Dr. Isabel
Favor, „A kellemes élet négy alaptörvénye” című könyv szerzője mindenét arra
áldozta, hogy felépítse „Segíts magadon!” filozófiáját. Hetekkel később,
hirtelen minden összeomlik. Gátlástalan könyvelője meglép a pénzével, vőlegénye
elhagyja egy nála idősebb nő miatt, és csalóként emlegetik az újságok
címlapjain. Isabel kénytelen ráébredni, hogy sokak életét képes rendbe hozni, a
sajátját azonban annál kevésbé. Csüggedten, elkeseredve útnak indul Olaszország
felé, hogy békességet találjon.
Lorenzo Gage
emberöléssel keresi a kenyerét… a filmvásznon legalábbis. Mindemelett
eszméletlenül jóképű és nagyon tehetséges. Olaszországi vakációján valahogy
mégsem elégedett. Mikor meglátja Isabelt, arra gondol, hogy egy menő férfinak
eszébe sem jutna csapni a szelet egy ilyen rendezett külsejű nőnek… De ő soha
nem szerette megjátszani magát és Isabel nemsokára azon töprenghet, hogy szinte
meg sem szabadult az egyik zűrzavartól, máris egy másikba csöppent. Még a
toscanai olajfaligetek között megbúvó parasztházban sem talál békességet, mert
a környezetében élők nem tartják kívánatosnak a jelenlétét, és presztízsét sem
tudja helyrehozni. Ráadásul egy férfi is feltűnik a színen, aki mindenáron meg
akarja hódítani. A Latin szerető minden olyan nőnek szól, aki álmodozott már
Toscana romantikájáról, vagy egy szilaj, féktelen férfi megszelídítéséről.
Jokerex, 2004
Eredeti mű:
Susan Elizabeth Phillips – Breathing Room, 2002
Nem mondhatom,
hogy Susan Elizabeth Phillips valamennyi magyarul megjelent művét olvastam, de
egyre erősebb az elhatározásom, hogy fokozatosan pótolni fogom ezt a
hiányosságot. Nagy valószínűség szerint ezt a könyvet rajtam kívül szinte mindenki olvasta,
hisz nem mostanában jelent meg. Jesszusom! Hogy én mennyit vihorásztam ezen!
Szerelmi
történet, nincs ebben semmi új. Csakhogy a dolgok nem olyan egyszerűek. Ahogy a
fülszöveg is írja, Isabel neves amerikai pszichológus, elhagyja a vőlegénye, a
könyvelője meglép a pénzével, ő pedig Olaszországba bújdokol mert a sajtó
hiénái kikezdik és még a karrierje is összeomlani látszik. Lorenzo (Ren),
Hollywood olasz származású aktuális rosszfiúja pedig épp unatkozik két filmezés
között. A két főhős tiszta véletlenül találkozik össze egy utcai vendéglőben,
jó nagyokat hazudnak egymásnak, együtt töltenek egy éjszakát és bizony nem
sakkozással hanem szenvedélyes szexszel, s ezzel részükről annyi…
Csakhogy a toszkán
parasztház ahová Isabel igyekszik a színész tulajdonában levő szőlőbirtokhoz
tartozik, ahol ismét egymásba botlanak. És nem sokkal később beállít a színész
volt felesége is második házasságából származó négy gyerekével, terhesen az
ötödikkel. S aztán a kettes számú férj is jön… meg a filmes munkatársak… és közben
a helyiek egy termékenységet jelképező antik szobrot keresnek a birtokon, mert
mély meggyőződésük, hogy amíg azt meg nem találják, senki sem fog teherbe esni
a faluban… mindez páratlan humorral elmesélve.
Nekem nagyon
kellett a nevetés és a könnyed stílus amit a könyvtől kaptam. Ha valami véletlen folytán még nem
olvastad és szereted az írónő stílusát, akkor fogj neki, de túl
sokat nem kell várni a történettől. Szórakoztat, feldobja a hangulatod és
annyi.
… – Ennyi rovarirtó elég lesz, kicsim. Add
ide a palackot, mielőtt mindannyian rákosak leszünk.
Steffie vonakodva odaadta, aztán aggódva
nézett szét maga körül újabb pókokat keresve. Ren rákiabált a nyolcéves
kislányra. – Szeptember van. Nem kellene iskolában lennetek?
– Anya itthon tanít majd bennünket, amíg
vissza nem megyünk Connecticutba.
– Anyád alig tud számolni.
– Szorozni tud, csak az osztásban kell
segítenünk neki Jeremyvel. – Steffie odament a kanapéhoz, s mielőtt leült
volna, felemelte a párnát és alánézett. – Visszakaphatnám a rovarirtót?
(Susan
Elizabeth Phillips – Latin szerető, Jokerex, 2004)