A hét nővér 3
Astrope
D'Apliese, azaz Csillag épp válaszúthoz ér, amikor a nevelőapja haláláról
értesül. A nővéreivel a Genfi-tó partján magasodó, gyermekkori otthonukba
gyűlnek össze, hogy megemlékezzenek szeretett apjukról, és meghallgassák a
végrendeletét. A különc milliárdos, Pa Salt mindnyájuknak egy különleges
tárgyat meg egy levelet hagyott örökül, és ennek segítségével, ha a lányok úgy
döntenek, közelebb kerülhetnek a valódi gyökereikhez.
Csillag azonban habozik ezt megtenni, mert fél kilépni abból a szoros és biztonságot nyújtó kötelékből, amely a testvéréhez, CeCéhez fűzi. Végül mégis úgy dönt, hogy az első nyomon elindul, az útja pedig egy könyvritkaságokat árusító boltba vezeti, ahol a különc tulajdonos figyelmét rögvest felkelti a lány és a története. És innentől kezdve nem lesz Csillag számára megállás: egy nem mindennapi nő múltjának nyomába eredve maga is felfedezőútra indul az angliai tóvidék csodálatos tájain, Beatrix Potter meséinek helyszínén, és még csak nem is sejtheti, mi vár majd rá. Megdöbbentő titkokkal, nem mindennapi sorsokkal és meglepő fordulatokkal szembesül a kutatása során, és amellett, hogy önmagát is mindjobban megismeri, talán még az igaz szerelem is rátalál.
Csillag azonban habozik ezt megtenni, mert fél kilépni abból a szoros és biztonságot nyújtó kötelékből, amely a testvéréhez, CeCéhez fűzi. Végül mégis úgy dönt, hogy az első nyomon elindul, az útja pedig egy könyvritkaságokat árusító boltba vezeti, ahol a különc tulajdonos figyelmét rögvest felkelti a lány és a története. És innentől kezdve nem lesz Csillag számára megállás: egy nem mindennapi nő múltjának nyomába eredve maga is felfedezőútra indul az angliai tóvidék csodálatos tájain, Beatrix Potter meséinek helyszínén, és még csak nem is sejtheti, mi vár majd rá. Megdöbbentő titkokkal, nem mindennapi sorsokkal és meglepő fordulatokkal szembesül a kutatása során, és amellett, hogy önmagát is mindjobban megismeri, talán még az igaz szerelem is rátalál.
Lucinda Riley
új sorozatának harmadik kötetében egy évtizedeken és Európán átívelő nyomozás
történetét meséli el. A letehetetlen családregény főszereplője nemcsak a
származásának kérdésére találja meg a választ, hanem azzal is szembesül, hogy
ha a saját kezébe akarja venni a sorsát, azért tennie kell, és hogy ez az út a
boldogság ígérete mellett sok áldozatot is követel.
General Press,
2017
Eredeti mű:
Lucinda Riley – The Shadow Sister, 2016
A hét nővér sorozat harmadik részéhez értünk és továbbra is ugyanannyira szeretem, mint az első rész olvasásakor. Tele vagyok kérdésekkel, feltevésekkel és izgalommal, hogy mi lesz a folytatás, hogyan kerülnek helyre a dolgok. És bevallom, némi düh is van bennem, mert ez egy most íródó sorozat, tehát a kiadó akkor sem hozhatná nekem a folytatásokat a végéig, ha akarná.
A hét nővér sorozat a Plejádok
csillagrendszerére alapoz – magyarul inkább Fiastyúkként került a köztudatba –,
annak is a görög mitológiai változatára, hiszen a lányok Plejone (és Atlasz)
gyermei. A D’Apliese lányok a csillagok neveit viselik, de ők csupán haton
vannak. A hetedik, aki a Merope nevet viselhetné, soha nem érkezett meg a
családba.
Akik olvassák
a sorozatot, azok tudják már, hogy miről szól ez az egész. A könyvben csak Pa
Saltnak nevezett férfi hat lánygyermeket fogad örökbe a világ minden tájáról és
a Genfi-tó partján épült villájában-kastélyában neveli fel őket. Megjegyzem,
ebben a részben sem tudunk meg semmit arról, hogy kicsoda is ez a Pa Salt, azon
kívül, hogy egy döggazdag fazon és annyira titokzatos, hogy még a nevében sem
lehetünk biztosak.
A történet –
akárcsak az előző két rész – azzal kezdődik, hogy a titokzatos Pa Salt befejezi
földi pályafutását, ugyanolyan titokzatosan, ahogyan élt, és felnőtt lányainak
útravalót ad. Valamennyiük öröksége egy-egy útmutató, hogy megtalálhassák
gyökereiket és esetleg felfedezhessék még életben levő családtagjaikat.
A sorozat
mindegyik részében egyszerre két történetet is kapunk. Egyik a jelenben
történik, az illető ifjú hölgy történetét és boldogulását a származásának
keresése közben ismerjük meg, a másik pedig egy múlbeli történet, akár egy-két évszázaddal
is korábbi, amely valamilyen formában kapcsolódik az ifjú hölgyhöz és általában
a világ egy másik pontjára kalauzol el minket.
Most sincs ez
másként. Astropét – Csillagot – ismerhetjük meg, akivel már az előző részekben
is futólag találkozhattunk, és akit egy bizonytalan, egyedül dönteni nem tudó
fiatal nőnek tűnik meg, egy olyan személynek, aki inkább szeret mások
árnyékában meghúzódni, és aki teljes egészébe CeCere, testvérére támaszkodik,
akivel szinte ikrekként nőttek fel. A látszat nem is csalhat jobban, ugyanis a
történet során kiderül, hogy tulajdonképpen Csillag az, aki CeCe-t támogatja és
nem fordítva. S most eljött az idő, hogy mindketten a maguk útját járják.
Ez a történet
most az Egyesült Királyságba visz minket, CeCe és Csillag már egy ideje itt él,
és nevelőapja által hátrahagyott nyomok is a szigetországhoz kötöttek. Mivel Csillag bölcsészkaron végzett, nem nagy meglepetés, hogy egy könyvesboltban találjuk magunkat melynek vezetője az excentrikus Orlando, egy eredeti figura, aki mintha a múlt századok valamelyikéből került volna oda.
Csillag
történetével párhúzamosan, egy igazi angol klasszikus romantikus történetet is
kapunk, ami a 20. század elején kezdődik és végigköveti hősnője életét egészen
a második világháború utánig. A hősnő pedig Flora MacNichol, egy olyan fiatal
lány, akinek meglehetősen hányatott sorsa olyan dologból ered, amiért ő
maga nem hibás. Bár vérségi kapcsolat nincs közte és Csillag között, a két
életút között meglehetősen sok hasonlóság van.
Említettem
már, hogy az egész regénysorozat a Plejádok csillagkép köré épül, és ezért a
lányok egy-egy csillag nevét viselik. Viszont nem értettem miért kellett ezt a
legendát továbbvinni a történet jelenben játszódó részének férfihőse esetében
is, akit szinte egész végig mindenki csak Egérként, vagy helyenként Patkányként
emleget. Az illető úr neve Oenomaus, az Oinomaosz egy variánsa, aki a legenda
szerint Aszterope férje, más variánsok szerint a fia volt. Ez a történet
természetesen fikció, de elgondolkoztató, hogy a valóságban tényleg vannak olyan
emberek, akik meglehetősen fura neveket aggatnak gyermekeikre, csak azért, mert
akkor és ott az milyen jópofának tűnt, de annak a szerencsétlen gyermeknek
viszont minimum 18 éves koráig azzal a névvel kell élnie.
S már megint
feltűnik itt-ott a titokzatos Pa Salt, aki a történet szerint már nincs az élők sorában. Az első részben
Maia hallotta a hangját, mikor véletlenül felemelt egy telefonkagylót a házban,
Ally a koncertje után látta a teremből kimenni, és most Csillag csak a szeme
sarkából pillantja meg a repülőtéren. Ez a tömény titokzatossággal körüllengett
Pa Salt fog engem a sírba vinni, mert már számtalan variánst felépítettem
arról, hogy kicsoda ő, hogy igazándiból meg sem halt, hanem csak kitalálta az
egészet, hogy felnőtt lányait elindítsa saját útjukon, vagy, hogy korrigálja
azt, amit a sors elrontott. Mindennél jobban szeretném tudni, hogy kicsoda is
ez a férfi, akinek – meggyőződésem szerint – majd lesz egy másik élete, egy
másik családja. Tudni szeretném milyen rendszer alapján választotta ki az
örökbe fogadandó csecsemőket, egyáltalán honnan tudott a létezésükről, hiszen
mindegyiket a világ más-más tájához köti a származása: Maiát Brazíliához, Allyt
Norvégiához, Csillagot az Egyesült Királysághoz, s a többieket ki tudja hová?
Kedvelem ezt a
sorozatot, kedvelem ezt a történetet is, ami annyira brit, és annyira
szerethető. Minden bizonnyal a folytatásait is el fogom olvasni, a következő
részre pedig nem is kell olyan sokat várni, 2018 márciusában már jön is magyar
nyelven. A General Pressről
beszélünk, tehát erre szinte mérget is lehet venni.
Ez egy olyan
sorozat, történet, amit nyugodt lélekkel ajánlok a romantika kedvelőinek, de
természetesen az ízlések és a pofonok…
A sorozat már megjelent részei a General Press Kiadó gondozásában:
1. A hét nővér, 2016
The Seven Sisters
2. Viharnővér, 2017
The Storm Sister
