McCarthy család 1
Maddie Chester
elhatározza, hogy elhagyja otthonát a Gansett-szigeten, ahová csak rossz
emlékek kötik, és ahol csúnya pletykák terjednek róla. Egy nap éppen
kerékpárral megy munkába, hogy takarítson a McCarthy's Resort Hotelben, amikor
Gansett „tékozló fia” Mac McCarthy fellöki őt. Mac azért megy vissza a városba,
hogy segítsen apjának a családi vállalkozást eladni, és esze ágában sincs, hogy
sokáig maradjon. Amikor fellöki Maddie-t, aki súlyos sérüléseket szerez,
beköltözik hozzá, hogy ápolja, és segítsen gondot viselni a nő pár hónapos
kisfiára. Hamarosan rájön azonban, hogy a villámlátogatással kapcsolatos tervét
súlyos veszély fenyegeti.
Művelt Nép,
2016
Eredeti mű:
Marie Force – Maid for Love, 2011
A
Gansett-szigeti McCarthy család története - ez lenne a pontos sorozatcím… darabokra szedve családtagonként,
ami azért nem világos a számomra, hiszen McCarthyéknak mindössze öt gyermekük
van (négy fiú és egy lány, valamennyien felnőttek a történések idején),
folytatás pedig mint csillag az égen – értsd 15 + felesek + X.1-es részek (meg
lehet kukkantani a Goodreads-en). Tehát a sorozat nem abból a hat részből áll, mint amit voltak szívesek mindjárt a könyv elején feltüntetni. Ennyit tervez megjelentetni a kiadó?
Tizen-sok
részes sorozat első része és nagyon langyos. Körülbelül annyira izgalmas és
kiszámítható mint egy harlequin füzetben megjelent történet, csak kétszer olyan
hosszú. Csöpögős romantika, nulla valószínűségi ráta, mármint, hogy ez így
valaha is megtörténhetne.
Maddie
Chesternek esze ágában sincs Gansett-szigeti otthonát otthagyni, mint ahogy a
fülszöveg írja. Hová mehetne egy kilenc hónapos gyerekkel, és főleg miből,
amikor egyik napól a másikra él. Egyébként sincs hová mennie, nincs senkije a
szigeten lakó testvérén és börtönben lévő anyján kívül. Szegény, gyermekét
egyedül nevelő nő, akivel a sors és a környezete csúnyán elbánt. Előbb az
iskolatársai cikizték túl korán kifejlődött D-s mellbőségéért, majd mikor egyik
fiú közeledését visszautasítja, az bosszúból valótlanságokat terjeszt róla
barátai segítségével. S ez épp elég, hogy ráragadjon a címke: a sziget lotyója,
és a gúnynév: Matrac Maddie.
S egy szép nap
Maddie, meg a sziget egyik elít családjának fia, Mac McCarthy szó szerint
összefut és leveszik egymást a lábukról - nyolc napon túl gyógyulóan. A férfi épp 1-2 hónapos kényszerpihenőre kényszerül, mert túldolgozta
magát, pánikroham után van és orvosi utasításra lazábbra kell vennie a figurát.
Ezért utazik haza. Mondjam, vagy kitalálod, hogy az illető úr tehetős
vállalkozó? Nem unatkozó milliomos, de társtulajdonos egy menő építkezési
vállalkozásban a kontinensen.
Eddig minden
tiszta és hihető a történetben, csak az nem ami utána jön. Innen átmegy az
egész tündérmesébe… kiszámítható tündérmesébe.
Minden ami
megtörténhet, az meg is történik, méghozzá nagyon is kiszámítható módon, kezdve
azzal, hogy Mac és Maddie nagyon rövid idő alatt nagy, világméretű szerelemre
lobban egymás iránt, amit a férfi anyja nem néz jó szemmel. Maddie gyermekének
apja nem tud a kisfiúról – természetesen pont most tér vissza a szigetre és
megtudja, Mac volt barátnője a szigetre látogat, magától értetődik, hogy Maddie
meglátja amint a férfi nyakába borul és félreértelmezi a jelenetet. Mert ugye
kötelező módon mindkettőjük részéről bele kell kavarnia a múltnak is, nem elég Mrs. McCarthy áldásos ügyködése, aki
már listát is összeállított azokról a nőkről, akik szóba jöhetnek az ő
Maddiehez képest magasabb rendű fiánál.
Nincs
egyensúly a történetben… értem ez alatt, hogy anno megbélyegezték Maddie-t
valamiért amit el sem követett, és akkor az egész sziget lakossága – mert ugye,
azért élnek azon a szigeten mások is, nem csak a történet szereplői –, éveken
keresztül tartotta magát ahhoz. Viszont amikor megtörténik a helyreigazítás,
akkor egyik pillanatról a másikra ugyanaz a lakosság tesz egy 180 fokos
fordulatot és mosolyog… Vezethetőek, mint egy nyáj, nincs meg az, hogy akkor
most egy részük hisz a pletyónak egy részük meg azért megpróbálja a lányt
megismerni és utána ítélkezni. De ha a fontosék-tehetősék azt mondják, hogy
most már minden rendben, akkor minden rendben. Ez olyan gyerekes… meg különben
az egész történet olyan gyerekes volt.
Habos-babos,
nyálas, csöpögős az én ízlésemnek, de hát ízlések és pofonok, néha még ilyent
is kell olvasni. A történet lassan csordogál, semmi izgalom, semmi csavar,
semmi durranás, minden papírforma szerint történik. Kevés érzékiség, az is
olyan… kényszeredett. Olyan, mintha azért írta volna le, mert a szex az mindent
elad. És bizarr... mert egy nő aki 28 éves koráig nem ismer férfit - bibliai értelemben - és összesen kétszer szexel (egyiknek az eredménye a tündéri Thomas), csak úgy egyből szexmániás, telhetetlen lepedőművész lesz.
Még annyit elmondanék, hogy maga a Gansett sziget nem létezik, a hely mintája a nagyon is valós Block sziget.
Folytatások
megjelenéséről nincs hírem, nem jártam utána, nem hallottam/olvastam semmit…
majd meglátjuk. Annyi biztos, hogy a következő rész a lánytestvérről szólna, és
ezt tudom azért, mert a könyv végén van egy rövid beleolvasó a történetbe.