Samantha Young - Mély víz

Mély víz 1

Maradj fiatal! Élj veszélyesen! Szeress szenvedéllyel! 

Charley Redford csak egy hétköznapi lány volt, amíg Jake Caplin meg nem jelent otthonában, az indianai kisvárosban, és meg nem győzte őt, hogy rendkívüli teremtés. Jake szinte már az első napon a mélyvízbe dobta Charley-t, és megígérte a lánynak, hogy kitart mellette. Ám később tragikus baleset árnyékolta be Jake életét, és a fiú gyorsan kievickélt a partra, magára hagyva Charley-t. 

Négy év telt el azóta, és Charley végre úgy érzi, sikerült továbblépnie. Aztán Edinburghba utazik, hogy ott folytassa tanulmányait, és egy partin merő véletlenségből éppen Jake Caplinbe meg az új barátnőjébe botlik. A jó útra tért rosszfiú Charley bocsánatáért esedezik, aki ezek után egyre több időt tölt egykori szerelmével. Charley fegyverszünetet köt, és végül ráébred: egyre szorosabb barátság fűzi a fiúhoz. 

Ahogy Charley és Jake közelebb kerül egymáshoz, újra fellángol közöttük a régi szenvedély, ami komoly fenyegetést jelent az életükre és a kapcsolataikra. Amikor a féltékenység és a vágy felüti pusztító fejét, Charley és Jake még maguknak is nehezen ismerik be, mit jelentenek egymás számára. 

De ha sikerül is úrrá lenniük a helyzeten, semmi sem garantálja, hogy Charley még egyszer hagyja magát visszarángatni a mélyvízbe.

Könyvmolyképző, 2016

Eredeti mű: Samantha Young – Into The Deep , 2013

Amikor kaptam ezt a könyvet a haverina (aki meglepett vele)  rákérdezett, hogy biztosan ezt  akarom-e, én pedig határozottan rávágtam, hogy persze, hiszen szeretem Samantha Young írásait, a Dublin Street, például, milyen jó volt. Sajnos arra már nem akartam emlékezni, hogy a London Road csak egy gyenge próbálkozás maradt ahhoz képest.

Kezdeném azzal, hogy ennek semmi köze a Dublin Street, London Road és további, magyarul meg nem jelent folytatásaihoz. A könyv besorolása “new adult” – elméletileg fiatal felnőtt lenne. Így igaz, már 20 évesek, eljutottak az egyetemre, viszont a szereplők viselkedése semmiben nem különbözik egy ifjúsági regény szereplőiétől – pont annyira infantilis. S lényegében a könyv inkább ifjúsági, mert a cselekmény felváltva játszódik jelenben és a 4 évvel korábbi múltban, amikoris a régény főszereplői 16 évesen megismerkedtek, egymásba szerettek, majd szakítottak.

Néhány szerencsés amerikai ifjonc Edinburgh-ba megy egy évre cserediáknak, így találkozik össze ismét a két főhős, mert ugye kicsi a világ. Számomra felfoghatatlan volt, hogy az a néhány ott levő amerikai szinte kizárólagosan egymással barátkozott, egymással találkozgatott… én is külföldön tanultam, nálunk ez másképp működött. Igaz, nem voltunk ennyire eltelve nemzeti felsőbbrendűséggel.

Nos, a két főhős ismét összetalálkozik és elkezdődik a visszaemlékezés – Charley, a leányzó meséli el egyes szám első személyben –, az akarom-nem akarom húzavona, hosszas lelkizések, jóakaró barátok és család közbelépései és kéretlen tanácsai.

Maga a könyv szerkezete nagyon jó. Pontozom azt az írói megoldást, hogy felváltva vagyunk múltban és jelenben, és fokozatosan derül ki, mi is történt 4 évvel korábban, ami a szakításukhoz vezetett – ami mindenképpen bekövetkezett volna, hisz Jake családja elköltözött a kisvárosból. Nekem csak a tartalommal és a történettel van bajom… 350 oldal siránkozás, szorongás, világfájdalom és meg nem értettség megfejelve függőben maradt epizodikus történésekkel, úgy a múltban, mint a jelenben. S anyám borogass!!! A 16 éves srác olyan figyelmes, körültekintő és gyengéd szerető, mint Maya Banks vagy Lora Leigh 30+ -os, tapasztalt lepedővirtuózai.

A történet függővéges, folytatása van (minek nincs mostanság?), a könyv végén a kiadó közöl is egy rövid beleolvasót a következő részből, amelynek a címe Túl a zátonyon lesz - eredetiben: Out of The Shallows. Megjelenésének időpontjáról nincs hírem, kérdezd a kiadót. Én azt hiszem, nemcsak a zátonyon, de az egész történeten túl vagyok, de hát ízlések és pofonok… úgy gondolom, az ifjúság szeretni fogja.

Kis ízelítő abból amire várhatsz – számomra az itt említett Claudia volt a szimpatikus mellékszereplő... legalábbis valósabb volt a többi semmiért drámázónál.

“Az elmúlt hetekben nem nagyon törődtünk a kémiával, vagyis egy időre háttérbe szorítottuk a kapcsolatunkat, és visszaállítottuk a karácsony előtti állapotokat. Claudia azt mondta, ő megérti, hogy nem akarjuk megbántani Melissát, de attól, hogy nem fekszünk le egymással, Melissa még nem lesz boldogabb.”

Samantha Young – Mély víz, Könyvmolyképző Kiadó, 2016