A fiú álma a
futball karrier volt. A lányé, hogy gyermekeket gyógyíthasson.
Amikor egy véletlen baleset összehozza őket a középiskolában, még egyikük sem gondolja, hogy a spontán vonzalom egy életre szóló bilincset tesz a szívükre. Nathaniel megszállottan akarja őt, Alexis pedig kétségbeesetten szereti a férfit, de a féltékenység és a birtokolni vágyás szétszakítja őket.
Amikor egy véletlen baleset összehozza őket a középiskolában, még egyikük sem gondolja, hogy a spontán vonzalom egy életre szóló bilincset tesz a szívükre. Nathaniel megszállottan akarja őt, Alexis pedig kétségbeesetten szereti a férfit, de a féltékenység és a birtokolni vágyás szétszakítja őket.
Egy világhírű
futballsztár csillogónak látszó élete, egy katasztrofális házassággal a
háttérben. Egy gyermekorvos, aki egy segélyszervezettel járja a világot, hogy
megszabaduljon az egyetlen férfi igéző emlékétől, akire mindig is vágyott és
akit valaha is akart.
Ez Alexis és
Nathaniel szenvedélyes, érzéki szerelmi története. Remélem annyira élvezitek
majd olvasni, mint amennyire én az írást élveztem!
A.
W. Müller
Magánkiadás,
2015
Második
könyvem a szerzőtől… Rosszul mondom, mert az első, amit tőle olvastam az egy
négy részes sorozat volt, a 7 év után.
És szerettem. Ezért mondtam igent amikor december közepén a szerző megkeresett
második könyvével, a Függőségbennel.
Áldásos tevékenységem és stílusom ismeretében a hölgy nagyon bátor is, nemcsak tehetséges.
Viccet
félretéve, mindig megtisztelve érzem magam, mikor egy szerző megkeres és
olvasásra ajánlja valamelyik könyvét.
Igen, tudom, hogy
december közepe rég volt, de Alexandra W. Müller írásait nem lehet csak úgy
akármikor, rendelésre olvasni, mert idő kell hozzá és főképp hangulat. Idő,
mert hosszan tartó, terjedelmes történetekkel örvendezteti meg a nagyérdeműt –
bár a 7 év után négy kötetéhez képest
ez csak kettőből áll –, és hangulat, mert a szerző stílusa meglehetősen kitör a kortársak között. Először is ő maga meséli el a történetet, nem
valamelyik főszereplője, tehát a klasszikus vonalat választotta a mostanság
divatos ilyen-olyan szemszögek helyett. Ezzel engem máris megvásárolt.
Szintén
egyedi a nyugodt, kiegyensúlyozott stílus, ahogy a mondandóját, a történéseket
megfogalmazza. Kevés párbeszéd, rengeteg leírás, olyan nyugis, szájbarágós
módon, ami ugye azért jó, mert így az olvasó is pontosan azt kapja, amit a
szerző közölni kívánt és kizárjuk a szerzői mondanivaló félreértelmezését. S
bár mindkét sorozata a romantikus kategóriába tartozik, és a szereplőik között
ízzik a vágy és a szerelem, szinte teljesen erotika-mentesen írta meg őket úgy,
hogy a történet nem veszített az értékéből.
A két részben
megjelent Függőségben egy lehetetlen
szerelem története, melyet végig követhetünk a két szereplő megismerkedésétől
kezdve egészen a nehezen kibőjtölt boldog végkifejletig.
Mielőtt
továbbmennénk ejtenék pár szót erről a bizonyos két részről, s főként arról,
hogy miért kettő, bár ez csak az én feltételezésem, semmi ilyesmiről nem
beszéltem a szerzővel. Marketingfogás. Az első rész ingyér’ letölthető, ha
megfogott, vedd meg a másodikat, vagy kuncsorogd körbe az ismerőseid kinek van már meg. Olyan, mintha kapnál egy hosszabb beleolvasót (ment nem 10-20 oldalról
beszélünk, hanem sokkal többről), s mikor már tör a nyavalya, hogy mi történik,
akkor püff, vége az első résznek és üldözheted a másodikat. Ezzel nem előszőr találkozom, ezek szerint működik.
De vissza a történethez.
Tizenkét évet
ölel fel a cselekmény és kezdődik egy angliai magániskolában, ahol a két főhős
egészen egyedi módon megismerkedik. Alexis Woodwille, aki életében nem sok focilabdát látott közelről, egy csodálatos szabadrúgással leteríti a helyi és
nemzetközi foci tehetséges reménységét, Nathaniel Cruzt, a félig brazil
származású, temperamentumos, 18 éves srácot. Innen indul a történet és
megmondom őszintén, szinte abbahagytam, mert azt hittem valami ifjúsági/new
adult nyáltenger lesz, olyan Jamie McGuire könyveihez hasonló (elnézést a
szerző rajongóitól, nem vagyunk egyformák). De a kis ifjúsági intermezzó után
mindjárt egyből négy évet ugrottuk, s a dolgok kezdtek már másról s szólni, nem
kizárólag két fiatal suta próbálkozásairól.
Tizenkét év,
ennyi ideig szeretik és gyűlölik egymást, s bár többször is összetalálkoznak, többször
is megpróbálják, a dolgok mégis mindig elcsúsznak valamin: dacon,
féltékenységen, hazugságon, büszkeségen, a körülményeken vagy akár egy harmadik
személy “jóindulata” miatt, mikor min.
Határozottan
szerettem a könyvet, bár nem annyira mint a 7
év után sorozatot, ez merőben más, mint az, de hazudnék ha azt mondanám,
hogy számomra hibátlan volt.
Nem szerettem,
hogy Alexis Woodwille tökéletes volt. Tökéletes szépség, eminens diák és később
kiválló gyermekorvos, szülei példamutató gyermeke és beteg húgának minden
áldozatra kész nővére, önfeláldozó barát… szóval az a típus, ami csak a könyvek
lapjain létezik. Sokkal szivesebben vettem volna egy igazi hús-vér Alexist,
akinek néha elege van, aki odamond vagy odacsap, ha a helyzet megkívánja – és
egy olyan Woodewille családot ami közelebb áll a valósághoz, mint a
tökéletességhez.
Arra sem volt
ígényem, hogy a focimeccseket, edzéseket – mert ugye Nate Cruzból világklasszis
játékos lesz – sportriporteri pontossággal leírva kapjam. Fogalmam sincs
mennyire voltak pontosak és/vagy szakszerűek ezek a beszámolók, ki nem állhatom
a focit, de még ha szeretném is, fölöslegesnek érezném azt a részletességet,
amivel egy-egy mérkőzés le volt írva. Ez nekem határozottan pluszban volt.
Még hosszan
lehetne a könyvet elemzegetni pozitívumokat és negatívumokat keresve, mert sok témát érint a két főhős szerelmén
kívül, de ha tovább boncolgatom, akkor minek elolvasni a könyvet? Ezt pedig határozottan olvasni kell azoknak akik szeretik a szép és nyugis
romantikus történeteket – bár voltak részek, amelyek az én ízlésemnek túl
romantikusra, habos-babosra sikeredtek.
De ez csak az én véleményem, meg az ízlések és pofonok…
De ez csak az én véleményem, meg az ízlések és pofonok…
A többször is említett 7 év után sorozat részei:
1. Árnyak a múltból
2. Dilemma
3. Közeledés
4. Eskű
Érdemes belekukkantani, én szerettem.