Jodi Ellen Malpas - A tiltott

Mit teszel, ha nem tudsz uralkodni az érzelmeiden? Amikor tudod, hogy nem szabad így érezned valaki iránt. Még gondolatban sem.

Annie még nem tapasztalta meg a „szikrát”, azt a fajta kémiát, amikor meglátsz egy srácot, elakad tőle a lélegzeted, és teljesen elgyengülsz. Mígnem bulizni megy a barátaival, ahol szembetalálja magát a rettentően szexi és titokzatos Jack-kel. Nem csupán szikra gyúl közöttük. Ez igazi robbanás.

Jack azt ígéri, hogy tüze elhamvasztja Anniet, és tökéletesen beteljesíti ígéretét.
Együtt töltött éjszakájuk szenvedélyétől lenyűgözve, Annie kioson a szállodaszobából. Biztos benne, hogy az a férfi, aki ilyen erős hatást tett rá, akinek ilyen könnyedén meghajolt az akarata előtt, csakis veszélyes lehet. De már túl mélyek az érzelmei. Ám Jack nem csupán veszélyes. Tiltott férfi.

Művelt Nép, 2017

Eredeti mű: Jodi Ellen Malpas – The Forbidden

Nem titok, hogy nagy rajongója vagyok a szerző Ez a férfi trilógiájának, és az sem, hogy nem kedvelem a szerző később megjelent írásait. Tehát alapból fentartásokkal kezeltem az újabb, meglehetősen nagy reklámot kapott művet.

Kezdeném azzal, hogy nem igazán tudom mit vártam tőle a fülszöveg elolvasása után, az teljesen biztos, hogy nem ezt. Annyira titokzatosnak van beállítva a tiltott férfi, annyira túlmisztifikált, hogy egyetlen ötletem sem volt, miről is szól majd a történet. És ez így van jól! Kiváncsivá teszi az olvasót, s bár már rengetegszer egy-egy nagyon ütős fülszöveg után maga a történet nagy csalódás volt, most ez nem következett be.

A tiltott férfi attól tiltott, hogy nős. És ezen hosszan lelkizhet, vádaskodhat, elemezgetheti a helyzetet mindenki. A szerzői előszóban egyébként utalás is van arra, hogy ez a történet majd nagy port fog felkavarni, s akit ez a történet hidegen hagy, annak az ereiben nem is vér folyik.

Annie, a tehetséges építész egy, a barátaival töltött kocsmázós estén összefut a sörözgető Jackkel. Teljesen véletlen találkozás. Katartikus élmény, nem tudják egymásról levenni a szemüket, kezüket és az est egy szállodai szobában végződik, ahonnan Annie kicsit szégyenkezve, de annál boldogabban, hajnalban meglép. Ez egy egyéjszakás kaland volt, csakhogy nem tudja kiverni fejéből a férfit, akiről semmit nem tud, azon kívül, hogy Jacknek hívják. És nemsokára ott találkozik össze vele, ahol álmában sem gondolná. Jön a hideg zuhany: a férfi karjába csimpaszkodó nő a felesége.

Nem fogok belemenni a cselekmény boncolgatásába, mindenki majd eldönti magának, hogy mit akar belőle érteni. De borítékolhatom, hogy heves érzelmeket fog kiváltani mindenkiből.

A történetet Annie szemszögéből ismerjük meg, ő a hősnő, a bizonyos másik nő. Elképzelhetően sokan fognak azonosulni egyik-másik szereplővel, mert ez nem egy izolált esetről szóló történet, ilyesmi nap mint nap megesik. Lehet ujjal mutogatni, sárral dobálózni, amiért Annie folytatta a kapcsolatot egy nős férfivel, mert könnyebb mindig mást hibáztatni az ember saját boldogtalanságáért. A többség hajlamos azt hinni, hogy az érzelmek örökre szólnak és a házassági bizonyítvány ezt hivatott biztosítani, nekik pedig semmit nem kell tenniük a kapcsolat fenntartásáért. Ez a történet akkor is hiteles lett volna, ha Jack feleségét nem egy labilis, alkoholproblémákkal küzdő nőnek állítja be a szerző, hanem egy kedves, belevaló nőnek, mert az emberek néha kiszeretnek egymásból. És a kedves, belevaló nők is képesek aljasságokra és őrültségekre, amikor úgy érzik, hogy veszélyben van valami, amit ők a tulajdonuknak éreznek.

Nagyon értékeltem, hogy ebben a történetben egyszer sem esett szó a Converse-ről, azt viszont nem, hogy most is kaptunk barátokat (két nő és egy férfi), akik természetesen ítélkeznek, beleszólnak és csak úgy ki-be járnak egymás magánéletében. De, ha jobban utánagondolok, ezek a barátok képviselik a közvéleményt: phű csúnya lány, nős férfivel kavarsz!, miközben a saját életük sem éppen példamutató, és pont ugyanolyan esendők, mint maga Annie. Egyikük ügyfelei közül szedi partnereit és még a legyet is röptében…, a másik annyira társfüggő, hogy újra és újra megbocsájtja társa hűtlenségét és sokadszorra is visszafogadja, a harmadik pedig anyira énközpontú, hogy másnak már nem igazán marad hely az életében. 

Nem mondom, hogy tökéletes, hiszen a történetben itt-ott megjelennek olyan elemek is, amikkel a szerző előző műveiben is találkozhattunk, de ettől függetlenül nagyon jó volt. Nem tizenéveseknek való történet, és nem a benne levő erotikus jelenetek miatt. Ezt felnőtt fejjel kell olvasni, de természetesen az ízlések és a pofonok…