Nem, nem nálam
van a megoldás kulcsa. Kinga haverinám ujjaiban bizsergett ez az írás és
annyira megtetszett nekem, hogy engedélyt kértem a megosztására – ő nem ír blogot
(még), mert inkább a számok, mint a szavak embere.
Tehát
fogadjátok szeretettel mai vendégem, Kinga írását – ami mellesleg jobban
tetszik, mint a sajátom. Ki tudja, lehet hagyományt teremtünk a vendégeskedéssel.
Violá! Kinga találkozása a mennyországgal...
Olvasói
válság. Az érzés, amivel minden könyvmoly időről-időre szembesül. Az érzés,
amikor semmi sem elég jó – a tini túl gagyi, a krimi túl véres, a fantasy túl
színes, az erotikus túl sablonos, a romantikus túl fodros. Elkezdett és
abbahagyott könyvek kupaca felett az ember azon tűnődik, mi a fene baj lehet
vele, hogy a kedvenc író és könyv, a többször elolvasott történet sem tetszik.
Hetek óta
tartó vaskos válságom, próbálkozásom és önsajnálatom hétfő éjszaka véget ért.
Hogyan? 7 elkezdett és félbehagyott könyv után, könyvtáramban elveszve, minden
reményt feladva könyvmoly társaimhoz fordultam segítségért. Ők azok, akik évek
óta ismernek, és annyira, hogy tudják, mi az ami bejöhet, mi az ami kerülendő,
mi lehet szerelem, mi az ami tuti sikítófrászt hoz rám. Hétfő este jobbnál-jobb
ötleteket kaptam, színesebbnél színesebb borítókat, kedvenceket, híreseket,
kevésbé ismerteket. Aztán az egyik borítón megakadt a szemem. Ashley
Carrigan – Két lépésre a mennyországtól
Bevallom
őszintén, az írónő és könyvei, köztük ez a történet is már többször szembejött.
Nem először nézegettem a borítót, olvastam a fülszöveget újra és újra a
gondolattal: „Ne már, már megint egy arabos??” Soha nem kapott tőlem esélyt,
bizalmat. Igaz, az arab világ, a kultúra, a gazdag arab férfi és a nyugati
világ lányának története sem vonzott annyira. Egyet már olvastam, nem vágytam
többre. Kétségekkel és félelmekkel kezdtem neki azzal az elhatározással, hogy
maximum abbahagyom ezt is. Kár volt eddig halogatni.
A gazdag arab
sejk és az angol írónő történetét szerintem nem kell bemutatni, a fülszöveg
több, mint eleget elárul. Ami a lényeg, azok az érzések, melyeket a könyv
lapról-lapra az emberből előcsalogat. A két főszereplő valamint kapcsolatuk
fejlődése, a kétségbe esés, az összetörtség, a csalódás, a remény, a hit, az
érzelmek vihara. A könyv az első oldalakon beszippantott, vitt, hajtott előre
és nem eresztett az utolsó mondatig. Hajnali háromig.
Sayid a
„szörnyeteg”, az arab kultúra gyermeke, Mesmira a nyugati világ írónője mint
karakterek kidolgozottak, fejlődésük az utolsó oldalig végig követhető. Külön
köszönet az írónőnek azért, hogy a női főszereplő a mai divattól eltérően nem
egy butuska, hisztis nőszemély. Erős jellem, makacs, sziklaszilárd célokkal. A
szabaduláséval. Imádtam a testvért, Amirah-t és a gyengéd szeretetet, mellyel
Mesmirat-t körbe vette, fiús anyukaként Elena-t, az anyatigrist.
A mondással
ellentétben ez a házasság nem a mennyben köttetett, hanem a pokolban. Így a
szereplők a poklok poklát járják végig, míg kapcsolatuk beteljesedhet. A
küzdelem, a harc, az érzések kavalkádja, a remény, az elbukások sorozata végül
célt ér.
A könyv
lebilincselő, az írónő stílusa fenomenális, a történet fordulatos, a karaterek
kidolgozottak.
Haverinám
szerint a könyv bitang jó. És tényleg!
Al Jannah, a
kitalált modern keleti ország gyönyörű környezetében játszódó történet egy
keményfejű vonzó sejk és egy konok angol írónő kusza kényszerházasságáról.
Figyelem! A könyv szenvedélyt és erotikát tartalmaz! Fülledt romantikát
kedvelőknek szigorúan ajánlott olvasni! Al Jannah, a mesés szépségű
közel-keleti ország ókori romhelyei izgalmas utazásra csábítják a sikeres angol
írónőt, Mesmirát. A körút azonban váratlan fordulatot vesz és egészen más
kalandokat hoz, amiket a lány még legmerészebb regényeiben sem képzelt el. A
turista csoportot sivatagi banditák támadják meg és Mesmirát elrabolják.
Rabságából egy helyi férfi vásárolja ki, így egyik fogva tartótól kerül a másikhoz.
A helyzete reménytelen. Megfosztják minden esélyétől, hogy visszatérhessen a
hazájába. A titokzatos, szép idegen ország aranykalitkává válik, ahonnan nincs
szabadulás. A megmentője csalással ráveszi Mesmirát a házasságra és eltökéli,
hogy engedelmes feleséget nevel belőle, bármi áron. A lány a neves és elismert
Ashgar család tagja lesz és saját bőrén tapasztalja meg, milyen is egy szigorú
szabályokkal és szokásokkal terhelt országban arab feleségként élni. Sayid
Ashgar nem retten vissza semmilyen eszköztől, hogy elérje a célját és
kikényszerítse Mesmirából az odaadást és a vágyott érzelmeket. Helyette csak
gyűlöletet és elutasítást kap. Kettejük szüntelen harcát és a kényszerű
összezártságban életre hívott érzelmi viharait kísérhetjük végig. Két erős és konok
személyiség csap össze, hogy fájdalmas, olykor szenvedélyes párbajok során
keresztül tapasztalják meg, hogy a szerelem nem csikarható ki zsarolással,
hatalommal, vagy fenyegetőzéssel. Mesmira és Sayid finom erotikus egymáshoz
feszülései pattanásig feszítik a hangulatot közöttük ebben a kihívó játszmában.
A „Szépség és Szörnyeteg” meséjét ismerhetjük meg teljesen új változatban,
varázslatos környezetben, ahol a szereplők szívfájdító mélységeket és magasban
szárnyaló érzelmeket élnek át.
Publio, 2014