Azon a májusi napon változott meg minden, amikor Krisztin hazaérkezett. István, a földbirtokos nagybácsi élete teljesen felfordult a fiatal leány megjelenésével. Egy nyár, ami a szenvedélyről, az erkölcsről, a szerelemről szól, és egy feledhetetlen tél számtalan kalanddal, szenvedéssel, izgalmas fordulatokkal.
Az 1800-as
évek végén játszódó regényben, az ifjú és tapasztalatlan Krisztin a nagybácsi
segítségével kezdi felfedezni önmagát, a nemiség korábban elhallgatott titkait.
A férfi érzései napról-napra mélyülnek, miközben a leány érett nővé válik.
Vajon az ész, az erkölcs, vagy az érzelmek győznek ebben a tiltott
kapcsolatban? Hogyan végződhet egy beteljesületlen szerelem? Elkerülhetetlen a
tragédia, mely hőseinkre vár?
Krisztin
lebilincselő története érzelmi és morális kérdések elé állítja az olvasót. A
fiatal leány kalandjait nem klasszikus stílusban, hanem a két főszereplő
váltott szemszögéből ismerhetjük meg.
A történetet – a nyílt erotikus részletek miatt –
kizárólag 18 éven felülieknek ajánljuk!
Magánkiadás,
2018
Frissen
megjelent könyv, bár egy ideje részleteivel, reklámjával ilyen-olyan fórumokon
találkozni lehetett. Ellenálltam, nem olvastam egyetlen részletet sem. Én nem
szeretek félkész irományokba beleolvasni.
Tisztázzuk
indulásból, a könyvet nem a szerzők nyomták le a torkomon és rendelték meg a hozsannázást.
Saját döntésem volt és semmi köze nem volt hozzá, hogy a szerzők egyikével már
többször is “összefutottam” virtuális térben. Kizárólag a fülszöveg volt az,
ami felkeltette annyira a kiváncsiságom, hogy elkérjem olvasásra.
Két szerző,
két főhős, két szemszög. Ilyen, vagy ehhez hasonló felállást nem nehéz találni,
mert van belőlük bőven. A Krisztin abban különbözik többi, hasonszőrű társától,
hogy bár ez is E/1-ben íródott, a női szemszögöt egy nő írta, a férfit pedig…
na ki gondolta volna! Egy férfi! S ezzel elérkeztünk az én legnagyobb fájdalmamhoz,
a váltott szemszöghöz.
Nincs semmi
gond vele, van aki kifejezetten szereti az ilyesmit, mert állítólag így belelát
a másik szereplő gondolataiba, lelkivilágába, blabla és satöbbi. Itt pedig adott lenne a
korrekt megfogalmazás is, hiszen a nő női szemszöget ír, a férfi pedig férfit,
csakhogy ezek a szemszögváltások nem egészítik ki egymást, hanem ismételnek.
Meglehetősen sokat, és a plusz információ, amit egy-egy szemszög részéről
kaptam az nagyon elenyésző.
A történet
központjában természetesen Krisztin áll, aki soha nem látott rokonaihoz érkezik
látogatóba anyjával, hogy majd valamikor ősszel főiskolai tanumányokat
folytasson egy magyar egyetemi városban. A helyszín az pontosan nincs
meghatározva. Az 1800-as évek végén vagyunk, valahol Magyarországon. Nem tudom,
ezért kérdezem: volt a 19. század végi Magyarországon főiskola néven futó
oktatási intézmény (nem egyetem!!) és oda női hallgatókat is felvettek? Mert a
történetből majd az is kiderül, hogy bizony még Krisztin anyja is ugyanannak az
intézménynek koptatta padjait.
De térjünk
vissza Krisztinre és az ő bimbózó szexualitására. Hősnőnk a történet idején 19
éves, és úgy éreztem, ez inkább egy kompromisszumos megoldás, legyen nagykorú,
ne lehessen a pedofília címkét ráakasztani (bár ez a megfogalmazás így akkor is helytelen
lenne), legalább ettől szabaduljon meg, ha már úgyis a nagybácsija vezeti be a szexuális
örömök világába, ami, ugye, már majdnem vérfertőzés. Én símán el tudtam volna fogadni a hősnőt néhány évvel fiatalabbnak is.
Ez
nyilvánvalóan egy erotikus történet, tehát akként kell tekinteni rá, de
dícséretes módon történet is társul hozzá és nem is akármilyen. Ami igazán meglepett, az a történet időbeni elhelyezése volt. Valamiért mindig úgy gondoltam a Krisztinre, hogy egy kortárs történet lesz.
Kicsit mindig
furcsállom, amikor angolszász nevet használó szerzőről kiderül, hogy az általa
írt történet minden szempontból magyar témájú. Értsd szereplői, helyszínei, úgy
á-tól z-ig mindene. Ez történik Krisztinben is – bár nyilvánvalóan tudtam, hogy
az írói nevek egy magyar szerzőpárost takarnak –, legalábbis az első részben.
Ugyanis a cselekmény két részből áll, és a két rész között bizony nagy a
különbség.
A első rész
romantikusabb, a finom erotikára hangolt, hiszen István, a nagybácsi, egy szerfelett kiváncsi, de teljesen tapasztalatlan fiatal lányt vezet be a
szexualis örömök világába. Itt nemcsak erotikáról van szó, hanem érzelmek is társulnak hozzá. S történetük mellett ott van a nyomulós udvarló, aki
feleségül szeretné venni Krisztint, meg Krisztin anyja által küldött
nevelőnő-társalkodónő-gardedám, aki maga is szemet vet a földbirtokosra és nem
rest szexualítását bevetni az ügy érdekében. István pedig csak egy gyarló férfi…
A második rész
erőszakosabb, kalandosabb, s míg az első részben a szerzőpáros a finom erotikát
részesítette előnybe, addig most a lánykereskedelem, erőszak, bordélyok és
szexuális perverziók világába nyerünk betekintést Krisztin után nyomozva a
nagybácsival és egy olyan kompániával, ami mintha Rejtő légiós történeteinek
lapjairól ugrott volna ki. Csupán Toppauer Hümér hiányzott, hogy időnként
felolvasson egy-egy saját költeményt. Ez a rész már nem kizárólag Magyarországon játszódik, hanem nyugatabbra is eljutunk a szereplőkkel együtt.
A történet nem
tökéletes, de apró valós vagy vélt hibái ellenére, emészthető, szórakoztató, élvezhető.
Nagyon szépen van megírva, trivialitás nélkül, nem mélyülünk el anatómiai
görbületekbe és DDD méretekben. Nobel díjat biztosan nem kapnak érte, de
műfajában azért jobb jónéhány angyonreklámozott és neves kiadók által piacra
dobott műnél… de hát ízlések és pofonok….
Mivel az egyik szerző nevéhez
köthető a Sukitore, mint műfaj, és ez a könyv is kötődik a műfajhoz, a feladat a következő: a rafflecopter
megfelelő dobozába azt kell beírni, hogy tulajdonképpen mit is jelent ez a szó. A szerencsés nyertes tulajonosa
lehet a Krisztin egy dedikált példányának.
Figyelem! A szerző csak
magyarországi címre postáz!
Még egyszer a feladat:
Mi a SUKITORE szó jelentése?