Tündérmese
Orwell
1943/44-ben írott műve – amelynek a szerző a Tündérmese alcímet adta –
ténylegesen a sztálini korszak szatírája, a Lenin halálától a szovjet-német
megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban, de természetesen minden elnyomó,
totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol farm – Mr. Jones Major-ja – a
színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és
a maguk igazgatta Állatfarm-on élik először szabadnak, derűsnek látszó, majd
egyre jobban elkomoruló életüket. Az 1984 írójának már ebben a művében is nagy
szerepet játszik a történelmi dokumentumok meghamisításának motívuma.
Visszamenőlegesen megváltoznak, majd feledésbe merülnek az állatok hajdani
ideológusának, az Őrnagynak eszméi, a Napóleon nevű nagy kan ragadja magához a hatalmat,
és – természetesen mindig a megfelelő ideológiai magyarázattal – egyre zordabb
diktatúrát kényszerít állattársaira. A kezdeti jelszó pedig – Minden állat
egyenlő – érdekesen módosul…
A könyvet
Ralph Steadman egyedülálló rajzai illusztrálják.
“Minden állat egyenlő, de egyes állatok
egyenlőbbek a többinél”
Nincs ember a
világon, aki ne hallotta volna a fenti mottót, mely Orwell méltán híres
regényéből származik. Ez továbbra is érvényes és minden időben érvényes lesz,
bár ami azt illeti mostanra kissé módosult megfogalmazásában: Mindenki egyenlő,
de vannak egyenlőbbek.
A történet
megírása után tizenöt évvel tett szert népszerűségre, a háború után sok helyen
betiltották, mert bevallottan a sztálini Szovjetúnió allegóriája és minden
szereplőnek valós személy megfelelője is van, a mellékszereplők pedig egy-egy
valós embertípust képviselnek: a talpnyalókat, az elítet, a manipulált tömeget,
az átvert munkásosztályt, stb.
A történetet
valószínűleg mindenki ismer, vagy ha nem, akkor hallott róla, hiszen az 1984 mellett ez Orwell legismertebb
műve, mely kifigurázza a baloldali demokráciáknak nevezett diktatúrákat.
A cselekmény egy
angliai framon játszódik, ahol az állatok megdöntik az ember uralmát és
maguk veszik át a hatalmat és a farm irányítását. A politikai elítet a disznók
képezik és, ahogy minden politikai elítben, itt is vannak ellenségeskedések és
ellenlábasok, személyes ambíciók.
A történet fergeteges szatíra és kiválló iskolapéldája annak, ahogyan egyik diktatúra felcseréli a másikat, és
ahogyan az ideológiák, eszmék változnak az érdekek függvényében.
"HÉTPARANCSOLAT
1. Aki két
lábon jár, az ellenség.
2. Aki négy
lábon jár, vagy szárnyai vannak, az barát.
3. Állat nem
visel ruhát.
4. Állat nem
alszik ágyban.
5. Állat nem
iszik alkoholt.
6. Állat nem
öl meg más állatot.
7. Minden
állat egyenlő."
A könyv az
1001-es listán szerepel, 1954-ben animációs film készült belőle – ezt huszon-harminc évvel ezelőtt gyermekként láttam, és természetesen semmit nem értettem belőle, de évekkel később
annál többet. 1999-ben tévéfilm is lett belőle... s legalább egyszer mindenkinek el kellene olvasnia, bár – ahogy mondani szoktam – ízlések és pofonok
Eredeti mű:
George Orwell – Animal Farm, 1945
Magyar nyelven
először 1989-ben jelent meg az Európa Kiadó gondozásában és azóta még
huszonkétszer, leutóbb 2017-ben. Állati
gazdaság címmel is megjelent 1985-ben az AB Független/Framo kiadásában.