Oldalak

2016. május 20., péntek

Carole Matthews - Nyári ábrándok

Mi van akkor, ha világéletedben többről álmodtál…? 
Nell McNamara élete boldog: biztos állása van a helyi falatozóban, kedvese, Olly, imádja, négyéves kislányuk, Petal pedig tündéri, körülötte forog az egész világ. A falatozó renoválásra szorul, Nell pedig azonnal kapva kap az alkalmon, hogy kreativitását kiélje.
Az eredményen felbuzdulva, na meg legdrágább barátainak az unszolására Nell elhatározza, hogy saját vállalkozásba fog. Tüneményes kézitáskákat gyárt, amelyek rövidesen igen-igen kapósak lesznek. 
Úgy fest, hogy Nell álmai egy csapásra valóra válnak! Azonban a sikernek ára van, és Nell hamarosan ráébred: rengeteg nehézséggel jár, hogy mindent megtarthasson…
Carole Matthews a Sunday Times bestseller írónője. Tizenkilenc könyve jelent meg eddig. Munkáit húsz nyelvre lefordították, a filmes jogokat Hollywood vette meg 
Csupa móka, kacagás és szeretet. 
Szívd magadba a napsütést a Nyári ábrándokkal!

Ulpius-ház, 2013
Eredeti mű: Carole Matthews – Summer Daydreams, Sphere, London, 2012

Könnyűre vártam, azt is kaptam, néha még mosolyogtam is, de…
Miről is szól ez a könyv? Arról, hogy mi történik, ha tíz év után eltűnik a rózsaszín felhő, marad csak egy enyhe köd és a megszokás, a pár egyik tagja pedig rájön, hogy ami van már nem elég neki, mert többre hivatott, jobbra. A partner pedig meg van elégedve azzal ami van és csak nyugalomra vágyik. És mi van akkor, amikor a dolgok összejönni látszanak, de ez sem elég és elfut az ember lányával a ló?
Ez egy olyan sikertörténet ami fülétől farkáig fikció. Ilyen esetleg Utópiában történik meg, de nem ezen a földgömbön, nem mostanság és biztosan nem velem vagy veled.
Nell McNamara naiv és butácska. Vannak nők akik a cipőkért vesznek meg, mások az ékszerekért, Nell a táskákért. De nem ezért butácska. Olyan ő alapból. Egész szekrényre való gyűjteménye van és az nem baj, ha a háza fut és olyan mint egy szemétdomb, a táskái rendben és becsben vannak tartva. S mert az ismerősök bíztatják, otthagyja biztos állását a gyorsétteremben, ahol halat és sült burgonyát árulnak (a híres angol fish ’n chips, ami úgy az igazi, ha újságpapírba csomagolva kapod) és saját bizniszbe fog: természetesen táskákat gyárt. Saját álmaiért képes lenne feláldozni az egyetlen embert, aki igazán szereti és aki minden hülyesége mellett kitart mellette. Személyes ambícióit az “értünk csinálom” szlogen mögé bújtatja, közben saját magán kívül nem igazán érdekli senki, néha még a gyermeke sem. Sajnáltam Olly-t, a partnerét s későbbi férjét, komolyan. Jobbat érdemelt volna ennél a libánál.
Ami a könyv nyelvezetét illeti… az egy dolog, hogy a történet Angliában játszódik és nem éppen a művelt körökben, de azért nem tudom elhinni, hogy az angol eredetiben olyan szlenget használtak volna, mint amit a fordító nyomott le a torkomon. Rósejbni? Komolyan? Meg csicsikálni… Vagy létezik-e egyáltalán olyan szó a magyar nyelvben, hogy csandázni vagy skribálni? És mi az, hogy beeresztett padló meg bútorok? Honnan eresztette be? A padlózatot a padlásról engedte le és utána sorban a berendezést is? Azt is erősen kétlem, hogy az angol eredeti szövegben a gyermeket Petalkának becézték volna.
Számomra ez olyan háromszor olvasós könyv, értsd: először, utoljára és soha többé, ehhez pedig nagyban hozzájárult a fordító áldásos tevékenysége: egy amúgy sem túlságosan értelmes történetet lenullázott a fordításával és szóhasználatával.… de hát ízlések és pofonok.