Lana Millan - Átkozott Hannah Brown

Hannah Brown televíziós szerkesztő, aki – ha nagyon muszáj – műsorvezetőként is megállja a helyét. Makacs, akaratos, többnyire magával is elégedetlen, esendő nő. Időnként fenemód kritikus, a barátaival is kíméletlen, mégis jószívű, és gondoskodik azokról akiket szeret. 

A boldogság keresése nehéz feladat, főleg ha az ember a saját vágyaival sincs teljesen tisztában. Hannah botladozó, gyakran elbizonytalanodó, ám a céljait és a szerelmet kitartóan kereső, szerethető figura, aki gyakran bajba kerül, de kimászik belőle, hogy a gyökerei kutatásának kellős közepén egyszer csak magát és a társát is megtalálja.
Ismerős a helyzet? Lányok, vigyázzatok!

Ez a hol fanyar-humoros, hol keserű, hol édes, de mindenképpen izgalmas lányregény veletek is megtörténhet! Nem biztos, hogy egy szép napon a kezében karácsonyfatalpat szorongató, félmeztelen szexistent találtok az erkélyeteken, de jobb, ha nyitva tartjátok a szemeteket, mert bármelyik kanyarban rátok kacsinthat az élet egyik pajzán kihívása vagy öröme. 

Kinek-kinek a magáé.

Athenaeum, 2015

Akkora reklámja volt és annyira ájuldoztak érte... s a fülszövege is nagyon tetszetős (és megtévesztő).

Olvasmány a hosszú hétvégére, ha jobb dolgod nincs. Vegyes érzésekkel gondolok rá, azt hiszem rég kinőttem az ilyen típusú könyvekből. Szeretem a chick lit műfajt, de ez még annál is könnyebb, olyan amit például hosszú úton olvasol a vonaton, mert nem köt le annyira, hogy a vonat zakatolása és rázkódása idegesítsen és megzavarja a műélvezeted… vagy olvasod, ha álmodozó tizenéves vagy és még mindig hiszel a királyfiban fehér lovon – bár értesüléseim szerint a Maddox fivérek toronymagassan a fehér lovas herci fölött állnak mostanság.

Ez a könyv egy Londonban játszódó modern tündérmese, csöpögős és giccses. Ugyebár a két családot sújtó átok, amit csak egyféleképpen lehet helyrehozni… a jósnő, a hiper-szuper rendes Clive, aki olyan mint egy herceg: jóképű, dögös, csodálatosan viselkedik… csak valójában egy újabb undorítóan gazdag, nőcsábász fickó.

Nem mondom, hogy nagyon oda voltam a könyvért, háromszor kell elolvasni: először, utoljára és soha többé. Nyomokban fellelhető benne a helyzeti humor, bár ahogy néha Hannah, a főszereplő viselkedik nem igazán mesebeli hősnőre vall és kicsit sem humoros. Semmiképpen nem egy Csipkerózsika, mert undok, szarkasztikus és a kötelező legjobb barátnői sem éppen szerethetőek.

Amit pozitívumként értékeltem az a tény, hogy saját maga fele is  vannak undok megnyílvánulásai. De ennyi, mert ez így, ahogy meg van írva, soha senkivel meg nem fog történni, előre borítékolom.

A szerzőről semmit nem tudni, lehet nem is fogunk több infóhoz jutni, mert első könyves marad.

Mint mondtam, egyszer olvasható, könnyű írás, a humora és a cseppnyi misztérium teszi azzá (bár én azt a családi átkos dolgot sem pontozom)… ha épp más dolgod nincs és jobb nem akad, nézz bele. De hát ízlések és pofonok...