A szerelem nem
ismer határokat…
Lochant és
Mayát a testvéri szálakon túl mindig is mély barátság fűzte egymáshoz. Mivel
alkoholista anyjukra nem számíthatnak, közösen nevelik három kisebb
testvérüket. Ez a megpróbáltatásokkal teli élet – és a köztük lévő tökéletes
összhang – a megszokottnál jóval közelebb hozza őket egymáshoz.
Olyan közel,
hogy végül egymásba szeretnek.
Lochan és Maya
tudja, hogy a kapcsolatuk vállalhatatlan, és nem folytatódhat tovább. Ám
tehetetlenek, mert amit éreznek, az semmihez sem fogható…
Könyvmolyképző
Kiadó, 2016
Eredeti mű:
Tabitha Suzuma – Forbidden, Simon Pulse, 2011
“Az érzelmekre nem vonatkoznak a törvények, a tiltások. Senki sem szólhat bele, milyen mélyen és szenvedélyesen szeretjük egymást.”
Hogy hogyan
jutottunk el az eredeti “Forbidden” címtől, ami tiltottat jelent az angol nyelv
mai állása szerint, a magyar “Kimonhatatlan”-ig, nem tudom. Talán azért mert
egy olyan témát feszeget a szerző, amit kimondani sem merünk, a fejünket inkább bedugjuk a homokba, de nem ismernénk el, hogy létezik. S több ilyen tabu-téma is
van, amiről nem beszélünk, vagy ha mégis, akkor suttogva és ítélkezve.
Itt, most
testvérek közötti szerelemről van szó. Beteljesült szerelemről. Az első
gondolat, ami ilyenkor beugrik, az a vérfertőzés, s mondogatják is lelkesen
anélkül, hogy tudnák is mit jelent ez a szó és mi van a meghatározás mögött,
honnan származik és miért… de most nem erről van szó, hanem egy olyan
történetről, ahol öt gyerek magára marad valahányszor anyjuk új szerelmet talál
és az a kapcsolat, az a család fontosabb neki mint a sajátja. S ha nincs más
férfi, akkor az alkohol a hű társ, az is a gyermekek előtt áll a sorban. Mivel
apjuk már rég kilépett a képből, az öt gyermek saját magát és egymást neveli
fel és különleges a kapcsolatuk. Ehhez hasonló felállás, amikor a gyerekek
hazudnak az iskolában a szüleikről és eltitkolják az igazságot csak azért, hogy
a rendszer ne válassza szét őket, más könyvekben is előfordult már, ha nem is
pont így, de ehhez nagyon hasonlóan. Akik rendszeresen olvassák az amerikai
ifjúságról szóló szívfacsaró történeteket, minden bizonnyal 3-4 címet kapásból
fel tudnának sorolni - bár ez egy brit szerző műve.
Lochan és Maya
tisztában van azzal, amit tesznek. Tudják, hogy morálisan nem helyes, sőt
törvénytelen is. És mégis megteszik. Ezt nem lehet a szülői irányítás és
jelenlét hiányára fogni. Ez csak megtörténik és kész.
Nem szerettem,
és nem a témával volt bajom. Isten látja sötét lelkem, én lennék az utolsó, aki
ilyesmiért ítélkezne. Nekem az volt a bajom, hogy állandó jelleggel ott éreztem
Shakespeare Rómeó és Júliáját. Még a végkifejletben is. Mert alapjában a
történet ugyanaz: tiltott szerelem két tizenéves között, hiszen Lochan 18 éves,
Maya alíg 16, tehát egy csöppet idősebbek mint a shakespeare-i szereplők, és ők
testvérek, nem két elenséges család gyermeke. De ennek ellenére úgy gondolom,
hogy az alapötlet a shakespeare-i drámából származik, csak kicsit aktualizálta
egy szétzilált családdal, egy antiszociális és szorogó Lochannal, egy kicsit
kurvás Mayával, és ha lúd, akkor legyen kövér, egymásba legyenek szerelmesek.
Ha véletlenül mégsem kattant volna be mindenkinek Shakespeare, akkor rátesz egy
lapáttal, amikoris irodalom órán Hamletet elemzik, külön kihangsúlyozva a
főszereplő feltételezett Oedipus-komplexusát, ami ugye az anya iránt érzett és elfojtott
szexuális vágyakat jelent. Hadd csavarodjon be még jobban Lochan, mikor ezt
elemezgetni kezdik és szóba kerülnek a családon belüli szexuális kapcsolatok.
Tehát, az én
olvasatomban, vett egy közismert, klasszikus szerelmi történetet és eladhatóvá
tette a 21. század számára olyan elemekkel, melyek tabunak számítanak, de él a
közönségben egy fajta kiváncsiság irántuk.
Amit
hiányoltam, az az anya… nem is tudom hogyan mondjam el mit is hiányoltam vele
kapcsolatban. Talán azt, hogy valami módon megbűnhődjön. Hogy úgy hirtelen
megvilágosodjon, hogy még mindig maradt három gyermeke, akikért felelősséggel
tartozik és vezekelni kezd múltbéli bűneiért. Ő úgy egyszerűen eltűnik a
történetből – amiben amúgy sem kap nagy szerepet –, miután Lochant és Mayát
együtt találja és rájuk hozza a rendőrséget.
Semmiképpen
nem ajánlom azoknak, akik a szép, tiszta és boldog befejezéseket kedvelik. Ez
nem egy romantikus könyv, hanem egy nagyon rázós történet. De hát ízlések és
pofonok…