Betonka szerint a világ...: Lisa Kleypas

Wallflowers 4

A londoni társaság estélyein petrezselymet áruló négy ifjú hölgy szövetkezik egyetlen közös cél érdekében, hogy minden női furfangot és praktikát bevetve férjet találjanak maguknak. Sikerül-e a harmadik „férjvadásznak” is a házasság révébe eveznie?

Evangeline Jenner, a legfélénkebb „férjvadász” napról napra közelebb kerül a gazdagsághoz. Ahhoz azonban, hogy örökségét élvezni tudja, ki kell szabadulnia a gátlástalan rokonok karmai közül. Evie felkeresi a közismerten korhely Lord St. Vincentet, és rendkívüli ajánlatot tesz neki: arra kéri a férfit, vegye őt feleségül.

Sebastian olyan hírnévre tett szert, hogy ha egy tisztességes hajadon akár csak fél percre kettesben marad vele, már tönkre is van téve. Ez a bűbájos leányzó mégis megjelenik nála… gardedám nélkül, hogy felajánlja a kezét. Kétségtelen, hogy a szépségre jó szemű arisztokrata sokkal rosszabbul is járhatna.

Evie azonban feltételhez köti az ajánlatát: a nászéjszaka után többé nem hál vele. Sohasem áll be az elbűvölő, ám kicsapongó életet élő alak által könyörtelenül félrelökött, összetört szívű áldozatok sorába! Ami azt jelenti, hogy Sebastiannek ezúttal keményebben meg kell dolgoznia, hogy sikerrel járjon a csábítása… vagy talán életében most először fel kell áldoznia a saját szívét az igaz szerelem oltárán.

Gabo, 2016

Eredeti mű: Lisa Kleypas – The Devil in Winter, Piatkus, 2011

Kezdetnek gyorsan tekerjük le a borítós mizériát: az előző részek három, szemfájdítóan ronda borítója után végre lett egy, ami csodálatos… például A Hókirálynő című Andersen mesének, mert jelen könyv főszereplő hölgyeménye lángvörös hajú… de a hajszín gikszert leszámítva tényleg bitangjó az a borító, nekem nagyon tetszik és az előző háromhoz képest toronymagasan áll… Ne firtassuk, hogy a megalkotója és/vagy az, aki a végleges variánsra rábólint, olvasta-e a könyvet vagy sem.

S ha már így az elején technikai dolgokról fecserészek – bár nem hinném, hogy erre a “technikai” lenne a megfelelő kifejezés –, akkor ismételten köszönetet mondok Tóth Gizella fordítónak a munkájáért, mert most is nyugisan hátra lehetett dölni és élvezni a történetet, nem kellett bizarr szóképekkel, sem “találd ki mi akar ez lenni”-típusú megfogalmazásokkal foglalkozni.

Az ördög télen… a Wallflowers sorozat negyedik része, a szerző számozásában a harmadik, mert ami nálunk az első rész, nála az első előtti feles. Az én olvasatomban eddig ez volt a sorozat legjobb könyve, bár ugyanezt mondtam/írtam az előzőről is – ez még annál is jobban tetszett.

Az előző részekből már ismerjük Miss Evangeline Jennert, a férjvadászok klubjának harmadik tagját, akiről azt is tudjuk, hogy nemcsak jelentéktelennek és mellőzőttnek számít az úri társaságban polgári származása miatt, hanem beszédhibás is… és valami nagyon nincs rendben a családja körül. Nos, ebben a részben az is kiderül, hogy micsoda.

Aki olvasta az előző részeket, főleg az Ősszel történt című harmadikat, az tudni fogja miről beszélek mikor azt mondom ez a történet onnan folytatja, ahol az előző rész abbahagyta: Miss Evangeline (Evie) Jenner látogatást tesz St. Vincent vikomt (és eljövendő herceg) lakhelyén és férjül kéri – hogy miért, azt majd kideríted te olvasás közben. St. Vincent vikomt – akit szorít a pénztelenség és még mindig Westcliff gróf nyolc napon túl múló bántalmazásának a hatása alatt áll, mert leléptette a gróf úr szíve csücskét –, nos, a vikomt természetesen igent mond és meglehetősen gyors és fagyos utazást tesznek Gretna Greenbe ahhoz a biznyos kovácshoz. És ez még csak a történet eleje...

Emlékszel még a szerző Hathawayek sorozatára, arra aminek a kiadását annak idején az Ulpius a harmadik rész után abbahagyta? A sorozat első részében, Éjfélig vagy az enyém, már találkoztunk Cam Rohannal, a félig cigány-félig ír kaszinó-igazgatóval. Nos időben a Hathawayek sorozat előtt járunk, mert Cam Rohan még csak egy fiatal lóti-futi abban a kaszinóban aminek később az igazgatója lesz, és amit Evie Jenner, a friss vikomtessz az apjától örököl. Tehát, ha egy adott ponton azt éreznéd, hogy te ezt már olvastad, vagy legalábbis valami nagyon hasonlót, akkor ne csodálkozz: a Hathawayekből ismerős. S ha azt gondolnád majd, hogy a következő részben a utolsó hajadon férjvadász, Daisy és Cam Rohan összejön, akkor ezt gyorsan felejtsd el. A következő rész ugyan Daisy története lesz, és a kaszinó labirintusában elcsattan közöttük egy-két csók, de Cam Rohan a Hathaway családba házasodik be, amikor ennek eljön az ideje - mondom azoknak, akik nem ismerik a Hathawayeket, erről szól a sorozat első része.

Többet nem mondok a cselekményről, mert akkor már minek elolvasni. Csupán annyit szeretnék hozzátenni, hogy a szerelmi történeten túl, ez a könyv a kapzsiságról és az emberi rosszindulatról szól. Ha elolvasod, akkor megérted miért mondtam ezt.

Izgalmas, pörgős, fordulatokkal teli történet, némi humorral és a többi részhez képest valamivel több erotikával. De ezen sem kell csodálkozni, hiszen Lord St. Vincentet megelőzte a híre, ami szerint Casanova ártatlan kisded volt hozzá képest és meglehetősen sok strigulát húzott már az ágya támlájára.

Én szerettem a történetet, a szereplőket... bár nem igazán értettem, honnan értett Westcliff gróf annyira jól az orvosláshoz. De mindez mellékes, nekem jó volt így ahogy volt... és ízlések meg a pofonok...