Dr. Emory
Charbonneau gyermekorvos szenvedélye a hosszútávfutás, férje, Jeff azonban
csöppet sem lelkesedik Emory sportmániájáért. Amikor a nő a soron következő
maratonjára készül Észak-Karolinában, edzés közben nyoma vész. Jeff bosszús a
legutóbbi vitájuk miatt, ezért késve jelenti be felesége eltűnését, és a nyomok
kihűlnek: a köd és jég börtönébe záródó hegyi vadonban szinte lehetetlen
feladat Emory felkutatása.
Miközben a
rendőrség Jeffre gyanakszik felesége „hirtelen eltűnése” miatt, az eszméletét
visszanyerő Emory azzal szembesül, hogy egy titokzatos férfi ejtette rabul,
akinek erőszakos múltja oly sötét, hogy még a nevét sem fedi fel előtte. Az
asszony eltökélt szándéka, hogy megszökik fogva tartójától, ám ezzel csak újabb
bajba sodorja magát.
A két ember
váratlanul olyan bűnözőkkel kerül összetűzésbe, akik sajátosan értelmezik a
törvényt, akiknek semmi sem szent. Ám a „névtelen” férfi keze nyomán minden
rossz jóra fordul, az asszony is legyőzi félelmeit, és ráébred, hogy elrablója
valójában megmentette azoktól, akik a halálát akarták – és attól is, hogy
megszakadjon a szíve.
Maecenas, 2016
Eredeti mű:
Sandra Brown – Mean Streak
Második
könyvem Sandra Browntól. Az elsőnek a címére nem is emlékszem olyan rég volt. Csak
azt tudom, hogy egy repülőtéri könyvturkálóban vásároltam aprópénzért és
annyira érdekes volt, hogy leszálláskor a repülőn “felejtettem”, örüljön neki
más is és több próbát nem is tettem a szerző műveivel..
Tehát jókora
előítélettel viseltettem az Aljas szándék
iránt, amikor az általam nagyrabecsült hölgy a markomba nyomta, és azt mondta
olvassam el.
Kellemes
meglepetés, nem romantikus történet, hanem krimi. Fogalmam sem volt, hogy a romantikus-szerelmes történetekről híres Sandra Brown krimit is ír, bár nem tudom miért csodálkozom ezen, manapság mindenki mindent ír, újra kitalálja saját magát és egyeseknek ez nagyon jól be is jön. Persze van benne egy kis
romantika is, meg egy hangyányi szex is – miben nincs mostanság? –, de nem ez a
fő vezérszál a történetben. Hogy mennyire jó krimi, meg nem mondhatom neked, én
nem vagyok krimirajongó, hogy akkor más művekkel összehasonlítva minősíthessem.
Nekem tetszett, úgy egy az egyben ahogy volt.
Ahogy a fülszöveg
is írja, dr Emory Charbonneau maratoni futásra edz, és mit ad Isten, sehol nem
jó neki, csak a hegyekben. A dokiról tudni kell, hogy kőgazdag örökösnő és
messze földön híres jótékonysági akcióiról, soha nem kérkedik gazdagságával,
tehát ő egy nagyon pozitív hős, most is egy jótékonysági maratonra edz… egészen
addig amikor az erdőben valaki jól kupán nem vágja. Egy erdei kunyhóban tér
magához egy teljesen ismeretlen, titokzatos férfi társaságában, aki semmit nem
hajlandó magáról elárulni, még a nevét sem.
Kicsoda akarja
halottnak látni Emory Charbonneau-t? Jeff, a férj, aki nem osztozik a nő
jótékonyság-szeretetén, sem a hosszútáv-futás iránti imádatán? A férfinek
szeretője van, és nem lett társ a befektetési társaságban, mert felesége nem
adta át a vagyonát kezelésre. Lehet a titokzatos férfi, aki ugye magányosan és elszigetelten él erdei házában… a velejükig romlott
szomszédok, akik a vérfertőzéstől sem riadnak vissza… bárki.
A rendőrség
szemében a befutó a férj lenne, hiszen egyrészt szeretőt tart, másrészt felesége többszörösen is keresztbetett a szakmai szamárlétrán való haladásának, egészen addig, míg egyszercsak a semmiből előkerül
a doki és az egész eltűnéséről egy nagyon zavaros történetet ad elő.
S ha azt
hiszed ezzel vége lenne a történetnek, akkor melléfogtál. Mert márt ott az FBI
is, a titokzatos férfit keresik, ...és semmi sem az, aminek látszik. Többet egy szót sem mondok a cselekményről, mert lelőném a poént és megfosztanálak a felfedezés élményétől.
Pörgős,
izgalmas, kicsit sem unalmas. A romantikus szál kiszámítható, de a gyilkost nem
találtam ki a harmincadik oldalon… bár miután végeztem a könyvvel és
visszagondoltam a cselekményre, hát minden jel megvolt, hogy a gyilkoshoz
vezessen, csak ügyesen volt maszkírozva.
Ízlések és
pofonok, de szerintem ezt a könyvet el kell olvasni akkor is ha nem vagy
krimi-rajongó, akkor is ha az vagy.