Betonka szerint a világ...: Borsa Brown

Az Arab 3

Gamal, a szaúdi királyi család tagja, megkapja élete legnagyobb feladatát: fel kell nevelnie magyar szerelmétől született gyermekét, Annát nem is akárhol: saját hazájában, Szaúd-Arábiában. A család nem nézi jó szemmel a házasságon kívüli kislány érkezését. De ha ez nem lenne elég, a sors még egy megoldhatatlannak tűnő kihívást küld Gamalnak

Vajon képes egy apa egyenlőséget tenni gyermekei között, amikor azt a vallási tradíciók szerint nem is volna szabad? Lehet boldog egy ilyen zord világban egy ártatlan kislány, akinek már születésekor megpecsételődik a sorsa? Mire képes az apai szív? Mire képes egy mostoha?

A hatalmas sikert aratott Az Arab című regényben megismertük egy szívbemarkoló szerelem történetét. Az Arab szeretője a magyar nő szemével mutatja be ugyanezt az érzelmi hullámvasutat. Az Arab lányában a kettejük szerelme gyümölcsének élete bontakozik ki, miközben Gamal lelke is új életre kel.

Álomgyár, 2017

Nos, az vitatható, hogy ez épp hányadik része a sorozatnak. Szerintem negyedik, hiszen Az arab lánya 1 nem egy apró szösszenet volt, sem egy kiegészítő novella, hanem sokszáz oldal. És igazándiból az arab lányáról sem szólt, hanem inkább Gamalról és családjáról a Csilla utáni időkben.

Ez a könyv tényleg Annáról, Gamal és a megboldogult Csilla lányáról szól, bár annak amit a fülszöveg ír semmi köze ahhoz, amiről a könyv szól, úgy, ahogy az első rész tartalmához sem volt semmi köze. Egyébként a Molyos fülszöveg azonos Az Arab lánya mindkét részéhez.

Igazándiból nem állt szándékomban ezt a könyvet elolvasni, mert bármennyire szeretem a szerzőt – a Maffia-trilógiát egyenesen imádom –, annyira nem jön be nekem Az Arab és folytatásai. Rosszul mondom, nem Az Arabbal van bajom, hanem a folytatásaival. Az Arab egy nagyonis valós jelenséget mutat be, olyan polgárpukkasztó, megbotránkoztató, mindenki tudja, hogy létezik, hogy így mennek a dolgok, de mindenki a homokba dugja a fejét és senki nem beszél róla, különösen mostanában…

Szóval, nem volt tervbe véve a könyv, de múlt héten haverina berobogott és lelkesen lobogtatta Az Arab lánya 2 mind az ötszáz oldalát. És megkísértett.

Ezt a történetet a 18. életévét betöltő Anna meséli el, egyes szám első személyben. A történet magával a születésnapi “bulival” kezdődik és onnan bontakozik ki a közeli jövőbe úgy, hogy közben megismerhetjük Anna első 18 évét abban a formában, ahogyan ő emlékszik a történtekre.

Vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Vannak részei amiket szerettem, vannak részek, amiket fölöslegesnek találtam, vagy épp a hatásvadászat miatt, valaminek a kihangsúlyozása miatt nem szerettem. Például Anna internetes afférja az izraeli fiatalemberrel. Pontosan ugyanúgy üvöltött volna Gamal, és ugyanúgy megbünteti, ha egy más fiatalemberrel barátkozik a közösségi oldalon és nem egy zsidóval. A büntetés azért járt, mert a közösségi oldalra regisztrált, a fiatalember vallási hovatartozása csak hab volt a tortán, az a bizonyos fokozzuk a feszültséget.

Értettem, hogy Anna világa megreng, mikor 14 évesen apja elmondja neki, hogy az addigi élete hazugság volt és anyja tulajdonképpen egy magyar nő. Azt is megértem, hogy miután évekig elutasított minden további információt származásáról, most, a felnőttkor küszöbén és kialkudott házassága előtt, hirtelen fontos lett neki többet megtudnia szülőanyjáról és magyar gyökereiről. De nem tudom elfogadni azt a nyálas és szerintem fölösleges intermezzót Emesével és az átültetett szívvel. Az egy izomdarab, a test motorja. Minden mást belemagyarázni, bármi mással felruházni és mély meggyőződéssel hinni benne már pszichopátiás, főleg ha ez a hit már rögeszmébe csap át.

Nemcsak Annával, gondolataival ismerkedünk meg, hanem nagyobb betekintést kapunk Gamal szűkebb és tágabb családjába is, a mindennapokba, abba, ahogyan a fiatal szaúdi lányok gondolkoznak a világ dolgairól és néha bizony dacolnak a hagyományokkal és megszegik a szigorú szabályokat… és persze a szabályszegés következményet sem titkolja el a szerző.

Ahogy a sorozat előző részeiben is, most is részletes leírást kapunk a cselekmények helyszíneiről, ez különösen a szaudi helyszínekre vonatkozik. Nekem erre nem volt ígényem, bár ez a részletesség a mérhetetlen gazdagság és pompa szemléltetését szolgálta. S természetesen ez a rész is helyileg két színen játszódik: Szaud Arábiában és Magyarországon, mert Anna apja és vele egyidős testvére, Khalid társaságában Magyarországra látogat gyökereit keresendő – és ami azt illeti ez a mellveregető magyarság is kezd zavarni.

Teljesen erotika-mentes, ellentmondásos érzéseket keltő történet. Teljesen erotika-mentes egészen az utolsó fejezetekig, mert akkor viszont, kedves közönségünk, helyszíni közvetítést adunk Anna és Billal al-Szudairi herceg (a család uralkodói ágához tartozó rokon) nászéjszakájáról a tükrös szobából. S ezen az eseményen, szerencsére, csak a friss házasok vesznek részt.

Októberben várható a történet folytatása, Az Arab fia címmel, ez gondolom Khalidról szól majd, aki, van nekem egy olyan sanda gyanúm, hogy titokban saját húgába, Annába szerelmes. Ha most ronda akarok lenni, akkor azt mondanám, hogy az arabnak van felesége is – az a nő egyébként egy szent, és minden hisztije és teatralitása ellenére nekem ő a kedvencem –, sőt van még három gyereke is, jöhetnek a folytatások, mert símán kiderülhetne a visszahúzódó és érzékeny Ahmedről, hogy teszem azt meleg, vagy a megzabolázhatatlan Azizáról, hogy nemcsak elkényeztetett és hiperaktív, hanem valamilyen sikkes kis személyiségzavara is van mellé, ami fenőttkorra hangsúlyosabbá válik. Tehát a lehetőségek tárháza végtelen…

Az én olvasatomban ez jobb volt mint az előző rész. Ki-ki eldönti majd magának, hogy szereti-e ezt a történetet vagy sem, mert ízlések és pofonok…