Oldalak

2018. május 24., csütörtök

Diana Cooper - Ágy kutyáknak kiadó



Mit tehet az az angol háziasszony, akinek három gyermeke már kirepült a családi fészekből, férjét infarktussal kórházba szállítják, s ő sikertelenül próbálkozik mindenféle módon, hogy létfenntartásukat biztosítsa. Mi egyebet, minthogy beköltözik egy vidéki nagy házba, és kutyapanziót alapít a nyaralni induló gazdik kedvenceinek. A kutyusok sora idővel más árvákkal is bővül, feltűnnek papagájok, kecskék, olykor egy-egy malac, szamár, avagy egy rókakölyök is. És jönnek egymás után a legkülönbözőbb kutyatulajdonosok, s velük és rajtuk keresztül bomlik ki Diana Cooper bűbájos egyénisége, megkapó és sokoldalú humora és életszeretete.


Ciceró, 2001
Eredeti mű: Diana Cooper – Animal Hotel, 1979


   Diana Cooper neve inkább az ezotéria kedvelő számára lehet ismerős, hiszen magyar nyelven megjelent könyvei többsége erről szól (Unikornisok csodája, 2012 és azután, Kis értekezés az angyalokról, Kis értekezés a felemelkedésről). Nem vonzódom a témához, tehát egyetlen könyvét sem olvastam, ezért ért meglepetésként, hogy az Ágy kutyáknak kiadó teljesen más kategória. Köszönet a kedves hölgynek, aki olvasásra ajánlotta.
Ugye, ez nem egy mostanság megjelent könyv, sokan még a világon sem voltunk, amikor ez először megjelent. De akár a múlt héten is íródhatott volna, mert mert mindaz amiről ez a történet szól ugyanilyen aktuális lett volna, csak minden bizonnyal a történetben felhasználta volna a modern kor vívmányait is, mint, számítógép, mobil telefon, internet ls természetesen a Gugli, mert ő a barátunk és nélküle lassan már szuszogni sem tudunk.

   “Mindinkább úgy fest, hogy nincs a teremtésben vesztes, csak én. Történjék bármi, én vagyok a balek, aki elviszi a balhét.”

   A történet E/1-ben íródott, maga a hősnő meséli el. A hősnő, akinek a történetben nem hangzik el a neve, mert ő az Édesem, a Néni vagy a kutyás nő, de nevén nem szólítja senki. De ettől ő még pontosan tudja magáról, hogy kicsoda: háromgyerekes anya, akinek gyermekei már kirepültek a fészekből, ő maga sem mai csirke. Férjével azt a tipusú családot alkotját, amilyenhez hasonló ismerőse mindenkinek van legalább egy. Azok, akik mindig mindenbe belefognak – akkor is, ha nem értenek hozzá, mert ez lesz majd az áttörés, ettől lesz tehetős a család, s amikor mégsem jön be, a sokadik alkalom után is mindig jön egy újabb ötlet, amivel kezdeni kell valamit, és ez az esetek többségében költözéssel is jár. Volt már fűszernyövény termesztés, almás birtok, s ki tudja még mi, most épp a kutyapanzió van soron, mert:

"Szerintem kutyából soha nem lehet elég."

Csakhogy most a férj nem tud a hősnővel tartani, mert infarktussal fekszik a kórházban, ő pedig ott áll szállmagában egy lepukkant birtokon, egy elhanyagolt házban és hamarosan jönnek a kutyák… és más állatok, a birtok lassan különb lesz Noé bárkájánál, bár a kígyó és a majom gondozását hősnőnk visszautasítja. S nemcsak az állatok jönnek, hanem a gazdáik is, akik a saját gondjaikat is a hősnőre zúdítják.
Ez egy Egyesült Királyságban játszódó történet és minden ízében brit. Szórakoztató, vicces, néha megható. Tipikus könnyű, nyári olvasmány. Korhatár nélkül olvasható, kutyásoknak-macskásoknak szinte kötelező olvasmány, de természetesen ízlések és pofonok…