Jack McLachlan
álmában sem merte volna remélni, hogy ennyire elégedett lehet. Minden eddigi
vágyát és kívánságát megvalósulni látja végső és örökre szóló társában,
Laurelyn Prescottban. Az élet csodálatos kedvese oldalán, az esküvő utáni
mámornak azonban vége szakad, mert jelenlegi boldogságukat beárnyékolja a férfi
sötét múltja. Jack meg akarja védeni Laurelynt, de képtelen megóvni a lányt
előző élete árnyaitól, mivel a tegnap bűnei újra meg újra visszatérnek, és
kísértik a férfit. Megtalálhatják-e az örök boldogságot az ő múltjával?
Könyvmolyképző Kiadó, 2018
Eredeti cím:
Beauty from Love, 2014
A sorozat
indítókötete (és címadója), A fájdalom
szépsége egyik kedvenc könyvem és azt is elmondom miért.
Amikor olvastam már hódított a “szürke” számszerint ötven árnyalatával és
hasonszőrű társai olyan gyors egymásutánjában jelentek meg, mint eső után a
gomba. Azt gondoltam – a címből kiindulva – hogy egy újabb kötözős-paskolós,
ál-BDSM történet lesz, és ennél nagyobbat nem is tévedhettem. Egy váltott
szemszögben elmesélt szerelmi történet volt egy gazdag ausztrál fickóról, Jack
McLachlanról, aki kapcsolatait érzelemmentesen és szigorú szabályok szerint
bonyolítja: előre meghatározott időtartamra szólnak, nincsenek érzelmek, nincs
folytatás, nincsenek valódi nevek. És Jackhez társul a tizenharmadik “szerető”,
az amerikai kontinensről származó és countryénekesi álmokat dédelgető Laurelyn
Prescott, aki barátnőjével érkezik Ausztráliába, a barátnő testvérét látogatni.
És aki egy nappal a kapcsolat meghatározott vége előtt szépen összecsomagol és
kiszáll a képből, annak ellenére, hogy mindkét részről közbeszólnak az érzelmek. Történet vége. És ez így volt jól, mert nem kell mindennek habos-babosan és rózsaszín ködben végződnie, hiszen a való életben sincs ez
így.
Csakhogy
sajnos jöttek a folytatások. Előbb A
megadás szépsége, aztán csődbe ment a kiadó, amely az első két részt
megjelentette és négy évet kellett várni míg a Könyvmolyképző Kiadó felvállalta
és piacra is dobta a harmadik kötetet.
A szerelem szépsége Laurelyn és Jack
története a “boldogan éltek, míg meg nem haltak” után. A szerelmes-romantikus
történetek általában a boldogító igen kimondása után rögtön véget is érnek,
maximum egy nyúlfarknyi utószóban megszületik a szerelem gyümölcse is, és a
léha playboyból példás családapa válik, akinek felesége az egyetlen szerelme, és többé soha semmi meg nem kísértheti.
Nos,
az utószó helyett született meg a trilógia zárókötete, mert ami ebben történik, azt akár egy kiegészítő novellában is el lehetett volna mesélni, ha a szerző nem akarta epilógusként az előző rész végére odabiggyeszteni.
Először
is elkísérjük a friss házasokat nászútjukra Hawaii-ra. Kösz, kihagytam volna.
Igazán nem hiányzott, hogy minden részletében tudjam, hogy hányszor és hogyan
szexeltek, milyen fogamzásgátlásó módszereket használtak – vagy lehet, ez a
biztonságos szex módszereiről és a fogamzásgátlásról szóló könyv és én nem
tudtam róla? –, és milyen eszmecseréket folytattak a gyermekáldásról, melyet
Jack lelkesen támogat, Laurelyn pedig ellenez.
S
akkor ott vannak a mindennapok, amikor Laurelyn féltékeny minden nőre, akinek
valaha is köze lehetett Jackhez, ők pedig bőven vannak és szépen sorban fel is
tünedeznek zűrt kavarni, és az sem segít, mikor Jack új gyakornoka a férfira
hajt.
Akik
ismerik a soroztatot egészen az elejétől, azok tudják, hogy Jack úgy intézi
viszonyait, hogy miután vége van a kapcsolatnak, az illető hölgy semmilyen formában
ne találhassa meg, ne léphessen kapcsolatba vele, ezért használ álnevet is.
Mondjuk ez kész röhely, mert ő a bor-biznisz egyik ismert szakembere, mondhatni egy helyi celebritás, tehát az
vicc, hogy az exek csak akkor jelennek meg egymás után, miután a lapok tele voltak a
házasságkötésükről szóló hírekkel és fotókkal. Az első részben még nem tűnt fel
ez az ellentmondás, de most már szabályosan az arcomba ordított és nem lehetett
figyelmen kívül hagyni.
Ha
már Jack életét bonyolítják az exek, miért maradna ki Laurelyn a buliból?
Miután kategorikusan elzárkózott a gyermekvállalás elől, McLachlanék nagy,
giccses családi tökéletessége megváltoztatja elhatározását – meg az is, hogy
barátnője szintén gyermeket vár –, és beújít egy veszélyeztetett terhességet. Már nem kell énekesnői karrier, nem bánkódik azon, hogy saját szülei önző módon magasról tesznek rá, Laurelyn megtalálta a McLachlan családot, belilleszkedett, gyermeket akar, hogy férje kedvébe járjon és ennyi.
Körülbelül
ennyiről szól ez a történet, 370 oldalban.
Nem
sírtam volna vizesre a párnám, ha ez a könyv végülis nem jelenik meg és kimarad az életemből. Kevés cselekmény és sok-sok erotika, tehát mint erotikus-romantikus történet megállja a helyét, de nem kellett volna ehhez a sorozathoz kapcsolni. Szerintem a new adult címke nem áll,
maradjunk a 18-as karikánál és többnyire felnőtt tartalomnál. Tehát az erotikus írások rajongóinak ajánlom ezt a
történetet… és ízlések meg pofonok.