Hogy ne csókolj meg több békát?
Gondoltál már
rá, melyik Disney-hercegnek felelnek meg a volt pasijaid? Ki lenne Hamupipőke
párja, aki örömmel táncolt a lánnyal? Persze a kulimunkára már az egyik
alkalmazottját küldte, hogy keresse meg a cipő tulajdonosát. Kire osztanád a
meg nem értett művészlelket a Szépség és a szörnyetegből? És ki játszaná a
munkamániás Robin Hoodot?
Darby Quinn
olyan lány, aki régóta nem hisz a tündérmesékben. Kudarcos kapcsolatai után úgy
dönt, le kell vonnia a megfelelő következtetéseket:
Tilos randizni
olyannal, aki teljesen rá van szervülve az autójára.
Ha valaki túl
jónak tűnik, hogy igaz legyen, az így is van.
Képtelenség
megváltoztatni a férfiakat.
Van néhány nem
lehetetlen eset. De ők nem számítanak, mert a Sors annyira mocskos dög.
Ám egy napon
Darby megismerkedik az észbontóan szexi Jake-kel. Elsőre a férfi tényleg
kedvesnek, megbízhatónak és teljesen normálisnak látszik. Vajon már róla is
rajzolják az új hercegfigurát a Disney-stúdióban? Vagy ő lesz Darby életében az
üdítő kivétel, aki erősíti a szabályt?
Ha tudni
szeretnéd, hogyan NE csókolj meg több békát, neked való ez a USA Today
bestseller. Hangosan röhögős, pimaszul őszinte és fergetegesen szórakoztató női
regény.
Lettero, 2017
Eredeti mű:
Cindi Madsen – Cinderella Screwed Me Over, 2013
“Olyan sok időt kell várni a hercegre, és amikor
végül emberré változik, arra gondolsz, hogy állatként aranyosabb volt. Ki
gondolta volna, hogy a végén visszasírjuk a szörnyeteget?”*
Szórakoztató
habkönnyű történet, egy fiatal nőről, aki harmincéves korára túl van már számos
kapcsolaton és csalódáson, és akivel minden megtörtént már, ami egy kapcsolaton
belül megtörténhet: megcsalás, átverés, nős pasi, elijjesztett fickó,
kialkudott partner, stb.
Darby Quinn
tipikus amerikai fiatal nő: emancipált, két lábbal a földön jár – kivéve amikor
nem, és már egy éve kitart az elhatározása mellett, nincs több randi. Senkivel.
Szereti a hivatását, a családját, a barátai és ez bőven elég is neki. Darby
foglalkozásárra nézve belsőépítész. Újabban ez nagyon divatos foglakozás lett a
szórakoztató irodalomban. Csak az utóbbi két hónapban három olyan könyvet
olvastam melynek főhőse, vagy valamelyik szereplője belsőépítész.
“Lemondtam a pasikról, és belevetettem magam
a munkába. Rengeteg pénzt költöttem cipőkre. Egy pár magas sarkú jóval
boldogabbá tett, mint egy férfi. Sokkal tovább tartott, és ami még ennél is
fontosabb: nem cserélt le egy csinosabbra.”*
A két főhős
már a történet elején megismerkedik… mert természtetesen van egy férfi is a
történetben. Illetve több is, de most Jake az aktuális. S megismerkedésük
történik Darby kedvenc éttermében, a Blue-ban, ahol hősnőnk kebelbarátnőjével ebédel, s melynek Jake a társtulajdonosa.
Mert kebelbarátnő is van a történetben, sőt egy olyan, aki épp az utolsó száz
métert futja agyonszervezett esküvője előtt.
Tehát Jake és
Darby megismerkedik, mit tesz a véletlen ördöge, ugyanabban a házban is laknak,
tehát minden adott, hogy tovább is találkozgassanak, csakhogy Darbynak elvei és
szabályai vannak. Meg amúgy is elege van a kapcsolatokból.
A történet
igazándiból Darby kapcsolatainak felleltározása, úgy ahogy ő emlékszik rájuk,
minden jóval és rosszal együtt. S ezeket a történeteket, tömény öniróniával és
humorral fűszerezve, el is meséli nekünk, ide-oda ugrálva az időben. Ezekben a történetekben egy kicsit valamennyien ott vagyunk, hiszen bármelyikünk átvehetné a hősnő helyét egy-egy történetben.
Darby nem akar semmilyen kapcsolatot Jake-kel. De azért folyton együtt vannak, egymásba botlanak, egymást keresik. Sőt! Darby még a családi birtokra is magával viszi, ahol két mostohatestvére aláveti Jake-et a megszokott elrettentési rituálénak: felültetik Darby lovára, de azt nem mondják el, hogy a ló senkit nem tűr meg a hátán a háziak kivételével, vagy épp bezárják a karámba egy bősz bikával, és természetesen nem említik meg, hogy a hatalmas állat szelíd mint egy öleb.
Darby nem akar semmilyen kapcsolatot Jake-kel. De azért folyton együtt vannak, egymásba botlanak, egymást keresik. Sőt! Darby még a családi birtokra is magával viszi, ahol két mostohatestvére aláveti Jake-et a megszokott elrettentési rituálénak: felültetik Darby lovára, de azt nem mondják el, hogy a ló senkit nem tűr meg a hátán a háziak kivételével, vagy épp bezárják a karámba egy bősz bikával, és természetesen nem említik meg, hogy a hatalmas állat szelíd mint egy öleb.
Természetesen
a történet végére Darby megszegi szabályait és feladja elveit, azaz ott lesz a
boldog végkifejlet. Csak amíg odáig eljutunk Jake minden egyes szavára/tettére
van egy, valamelyik előző kapcsolatából származó negatív élmény, amit rögtön el
is mesél nekünk, olvasóknak, és minden ilyen történetben a férfi főhőst egy-egy
mese szereplőjéhez hasonlítja. Zárójelként megjegyzem, hogy én meglettem volna
ezen hasonlatok nélkül is, ugyanakkor kicsit megráztam volna a leányzót, hátha
tisztul a látása és hamarabb észreveszi milyen rendes fickó ez a Jake.
Egyébként tényleg annyira rendes, hogy ez a szétszórt liba meg sem érdemelné.
Igazából meg
sem tudnám mondani mit vártam erről a történettől, de könnyed szórakozást
biztosított és nem kellett sokat gondolkozni rajta. Egy biztos: Darby Quinn
nagyon sok békát megcsókolt, míg a herceg érte jött… s vele is maradt.
Szórakoztató,
habos-babos romantikus történet. Amolyan nyári nőcis olvasmány, amit azért el
lehet olvasni akkor is, ha már jól benne járunk az őszben. És természetesen az
ízlések meg a pofonok…
“Szerettem,
ahogy megcsókolt. Szerettem, hogy átjön hozzám, és segít vacsorát főzni.
Szerettem odabújni hozzá, és úgy elaludni. Szerettem, hogy valahogy elnézi
minden hibámat, és ezekkel együtt is szeret.” *
* Cindi Madsen
– Hamupipőke, menj a búsba!, Lettero, 2017