszonya, akivel a házasságot apáik írták alá a
nevükben. A kapitány most megszégyeníthetné gyűlölt családját, és érintetlenül
visszaküldhetné gyönyörű feleségét, de ilyen csábító kincset még sosem talált.
Nincs hát más vágya, mint hogy házasságukat igazi friggyé kovácsolja.
Lucien kockáztat
Lucien
Remington szabadosságáról híres: semmiféle szabályt nem tart be, sem a
hálószobában, sem az üzleti életben. Amit akar, azt megszerzi, és legkevésbé
sem érdekli, mit gondolnak róla emiatt. De igazán csak az elérhetetlen Lady
Julienne La Coeur kegyeire vágyik, és nem is reménykedhet benne, hogy ezt
megkapja… egészen addig, amíg a Julienne férfinak öltözve be nem oson Lucien
klubjába, felelőtlen fivére után kutatva. Lucien hirtelen úgy érzi, itt az
alkalom, hogy megszerezze, és csupa bűnös gondolat jár a fejében. Egy úriember ellenállna
az ilyen csábításnak. De Lucien sosem tartotta magát úriembernek…
Az őrült hercegné
Hugh La Coeur
sosem akart Montrose grófja lenni. Nem vágyik több felelősségre, mint ami a
borral, nőkkel és nagy tétben megtett fogadásokkal jár. Semmi kedve az éjszakát
egy kísérteties, elhagyatott kúriában tölteni, aminek tulajdonosa egy híres,
őrült hercegné. Ám a hercegné társalkodónője, a vad és független Charlotte más
kérdés… Hugh vele akárhány éjszakát szívesen töltene. Tudja, hogy a lány
szörnyű titkokat rejteget, és életében először Montrose grófja szeretné magára
vállalni ezt a terhet, bármilyen veszéllyel is jár…
Őrültek,
rosszak, és teljességgel ellenállhatatlanok…
Sylvia Day a
New York Times és az USA Today bestseller írója, könyvei nemzetközi bestseller
listákat is vezettek. Több mint 20 díjnyertes könyve jelent meg, több mint 40
országban. 28 országban vált bestseller íróvá, könyveit több tízmillió
példányban adták ki.
Álomgyár, 2018
Eredeti mű:
Scandalous Liaisons, 2006, 1997
Hazudnék, ha
azt mondanám, mennyire vártam ezt a könyvet, de az ember lánya mindig reménykedik, hogy hátha... Ez a Sylvia Day mintha nem lenne azonos azzal,
aki az Átverve/Átölelve-t vagy a Crossfire sorozat első három kötetét írta.
Zárójelként megjegyzem, hogy azt sem értettem, hogy miért kellett feleslegesen
még egy-két rend bőrt lenyúzni arról a sorozatról és a három sikeres kötet után
még két dögunalmasat és vontatottat hozzáírni. De ez nem arról a sorozatról
szól, hanem a szerző által írt klasszikus romantikus történetetekről.
Az Álomgyár
Kiadónak köszönhetően megismerkedhettünk már a szerző két kllasszikus
romantikus történetével (Idegen a férjem, Hét év vágyakozás), tehát nem ért
meglepetésként ez az újabb “kosztümös” kötet.
Mikor még
megjelenés előtt a fülszöveggel találkoztam el nem tudtam képzelni, hogy mi
lesz ebből? Három kisregény (novella?) egy kötetben, vagy ez csupán egy nagyon
kreatív ismertető, tulajdonképpen egyetlen történetről van szó és mindenki
ugyanannak az egésznek a szereplője. Az első variáns a nyerő, három különálló
történet három meglehetősen potens nemes úriember főszereplésével, de a három
történet kapcsolodik egymáshoz, mégpedig abban, hogy az urak baráti vagy rokoni
kapcsolatban állnak (vagy fognak) egymással, és epizódikusan megjelennek egymás történeteiben..
Ha Sylvia Day,
akkor minden olvasó tudja, hogy erotikával bőven megtűzdelt történetekről
beszélünk, mert a szerző nem megy a
szomszédba egy kis szexért, amivel a műfaj kedvelőivel is megszerettetheti
írásait. Már a könyv címe is jelzi, hogy ez nem szempillarebegtetős, kézcsókolgatós, szerelmi költeményes történet lesz. Ez egy nagyon erotikus írás és ezt a kijelentésem kéretik komolyan
venni, mert a három novella cselekményét elmesélte a fülszöveg, a többi szexről
szól. Ha éppen nem csinálják, akkor beszélnek, vagy fantáziálnak róla. Meglehetősen
részletesen.
Persze nincsen
semmi baj az erotikával, ha mellé történet is van. Eddig mindig volt. Nos, ebben az esetben az
erotika dominál, cselekmény nyomokban előfordul, az sem mindig befejezett.
Például az első novellában Sebastian Blake elrabolja saját feleségét, mellesleg
nem is tudja, hogy nős, mert távollétében történt a házasság és főrendű apja
ötlete volt, hogy helyette egy rokon adja ki magát Merrick grófjának. S a
meglehetősen vad Sebastian (elvégre évekig becsületes kalózkodással kereste meg
a napi betevőt) nem leplezi le a rokont? És nem belezi ki? Vagy a harmadik
novella annyit osztotta-szorozta azt a tetves kincset, még expedíciót is
szerveztek a felkutatására, hogy tényleg kiváncsi lettem, ért-e valamit az a
térkép, vagy csupán két szexuális aktus közötti pihenőnek számított a
tanulmányozása? Belehalt volna, ha egy bekezdésben elárulja, hogy lett-e kincs
vagy sem? És azért a szemét herceget is megüthette volna a guta, vagy
ledobhatta volna egy ló, csak azért, hogy valamiképpen megbűnhödjön
kegyetlensége miatt. Tehát sokkal többet is ki lehetett volna hozni ezekből a
történetekből.
Ezt
természetesen csupán az én személyes igényem, a szerző megelégedett a
“megdugta, feleségül vette és boldogan éltek, míg meg nem haltak” variánssal.
Ha ezeket a történeteket filmre vinnék – tegyük fel, mert ugye minden
lehetséges –, akkor azt az alkotást minden bizonnyal pornográfiának
kategorizálnák.
S mintha a
fordítás sem lett volna az igazi. Én úgy tudom, hogy asszonynak nevezünk egy
olyan nőt, aki férjezett, megözvegyült vagy élemedett kora van – válás a 19.
század eleji Egyesült Királyságban nem volt divatban –, de semmiképpen egy
huszonéves szűzet. A második novella hősnőjét, az ártatlan Lady Julienne-t pedig következetesen asszonyként emlegeti.
Nyilvánvaló,
hogy ezt a kötetet azoknak ajánlom, akik kedvelik a tömény erotikát… és
természetesen ízlések és pofonok.