Oka van annak,
hogy ma, hóvégi klasszikusként, egy magyar szerző kevésbé ismert és a
szakemberek szerint nem igazán sikeres és nem is népszerű művét ajánlom.
Első sorban azért, mert én kedveltem és többször is újraolvastam és mert a
főszereplő Nyilas Misi az ifjúságnak szóló magyar irodalom talán legismertebb
alakja. Igen, a Légy jó mindhalálig
Nyilas Misijéről van szó, akiről mindenki hallott, márcsak azért is, mert
egyrészt kötelező olvasmány volt, másrészt a könnyebb emészthetőségért musicalt
is írtak belőle. Nyilas Misivel egyedül Molnár Ferenc Pál utcai fiúkjából Nemecsek Ernő vehetné fel a versenyt ismertség
szempontjából.
Míg a Légy jó mindhalálig Nyilas Misije inkább
egy önéletrajzi figura, a Forr a boré,
már nem a szerethető kiskamasz, akiért lelkek szakadnak meg, hanem érettségi –
bocsánat, matúra előtt álló fiatalember a kisújszállási gimnáziumban, melynek
frissen kinevezett igazgatója a nagybátyja, Isaák Géza. Ez ugye egy újabb ok,
az amúgy sem könnyen szocializáló fiatalember kirekesztettségére. Egyébként a
könyv címe is erre a korosztályra utal, már nem kiskamasz, tehát nem must, de
nem is bor, azaz felnőtt, hanem a forrásban, kialakulóban levő ember – számomra
tetszetős analógia.
A könyv
cselekménye 1899-ben játszódik és szereplőin keresztül remek korképet
kapunk arról, hogy milyen is volt a vidéki magyar társadalom a 19. század
végén. Mert a szereplők úgy vannak megformálva, hogy a kor egész társadalmát
képviseljék: a gazdag kereskedőket, a tehetős vagy kevésbé tehetős zsidó
családokat, a kétkezi munkást, az értelmiségit.
Bármennyire
hihetetlen, de ez a könyv egy bizonyos fokig ma is aktuális, és akik már
olvasták azt is tudják miért: érdekszövetségek, antiszemitizmus, nők helyzete
és szerepe a társadalomban, szociális rétegek közötti különbségek, az oktatási
folyamatért felelős személyek szakmai megfelelése, s a sort még hosszan lehetne
folytatni.
Talán a legfontosabb oka amiért ezt a könyvet választottam mára, és
ezzel kellett volna kezdenem, az napjaink ifjúságnak szóló irodalma. Az utóbbi években a magyar könyvkiadást
elárasztották az amerikai témájú szívszaggató ifjúsági regények a gimnázium
vagy a főiskola padjaiban lötyögő diákokról és mondvacsinált gondjaikról. Különösen két-három kiadó (nevet nem fogok leírni, mert ez nem a reklám helye) szórja a
nagyérdeműre az infantilitás csimborasszóját képviselő kiadványokat és mi
természetesen bevesszük, mert minden ami mástól jön, az jó, a miénket nem
becsüljük meg. Egyébként ezért ír a magyar szerzők többsége hangzatos
angolszász néven. Íme itt van egy magyar szerző ifjúságról, ifjúságnak (és nemcsak) szóló regénye,
bármelyik kortárs amerikai tini-regénnyel felveszi a versenyt, sőt!
Természetesen, mindenki azt olvas amit akar, amire telik vagy beszerez, mert ugye ízlések és pofonok.
Első
megjelenése 1931-ben, az Atheneaum Kiadó gondozásában volt, azóta még öt
kiadást élt meg, az utolsót 2013-ban a Kossuth Kiadó követte el.
Ennek a
könyvnek nincs hivatalosan elfogadott fülszövege, ezért azt az ismertetőt
hoztam el, mellyel a könyvkereskedők internetes oldalaikon népszerűsítik a
regényt.
A Forr a bor
különös, kétarcú alkotás: egyfelől része Móricz Zsigmond önéletrajzi
regénysorozatának, egész életművén végigvonuló "vallomásos" könyvei
folyamának egyik darabja, közelebbről a Légy jó mindhalálig szinte közvetlen
folytatása, másfelől azon munkái sorozatába tartozik, amelyek – bevallottan
balzaci igénnyel – a magyar társadalom teljes összképét igyekeztek felrajzolni,
tablóba rendezni. Az egyetlen évben, 1899-ben játszódó mű így egyrészt Nyilas
Misi (a Légy jó mindhalálig hőse) érettségi évének bemutatása, benne – nem is
titkoltan – az író kisújszállási gimnáziumi éveinek szinte fotografikus hűségű
beszámolója, másrészt annak a generációnak a rajza, amely meghatározó lesz majd
a húszas-harmincas években, azok mentalitásának, törekvéseinek, emberi
minőségének ábrázolása, akik szinte a huszadik század küszöbén
"érték" meg, hogy egy-két évtized múlva a társadalom
"vezetői" legyenek. A regénynek ez a két "vonala" kitűnően
harmonizál egymással, az író pedig – ritka bravúrral – egyszerre tudja az
érettségi előtt álló nyolcadikosokat a sokat látott társadalomrajzoló,
"kritikai realista" szemével és eszközeivel, valamint a köztük élő,
írónak készülő, elhúzódó kamaszkorának kataklizmái közt vergödő Nyilas Misi
szemüvegén át látni és láttatni. Az igen sokáig készülő, több részletben, külön
is megjelent regényt az író csak 1939-re dolgozta egységes műalkotássá.
Általában nem számítják a legjobb Móricz-regények közé, de újabban sokan
érveltek amellett, hogy igenis az "első vonalba" tartozik. Az olvasók
körében azonban mindenkor népszerű volt. (Legeza Ilona)