Oldalak

2016. március 30., szerda

Laurelin Paige - Fixed sorozat

Megtalállak még


New York szívében, egy toronyház elegáns irodájából nyíló titkos szobában veszélyes egyezség születik. 
A lány szemtelenül fiatal, intelligens és rámenős. Nappal egyetemista, éjjel felszolgáló egy bárban. 
 A férfi sármos, makacs és célratörő, csak a mások feletti korlátlan hatalom hozza lázba. 
A lánynak sürgősen pénzre van szüksége, a férfi tisztességtelen ajánlatot tesz neki. 
A férfi látszólag mindent tud a lányról, a hatalmában tartja, rendelkezik a teste felett. Alayna Wither az a nő, akit talán még szeretni is tudna. 
A lány azonban sötét titkot őriz; megszállottjává tud válni annak, akit megszeret. Hudson Pierce, a bár új tulajdonosa, multimilliomos szépfiú úgy hat rá, akár a legkeményebb drog.
És a testet-lelket felőrlő hajsza megkezdődik…

Libri, 2015
Eredeti mű: Laurelin Paige – Fixed on You, 2013

Sehol se talállak


Alayna Withers sötét titkot őriz: megszállottjává tud válni annak, akit megszeret. Titokban szemmel tartja, megszerzi a híváslistáját, kilesi az e-mailjeit. Hudson Pierce multimilliomos szépfiú úgy hat rá, akár a legkeményebb drog. Kettőjük kapcsolatát a szenvedély és a testiség hatja át, de Alayna többre vágyik. Szerelmet, bizalmat, megbecsülést akar. Hudson azonban próbára teszi a türelmét, és amikor a lány úgy határoz, hogy megkörnyékezi az egyetlen nőt, aki látszólag mindenkinél jobban ismeri Hudson múltját, sötét, vad és veszélyes területre téved. És a tét immár nem csak Hudson szerelme…
Laurelin Paige a The New York Times, az USA Today és a Wall Street Journal bestseller-szerzője. 
– A Fixed-sorozat eddig több mint 1 millió példányban kelt el csak az USA-ban 
– Az első rész 12 országban jelenik meg közel egy időben 
– Az Amazon adatai alapján a tavalyi év 7. legnépszerűbb könyve 
– A People Magazine szerint a 10 legkeresettebb könyv egyike 
– A Goodreads oldalán az írónő regényei 100 000-nél is több jó értékelést kaptak

Libri, 2015
Eredeti mű: Laurelin Paige – Found in You, 2013

Rád találtam


Hudson Pierce és Alayna Withers szerelme ismét veszélybe kerül. A múlt sötét titkai felszínre törnek, megállíthatatlanul maguk alá gyűrve az örök harcban élő párt. Ahhoz, hogy végleg legyőzzék az ártó démonokat, és szerelmük beteljesülhessen, kapcsolatuknak túl kell élnie az eddigi legnagyobb megrázkódtatást; Hudson Pierce ugyanis veszélyes titkokat őriz, amelyek ha kiderülnek, semmi sem lesz már olyan, mint azelőtt volt… sőt Laynie talán még azt is megbánja, hogy a szívére hallgatott, és úgy hitte, hogy a sors egymásnak szánta őket.

Libri, 2016
Eredeti mű: Laurelin Paige – Forever with You, 2014


Dobhatjátok a követ, nálam ez a sorozat megbukott… Körülbelül a második rész (Sehol se talállak) közepéig-háromnegyedéig olvastam, utána már csak lapozás következett.
Hányszor fogják még a “szürkét” etalonnak használni és abból kiindulva variálni a történet adta lehetőségeket? Lecseng már valamikor ez a sablon? Mert én már nagyon unom ezt a “szürke”-szerű mizériát és kicsit sem szórakoztató amikor egy többszörösen lerágott csontot még egyszer odadobnak. Nem beszélve arról, hogy ez egy újabb trilógia aminek már négy része van és máris készülőben az első kiegészítő novella hozzá. Angolszász területen a trilógia nem három részből álló valamit jelent?
A jól bevált recept a következő: vegyél egy gyermekkorban valamilyen módon traumatizált, irányítás-mániás férfit, aki tiszta véletlenül egy újabb fiatal és dögös multimilliomos, adj hozzá egy szegény, pszichés zavarban szenvedő, de amúgy zseniális leányzót, húzd el egy trilógiáig és kavarj egyelőre öt részen keresztül… jó na, négy, mert a negyedikben belelátunk Hudson fejébe, a négy és feledik (szándékosan írtam így a 4,5-öt) pedig már Hudson pénzügyi vezetőjéről, Norma Andersről szól – szegény lány aki felküzdötte magát és újabb kényes téma: idősebb nő és fiatalabb férfi kapcsolata (ne nagymama-unoka léptékben gondolkodj, Norma valamennyivel idősebb, de azért a fickó anyja még nem lehetne – gondolom én). Ennek angol nyelvű megjelenése májusra várható, de a sorozat kedvelőinek jó hír, a Hudson már 2014-ben piacra került és ha minden igaz, még az idén magyarul is olvasható lesz. Valamikor. A Hudsonról legalább nem mondható el, hogy E. L. Jamestől koppintotta az ötletet, mert a Grey csak egy évvel később jelent meg.
    Amúgy van is utalás az E. L James-féle "remekműre" (mostanság hol nincs?), amikor a két főszereplő megegyezik abban, hogy nem egészen 50 árnyalatban szürke a kapcsolatuk, hanem elég lesz arra a 25 is.
Nem akarok belemenni abba, hogy a sorozat által oly lelkesen kihangsúlyozott lelki zavarok hogyan vannak megfogalmazva és cselekvés által szemléltetve… nem ártott volna, ha írás előtt kézbe vesz egy szakkönyvet és nem könnyen, interneten is beszerezhető általánosságokra hagyatkozik. Azt sem osztom-szorzom, hogy talán nem kellene minden egyes szexuális aktust alfától omegáig leírni minden részletében. Számomra ez a sorozat olyan sötét volt, mint a kötetek borítói, a Hudson-t nem tervezem elolvasni
Egy millió eladott példány az USA-ban – írja a borítón. Írni lehet. És attól függ mihez viszonyítjuk. A Goodreads szerint az első résznek 28 kiadása volt, a következő kettőnek már csak 16-16, a Hudson pedig megfeneklett az ötödiknél. Erről ennyit.
Persze mindenki azt olvas amit akar, meg ízlések és pofonok… 

További Fixed részek:


4. Hudson - eredeti megjelenés 2014, ha minden igaz az idén magyarul is olvasható lesz

4,5 Falling Under You - várható megjelenése angol nyelven 2016 május, a négy részes trilógiához kapcsolódó rövid történet.


2016. március 28., hétfő

Ashley Carrigan - Két lépésre a mennyországtól


Al Jannah, a kitalált modern keleti ország gyönyörű környezetében játszódó történet egy keményfejű vonzó sejk és egy konok angol írónő kusza kényszerházasságáról. Figyelem! A könyv szenvedélyt és erotikát tartalmaz! Fülledt romantikát kedvelőknek szigorúan ajánlott olvasni! Al Jannah, a mesés szépségű közel-keleti ország ókori romhelyei izgalmas utazásra csábítják a sikeres angol írónőt, Mesmirát. A körút azonban váratlan fordulatot vesz és egészen más kalandokat hoz, amiket a lány még legmerészebb regényeiben sem képzelt el. A turista csoportot sivatagi banditák támadják meg és Mesmirát elrabolják. Rabságából egy helyi férfi vásárolja ki, így egyik fogva tartótól kerül a másikhoz. A helyzete reménytelen. Megfosztják minden esélyétől, hogy visszatérhessen a hazájába. A titokzatos, szép idegen ország aranykalitkává válik, ahonnan nincs szabadulás. A megmentője csalással ráveszi Mesmirát a házasságra és eltökéli, hogy engedelmes feleséget nevel belőle, bármi áron. A lány a neves és elismert Ashgar család tagja lesz és saját bőrén tapasztalja meg, milyen is egy szigorú szabályokkal és szokásokkal terhelt országban arab feleségként élni. Sayid Ashgar nem retten vissza semmilyen eszköztől, hogy elérje a célját és kikényszerítse Mesmirából az odaadást és a vágyott érzelmeket. Helyette csak gyűlöletet és elutasítást kap. Kettejük szüntelen harcát és a kényszerű összezártságban életre hívott érzelmi viharait kísérhetjük végig. Két erős és konok személyiség csap össze, hogy fájdalmas, olykor szenvedélyes párbajok során keresztül tapasztalják meg, hogy a szerelem nem csikarható ki zsarolással, hatalommal, vagy fenyegetőzéssel. Mesmira és Sayid finom erotikus egymáshoz feszülései pattanásig feszítik a hangulatot közöttük ebben a kihívó játszmában. A „Szépség és Szörnyeteg” meséjét ismerhetjük meg teljesen új változatban, varázslatos környezetben, ahol a szereplők szívfájdító mélységeket és magasban szárnyaló érzelmeket élnek át.


Publio, 2014



Bár nem is olyan rég azt mondtam nem fogok soha írni róla, most mégis megteszem, mert egyike a kedvenceimnek és nem tudom megállni, hogy ne áradozzak róla.
Valamikor, nem sokkal a megjelenése után olvastam ezt a könyvet. Először. Egyetlen éjszaka alatt kiolvastam és annyira a hatása alatt voltam, hogy két napig nem vettem más könyvet a kezembe. Azóta újraolvastam már, nyugisabb tempóban és minden bizonnyal valamennyi idő eltelével ismét elolvasom.
Nekem ez egyszerűen brilliáns. Komolyan mondom, de hát nem vagyunk egyformák, ízlések és pofonok... Nagyon sajnálom, hogy az írónőhöz a fantasy műfaj (Morwen sorozat) közelebb áll mint a romantikus, mert így nem fogok túl sok könyvet olvasni billentyűzetéből, én inkább a földhözragadtabb dolgokat szeretem. Ha jól tudom ezen kívül még csak a Farkasok között tér el az írónőnek oly kedves fantasytől – az is jó, de nekem ez a befutó kedvenc.
Nincs értelme osztani-szorozni a cselekményt, a fülszöveg több mint eleget mond róla. Ezt a könyvet egyszerűen el kell olvasni és kész. Az biztos, hogy nem szempillarebegtető, ájuldozós libákról ír, hisz Mesmira nem egy mimóza, és nem is olyan idegesítő, hogy állandó késztetést érezz az arca átdizájnolására a szeneslapáttal. Annak ellenére, hogy ez egy nemlétező helyen játszódik, az arab világ leírása hiteles és semmivel nem marad el attól, amit ilyen-olyan  forrásokból már ismerünk.
   A Szépség és a Szörnyeteghez sem hasonlítanám, semmilyen változatban. Nem vitás, Sayid egy szörnyeteg, egy emberi nulla, akinek érzékeny testrészét szemrebbenés nélkül el tudnám kapni a diótörővel és nem túl erősen, de annál kitartóbban szorongatnám. Nem tudom, mihez lehetne hasonlítani... szerintem semmihez, ez a Két lépésre a menyországtól és annyi.
Az egyetlen dolog ami nekem nem nem tetszett az a vége volt. Az utolsó öt-tíz oldalt nem írtam volna meg, és a történet akkor is szép és kerek marad volna, csak nem lett volna “happy end”. El is gondolkoztam azon, hogy ez a vég, az egymásratalálással és a “boldogan éltek míg meg nem haltak” motívummal tényleg az eredeti tervhez tartozik, vagy esetleg a kiadó úgy gondolta, hogy milyen szép lenne egy boldog befejezés? Nem az első eset lenne, hogy a kiadó beleszól a történet alakulásába, nagyon nagy nevekkel is előfordult már, utána lehet olvasni. Persze, nincs ebből gond, van akinek igénye van a boldog végkifejletre… de vannak dolgok amiket nem lehet megbocsátani, akkor sem, ha közbeszól a szerelem.
Ha valaki nem tudná még, Ashley Carrigan írói álnév és mögötte egy magyar írónő van. Rá lehet keresni a guglival és a közösségi oldalakon is. De ez ne befolyásoljon téged semmilyen irányban. Amennyiben még nem olvastad a könyvet és szereted az egzotikumot, akkor itt a kitűnő alkalom, hogy megtedd, mert érzelmeket vált ki belőled, s mi kell ennél több?
   A könyvről ez a zene jut eszembe, és erről a zenéről a könyv... hogy Ashley Carrigan mit hallgatott a megírása közben, nem tudom. Ha gondolod, kérdezd meg tőle.







2016. március 27., vasárnap

Boldog húsvétot mindenkinek....

... sok locsolót (tartsátok meg magatoknak, mert bármilyen drága és puccos a parfüm, mikor már a harmadik fajta is rajtad van az már nem illat, hanem bűz). Arról már ne is beszéljünk, hogy kemény bőjtje lesz ennek a húsvétnak, nemcsak előtte hanem utána is... és nem vallási okokból. Sütit valaki?


2016. március 26., szombat

Kathryn Taylor - Az örökös

Daringham Hall 1

Egy örökös váratlan felbukkanása, sorsszerű találkozások, régóta rejtegetett, súlyos titkok
Kate Huckley, a csinos, fiatal állatorvosnő nyugodt életet él Kelet-Anglia egyik csendes falujában, Salter's Endben. A közeli Daringham Hall birtok és udvarház tulajdonosaival igen szoros kapcsolatot ápol, Camdenék már gyerekkora óta saját lányukként szeretik. Egy nap Kate házánál egy idegen bukkan fel. Súlyos sérüléseket szenvedett, elvesztette az emlékezetét, amihez az az ütés is hozzájárult, amelyet a lány mért a fejére egy bottal – betörőnek gondolván.
Lelkifurdalása miatt házába fogadja a tehetetlen, ám rendkívül jóképű férfit, akibe első látásra beleszeret. Éppen kezdene hinni abban, hogy a sérüléseiből lassan felépülő ismeretlen viszonozza az érzéseit, amikor kiderül, a férfit Benedict Sterlingnek hívják, New Yorkban informatikai vállalkozást vezet, és elsőszülöttként valójában ő Daringham Hall, valamint az ezzel járó baronet cím jogos örököse. Ráadásul több mint húsz éve bosszút esküdött Camdenék ellen, akik hajdanán vele várandós édesanyját egyik napról a másikra kidobták a házukból…


Kossuth, 2016
Eredeti mű: Kathryn Taylor - Das Erbe, 2015


A Daringham Hall-trilógia első része és teljesen más, mint amit A szerelem színei sorozat első két részében kaptunk az írónőtől.
Nem mondom, hogy ezért Kafka-díjat kap és az irodalmi Nobeltől is olyan messze áll mint Makó Jeruzsálemtől, de egy szórakoztató, nyugis könyv, pont jó két locsolás közötti olvasásra, ha nem épp Az Arab szeretőjé-t nyüstölöd.
A helyszín, ahol a történet játszódik képzelet szüleménye, hisz Daringham Hall nevű udvarház nincs az Egyesült Királyságban, ezért én a Waddesdon Manor-t képzeltem el helyébe... és természetesen az udvarház környéki idilli angol faluban is megfordulunk... ami csak a fotókon idilli, mikor az eső gyakran és hosszan a nyakadba szakad már nem lelkesedsz érte annyira.
Nagyon úgy néz ki, hogy az írónőnek különös vonzódása van a jelenkori angol arisztokráciához, hisz most is egy nemesi családba pottyanunk és van ott minden: sznob nagymama (azt hiszem, hogy a Lady gonoszabb mint a sokévi átlag és egész családja együttvéve), törvénytelen gyerekek, kakukkfiókák, alkoholizmus, titkos szerelmek… szóval rendesen fel van ruházva a történet minden olyan elemmel, amivel esetleg felkeltheti az érdeklődésed. Szex az nincs benne, legalábbis nem olyan szinten, mint A szerelem színeiben.
Semmilyen falrengető meglepetés nincs a könyvben, se szimpla, se dupla csavarja nincs a történetnek, kiszámítható és enyhén nyálas… húz a habos-babos fele, de ettől függetlenül nekem ez sokkal  valósabb, kézzel foghatóbb, mint amit A szerelem színei-ben olvastam. Mellesleg van egy olyan érzésem, hogy Kate Huckley, az állatorvos, valamilyen más kapcsolatban is állhat a Camdenekkel, nem csupán annyi, hogy együtt nevelkedett a család lányaival és ebből kifolyólag a család barátja. Nem akarok azon piszkálódni, hogy a puccos milliomos és a még puccosabb baronet pont az állatorvossal vetetik le a DNS-mintát a genetikai teszthez... el sem tudtak volna ők maguk menni egy laborba... senki sem tökéletes, ők sem.
Summa summarum, nekem ez bejött (bár nem mondanám, hogy kedvenc lett), és kiváncsian várom a folytatását, hogy igazolja vagy ellentmondjon azoknak a forgatókönyveknek amiket magamban megírtam arról, hogy tulajdonképpen ki kicsoda, milyen kapcsolatban van a másikkal és épp kinek az érdekeit képviseli vagy szúrja éppen hátba… és hátha mégiscsak lesz benne egy-két olyan dolog amitől úgy maradok mint a fogorvosnál.


A trilógia további részei, egyelőre német nyelven:

2. Die Entscheidung

     3. Die Rückkehr


2016. március 24., csütörtök

Van tíz perced? Segíts, ha megteheted...

Nyugodtan tovább olvashatod, NEM anyagiakról lesz szó.
Igen, segítséget kérek és nem magamnak... Néhány napja megkeresett egy ismerősöm, hogy alkalomadtán próbáljak meg interjú-alanyokat keresni egy ifjú pszichológus-palánta mesterdolgozatának megírásához. Ez itt az alkalom....
Előbb azért elmondanám, hogy mit is gondolok én erről a jelenségről, ha nem vagy kiváncsi rá, ezt a részt átugorhatod. Ez most nem erről az egyedi esetről szól, hanem magáról a jelenségről, valamennyi egyetemről, hiszen te magad, vagy családtagjaid, ismerőseid, az ismerős családja, vagy annak ismerősei keresztülmentetek ezen a mizérián. Felháborítónak tartom, hogy az egyetem erre a koldulásra, könyörgésre, megalázkodásra kényszeríti őket. Rendben van, tanulják meg, hogyan kell egy kutatást felépíteni és levezetni. Meg is tanulják, hiszen minden boldog és boldogtalan alkalmazott statisztikát is tanul az egyetemen, s ha valamiért megutálja a választott szakját, akkor ezért biztosan. Hogy valaki egyetem végzése után a kutatásban dolgozzon, ha szeretne... hát ennek a valószínűsége erősen tart a nulla fele, hiszen meg kell várni amíg kihalnak előtte a katedrába és funkcióba kapaszkodók. Ez szószerint értendő. Akkor mire jó ez az egész? Legyen a diáknak elfoglaltsága és fusson fűhöz-fához, hogy egy pszeudo-kutatással alátámaszthassa disszertációjának elméleti részét?
Tehát, kérlek, segíts ennek az ifjú hölgynek, ha megteheted. Az anyaságról van szó és az anyák életminőségéről. Ha elmúltál 18 éves és egy 12-36 hónap közötti gyermek édesanyja vagy, áldozz egy kis időt a kérdőívre. A kutatásban való részvétel önkéntes alapon történik, semmilyen személyre vonatkozó információt nem kér, a résztvevők anonimitását megőrzik, hiszen - mint ahogy már mondtam - sem név, sem más, személyre utaló információt nem tartalmaz.
Az alábbi linken egy kérdőív van, melynek kitöltése max.10-15 percet vesz igénybe. Az első részben néhány mondatban össze kell foglanod saját szavaiddal, hogy mit jelent neked az anyaság, hogyan élted meg és milyen változásokat hozott az életedben. A második részben pedig a kérdésre egyszerűen be kell jelölnöd egy skálán a rád leginkább jellemző választ. De mindenre pontos és könnyen érthető instrukció van.
Amennyiben valami miatt a link nem működne, kérlek jelezd, hogy továbbíthassuk az illetékesnek.

Köszönöm minden, disszertációjával kínlódó egyetemi hallgató nevében ha kitöltöd, vagy megosztod a linket olyan személlyel aki megteheti.



2016. április 25. Frissítés

Az ifjú hölgy köszöni minden hozzájáruló segítségét. Megíródott a szakdolgozat


2016. március 23., szerda

Kathryn Taylor - Lecsupaszítva

A szerelem színei 2


Most mindent kockára kell tennie.
Testestül-lelkestül a bolondja lett.
Grace hiába tudja, hogy veszedelmes, amit Jonathan Huntington iránt érez, minden vele töltött nappal erősödik a szerelme. De vajon mit érez a férfi? Valóban olyan rideg, mint amilyennek mutatja magát? Tényleg csak a készséges játékszert látja a lányban? Amikor Grace megpróbálja rákényszeríteni a férfit, hogy színt valljon, bekövetkezik a katasztrófa…
"Egész testemben megremegek, ahogy még mindig farkasszemet nézünk. Nem akarom elhagyni őt, már a puszta gondolattól is beteg vagyok. De miféle kilátásaim lehetnek egy olyan férfival, amilyen ő? […] El kell hagynom Jonathant, és meg kell próbálkoznom a felejtéssel.
Egy hosszú pillanatig áll előttem, ökölbe szorult kezekkel, állkapcsán ránganak az izmok.
– Akkor megváltoztatjuk a szabályokat – mondja, és egy lépéssel közelebb jön. – Folytassuk akkor a te szabályaid szerint!"


Art Nouveau, 2015
Eredeti mű: Kathryn Taylor – Entblößt, 2013


Ennek a könyvnek az első része, a Felszabadulva 11, második része – a Lecsupaszítva –, 13 kiadást ért meg és a fordításokról mégcsak nem is szól a fáma. Arról, hogy a további részek mikor jelennek meg magyar nyelven, s ha egyáltalán, egyelőre semmilyen hír, de attól el lehet olvasni a könyvet. Sőt! Szívem szerint én itt abba is hagynám, hiszen megvan a nagyjelenet: megtörténik a leánykérés egy zsúfolt repülőtéren.
Igazából már az első részét sem szerettem ennek és Grace, a főhősnő sosem volt szimpatikus. Emlékszel hogyan robbant be Londonba? Ösztöndíjat kapott Huntington világhírű cégjétől, és volt annyira öntelt és arrogáns, hogy amikor megpillantja a repülőtéren Jonathan Huntingtont és üzleti partnerét, azt hiszi az üzletember őt várja. Melyik életben történik ez meg? 
Az első rész ugye ott maradt abba, hogy Grace elrohan a szexklubból, arról a helyről, ahová ő akart menni és addig rágta Huntington fülét míg az megelégelte és odavitte.
A Lecsupaszítva innen folytatódik. Tele van klissékkel és számomra holt unalmas volt, egészen a nyálasságig. Azt írta le amit egy csöpögős, habos-babos romantikus regényben a nő elvárna egy férfitől. Jonathan Huntington, a milliomos üzletember és puccos nemesi rang vármányosa a kis senki-semmi amerikai gyakornoklányt választja az üzleti partnere helyett, vesszen a biznisz, majd megélnek a nagybetűs "lamúrból". De hát természetesen Grace zsenialitása megoldást hoz a helyzetre és olyan bemutatót tart, hogy mindenki elájul tőle. Képzeld el, az egész nagy Huntington-apparátusban nem volt senki, de senki az ég egy adta világon, akinek egyetlen ötlete is lett volna, és micsoda szerencse, hogy ott volt ez az amerikai egyetemistalány.
Igazából már néhány hete olvastam a könyvet, és most azért jutott eszembe, mert ma egy másik Kathryn Taylor sorozat (Daringham Hall) első részének fogok neki, remélem még nyomokban sem fog hasonlítani erre... de hát ízlések és pofonok.


A sorozat részei:


1. Felszabadulva, Art Nouveau, 2015



További részek németül:

2,5. Erlöst
3. Verloren
4.  Verfürt

2016. március 22., kedd

Bella Andre - Örökké a tiéd

Sullivan család 4


Sophie Sullivan még csak ötéves volt, amikor fülig beleszeretett Jake McCannba. Húsz évvel később határozott meggyőződése, hogy a férfi még mindig úgy tekint rá, mint a Sullivan ikrek közül a „barátságosra”. Feltéve, ha egyáltalán hajlandó ránézni. Sophie úgy érzi, hogy legfőbb ideje mindent megtennie annak érdekében, hogy a férfi meglássa benne azt, aki valójában… a nőt, aki mindig szeretni fogja. Mindehhez kiváló alkalmat jelent az első Sullivan fiú kápázatos esküvője.
Jake mindig is mágnesként vonzotta a nőket, ám az egyetlen nőt, akit igazán akar, sosem kaphatja meg. Sophie nemcsak a legjobb barátja „elérhetetlen! húga, de azt sem engedheti, hogy a nő közel kerüljön hozzá, és felfedezze a titkát.
Amikor azonban Sophie megjelenik az ajtajánál, Jake minden ábrándja életre kel. Képtelen betelni a bűnös csókkal, a szerelem érzésével. Tudja, hogy Sophie-t szeretni határozottan ostoba dolog… de hogyan állhatna ellen az érzésnek?

Kossuth Kiadó, 2016
Eredeti mű: Bella Andre – I Only Have Eyes For You, 2014, 2013

Ezt is megértük, folytatódik a családregény a negyedik kötettel, akkor amikor én bizony már lemondtam róla, hogy valaha is olvasni fogjuk magyar nyelven. Nyolc testvérből 16 kötetet írni nem semmi. Ez még Julia Quinn-t is übereli, nála a Bridgertonok testvérenként egy-egy kötet, plusz a végén, mint hab a tortán a kilencedik rész Violet Bridgertonról, az anyáról szól. Itt van egy 8,5-ös rész is... imádom az ilyen feles-negyedes részeket.
Hogy mennyire tetszik vagy sem, majd mindenki eldönti magának, nem vagyunk egyformák, és ahogy mindig mondani szoktam: ízlések és pofonok…
Ha eddig nem olvastad az előző három részt, akkor ne ennek fogj neki. Annak ellenére, hogy mindhármat olvastam – igaz közvetlenül a megjelenésük után, még Ulpius-os időkben –, most csak pislogtam, hogy kinek az esküvői bulijával kezdődik a könyv? És kicsoda is ez a sok ember itt?
A világomat nem rengette meg, de kellemes olvasmány. Jake és Sophie története. Nem mondok újat senki számára, aki olvasta az előző részeket, hiszen mindenki tudja, hogy Sophie évek óta szerelmes Jake-be, a bátyjai barátjába, írja a fülszöveg is, tehát nem spoilerezek.
Ami idegesített, és nem csak ebben a részben, hanem valamennyiben, az az ikerlányokra ráakasztott “becenév” volt: Pajkos (Lori, akinek a történetét még nem olvastuk magyar nyelven) és Barátságos (Sophie, akiről ebben a könyvben szó van). Gyerekkorban elmegy – vagy nem –, de felnőtt, 25 éves fiatal nőket így szólítgatni azért gáz. De hát ez is része annak a folyamatnak, amikor is az óvást túlzásban vivő nagyobb fiú-testvérek rájönnek, hogy nincs többé Barátságos, hanem Sophie van, a felnőtt fiatal nő “Az én húgomnak senki nem elég jó” – mondja Zach Sullivan két ökölcsapás között.
Sophie Sullivan, a légynek sem ártó könyvtáros összejön Jake McCann-nel, a diszlexiás rosszfiúval – azta! Nem írja le így, hogy diszlexiás, hanem “nem tudott megtanulni olvasni”. Rohadt nagy közhely, és túlságosan gyakran írnak erről, fordulhat meg a fejedben. Pedig jól teszik. Írjanak róla, addig amíg egyetlen olyan ember is létezik a világon, aki leidiótáz egy olvasási zavarral kínlódó embert, csak azért mert halvány segédfogalma sincs miről van szó – ez pedig már meg is adja a választ a kérdésre ki is az idióta tulajdonképpen. Addig írjanak róla, amíg mindenkiben tudatosul, hogy ezek az emberek pont olyanok, amilyenek mi vagyunk, hogy nem buták, hogy nem szégyen, hogy egy olyan zavarban szenvednek, amiről ők nem tehetnek. Lehet, az intelligencia koeficiensük visszakézből ver minden ujjal mutogató, előítéletekkel teli, nagypofájú szemetet. Zárójelben megjegyzem: igenis megtanulnak és tudnak olvasni, csak lassabban megy nekik.
Szép szerelmi történet, kis erotikával, nagy családi értékekkel és egy újabb szívdobogtatóan dögös milliomossal.


A sorozat magyarul megjelent részei:

1. A Sullivan család, Ulpius, 2014
2. Menekülés a szerelemtől, Ulpius, 2014
3. Most és mindörökké, Ulpius




A sorozat további részei angolul:

5. If You Were Mine
6. Let Me Be the One
7. Come A Little Bit Closer
8. Always On My Mind






8,5. One Perfect Night
9. The Way You Look Tonight
10. Kissing Under The Mistletoe
11. It Must Be Your Love




12. Just To Be With You
13. I Love How You Love Me
14. All I Ever Need Is You
15. Now That I've Found You

2016. március 20., vasárnap

Lori Nelson Spielman - Édes megbocsátás

Elég bátor vagy a megbocsátáshoz?
New Orleans csinos és fiatal tévésztárja, a népszerű műsorvezető Hannah Farr foggal-körömmel óvja a magánéletét. Erre minden oka megvan, hiszen egyrészt a város főpolgármesterével jár, másrészt pedig egy régi konfliktust követően sosem sikerült rendeznie megromlott viszonyát az édesanyjával.
Múltjának sötét titkát két évtizede őrizgeti a lelke mélyén, de ez a titok most óvatlansága miatt napvilágra kerül. Hannah a saját műsorában, a kamerák kereszttüzében mesél az édesanyjával való konfliktusáról, melynek következtében azóta nem is beszélnek egymással. A lány ezek után rajongói biztatására, barátai féltése és a pasija vádaskodásai miatt kénytelen-kelletlen nyilvános megbocsátási zarándoklatra indul.
A múlt emlékei sorra térnek vissza, és Hannah addigi megingathatatlan igazsága kibillen biztos talapzatáról. Minden ködössé, kérdésessé válik. Egyre kevésbé tudja már eldönteni, valójában kinek kell bocsánatot kérnie kitől, ám arról meg van győződve, ha nem akarja végleg elveszíteni az édesanyját és a reményt egy boldog, őszinte életre, akkor bizonyos lépéseket nem halogathat tovább. Márpedig éppen ehhez kell a legnagyobb bátorság.

Magnólia, 2015
Eredeti mű: Lori Nelson Spelman – Sweet Forgiveness, 2015

Ha azt hiszed, hogy ez egy habos-babos könnyű kis történet, akkor óriási tévedésben vagy. Bár könnyed stílusban – néha már ironikusan írja le az eseményeket, itt azért többről van szó mint a kis celeb tévés hölgyemény életéről. Miközben lassan megismerjük a szétzilált család történetét, olyan dolgok kerülnek terítékre mint válás, hogyan manipulálják a válófélben levő szülők a gyermeküket és hangolják a másik fél ellen, pedofília, hogyan helyezik a politikai érdekeket és a lászatot a párkapcsolat elé… vagy hogy mennyi aljasságra képes a látszólag tündéri kolleganő, aki tulajdonképpen felér egy halálos ellenséggel.
Nem fogok belemenni a cselekmény kitárgyalásába, mindenki utálja, ha előre lelövik a poént, mert akkor már minek elolvasni a könyvet. Viszont elmesélem mi indította el a lavinát ami Hannah életét hazavágta…
Valamikor, régen, mikor Hannah még sulis volt, egy frusztrált kis önjelölt díva osztálytársnője (nevezzük Fionának) kipecézte magának és szabályosan a földbe döngölte. Két év kiközösítés, megalázás és egyedüllét után Hannah dalolva hagyta ott az illető városkát, az sem igazán érdekelte, hogy szülei válnak, csak szabaduljon.
Sok sok évvel később ugyanez a Fiona (nappal ügyvéd, éjjel költő) kitalálja a bocsánatkérő köveket, amivel divatot teremt és életeket, karriereket, barátságokat, családokat tesz tönkre. Képzelj el egy olyan jellegű szociális hisztériát, mint nemrég az a jegesvizes kihívás: mindenki benne akart lenni. A dolog rém egyszerű veszel két követ (4-6-8-… ahány személytől bocsánatot kell kérned), beteszed egy zsákocskába és elküldöd valakinek, aki ellen valamikor valamit vétettél egy bocsánatkérő levél kíséretében, amiben elmagyarázod, hogy mi a te nagy bűnöd, szánod bánod tetted és bocsánatért esedezel. Ha az illető megbocsátása jeléül visszaküldi neked az egyik követ, akkor minden rendben van… a másik kővel pedig neki magának kell bocsánatot kérnie valakitől… ezzel zárul a Nagy Bocsánatkérő Kör – nem így hívják, saját elnevezés. Hogy ez kinek jó, majd eldöntöd te magad.
Nos, Fiona Hannah-nak is küld egy ilyen zsákocskát, és egyik dolog következik a másikból, egészen addig… nos, ezt megtudod, amikor a könyvet olvasod.
Néhány alapigazsággal mindenképpen maradsz a könyv olvasása után:
- a munkahelyen nincsenek barátok, csak munkatársak és ellenfelek, tisztelet a kivételnek
- két ember kapcsolatát csak és kizárólag ők ketten ismerik, senki más
- senki nem döntheti el  önkényesen más helyett, hogy mi jobb az illető személynek, legyen az a gyermeke, barátja, ismerőse, bárki
- a politikusok a világ minden táján egyformán képmutatóak és a saját érdekeiket helyezik előtérbe
- vannak titkok, vétkek, amikről jobb hallgatni míg a világ, mert egyszer már megbántottál valakit amikor ellene elkövetted azt a bizonyos dolgot, hát ne bántsd meg másodszorra is azzal, hogy önző módon könnyíteni akarsz a lelkiismereteden.
Olvasd el Lori Nelson Spielman könyvét, megéri az időt, amit rászánsz.


2016. március 19., szombat

Sylvia Plath - Az üvegbura


„Furcsa, fülledt nyár volt, azon a nyáron ültették villamosszékbe Rosenbergéket, és én nem tudtam, mit keresek New Yorkban.” Egy idegösszeomlás története kezdődik ezekkel a szavakkal. A tizenkilenc éves Esther Greenwoodnak Amerika tálcán kínálja a karriert: felveszik ösztöndíjjal a legjobb iskolába, majd tizenketted magával megnyeri egy divatlap pályázatát, egy hónapra New Yorkba kerül, fogadások, díszebédek, hírességek forgatagába. Csakhogy ő valami többet és tisztábbat vár a társadalomtól, mint az őtőle, és ezért nem tud beilleszkedni a nagy gépezetbe. „Bizonyára úgy illett volna, hogy én is repüljek a lelkes örömtől, mint a többi lány, de – valahogy nem voltam rá képes. Nagyon-nagyon csendesnek és üresnek éreztem magam, akár egy tornádó magja, ahogy csak sodródik kábultan a körülötte tomboló pokoli zűrzavar legközepén.” A történet: ennek a baljós hasonlatnak a kibontakozása, a betegség első tüneteitől a közönyös pszichiáter kontárul alkalmazott elektrosokkterápiáján át a hajszál híján sikeres öngyilkosságig. Végül a gyógyulás tétova stációi következnek, az életbe visszavezető út lehetőségét sejtetve – ami a valóságban tragikusan ideiglenesnek bizonyult. Mert Az üvegbura önéletrajzi mű: az újabb angol-amerikai líra talán legeredetibb tehetségének egyetlen nagyobb szabású prózai alkotása. Megjelenésének évében, 1963-ban Sylvia Plath öngyilkos lett.

Európa, 2014, 2010, 2002, 1983
Kriterion 1981
Eredeti mű: Sylvia Plath – The Bell Jar, 1963

Monica Carrot A gyöngyszürke olvasásakor jutott eszembe ez a könyv, akkor említettem is, s mivel mostanság olvastam a folytatását, A szivárványszürkét ismét eszembe jutott. Egy olyan mű, amit minden könyvmolynak legalább egyszer el kell olvasnia - és nemcsak nekik. Lehetőleg felnőttként (is). Nem véletlenül szerepel az 1001-es listán és minden időben, mindenhol aktuális marad. Ez nagybetűs irodalom. Ha csak magyar nyelven ennyiszer adták ki, vajon hány kiadása lehetett úgy összesen az idők folyamán?
Nem mondanám, hogy nyomasztó történet, hisz a maga módján még humora is van, a cselekmény gördülékeny, nincs benne felesleges időhúzás. A történet meglehetősen objektív módon van elmesélve egy depresszív személyhez képest. Elképzelhető, hogy idegesíteni fog a főszereplő, mert hát rámosolyog a fene-nagy szerencse, de ő nem tudja értékelni és lelkesedni érte. Rengetegen szeretnének a helyében lenni, hiszen abban a korban a nők helyzete teljesen más volt, mint ma. S hogy jobb-e azóta vagy csak áltatjuk magunkat a látszattal, azt mindenki döntse el saját maga.
   Lehet maga a történet nem fog megérinteni, hisz több mint ötven éve írták, a régi idők Amerikájában játszódik. Más kor, más világ, még meg sem születtél akkor (én biztosan nem) mi közöd hozzá? – gondolhatod. Mi ennek a nőnek a zavara egy világégéshez vagy az emberéleteket követelő ilyen-olyan katasztrófákhoz képest, de aztán lassan rájösz, hogy bár egy önéletrajzi írás, ez mégsem kizárólag Esther Greenwoodról szól (vagy Sylvia Plathról), hanem valamennyi olyan emberről, akit befogott üvegbura… Van aki ki tud jönni alóla, van akit elnyel. S ha te magad nem is vagy alatta (vagy soha nem is voltál), attól még megvan a magad Esther Greenwoodja, lehet nemcsak egy, hanem több is.
Először még érettségi előtt olvastam a könyvet, különösebben nem érintett meg, mit tudtam én akkor, tizenévesen, mit jelent az, amikor semmi sem jó, amikor mindenkit elmar maga mellől az ember, akár mondva-csinált okokkal is. Mostanra már tudom mit szimbolizál az üvegbura, bár - eddig - még nem szippantott be. Néha előveszem és beleolvasok a könyvbe, különösen olyankor, amikor belefutok egy-egy "Esther Greenwood"-ba, mert "Esther Greenwood"-ok mindig voltak és mindig lesznek.
Akivel most utóbb találkoztam még ott van a bura alatt. A maga kis álomvilágában él, körbeveszi magát olyanokkal akik ezt elhiszik, olyanokkal akik nem kérdőjelezik meg létének fontosságát, és akik még véletlenül sem mondják el, hogy a bura alatt teljesen egyedül van, és ők, a többiek, mind az üvegen kívül vannak, vagy épp a saját burájukkal vannak elfoglalva és nem látják az üvegharang alatt kínlódó megkeseredett, magányos személyt. Ott lesz, amíg egy nap a bura teljesen elnyeli, mert ő nem a kiszabadulós fajta… és mikor ez megtörténik, senki még észre sem fogja venni, hogy a bura eltűnt, vagy már nincs alatta senki. Mert ilyenek vagyunk...



2016. március 16., szerda

Mary Jo Putney - Fekete özvegy

Elveszett lordok 7.


Daniel Herbert egy londoni estélyen pillantja meg Jessie Kelhamet. A koromfekete, visszafogott báli ruha ellenére Jessie pillantásában valami sokat sejtetőt és valami ismerőset vél felfedezni. Találkoztak már vajon korábban is?
Az asszonyt rögtön a szájára veszi a város: karikatúra készül róla, amint halálos csókú özvegyként új áldozatra vadászik. Daniel nem tudja, hogyan viszonyuljon Jessie-hez, vonzza, ugyanakkor tart is tőle, úgy érzi, nem hozzá való. És bár a legszívesebben visszamenekülne orvosi hivatása védőbástyái mögé, úgy dönt, az összes kockázatot vállalva szívét adja a nőnek.
Maga sem tudja azonban mi vár rá: újabb és újabb titkok tárulnak fel Jessie korábbi életéből, a múlt árnyai mindig az asszony után nyúlnak. Lehet-e egyáltalán esélyük így a boldogságra?
   Mary Jo Putney regénye finoman és érzékenyen ábrázolja azt, hogy két óvatos, a múltban sokat szenvedett ember is képes az újrakezdésre, és a régi fájdalmakat leküzdve boldog szövetségben élhet.


Eredeti mű: Mary Jo Putney – Not Always a Saint , 2015
General Press, 2016



Itt a vége, s boldogan éltek, míg meg nem haltak… valamennyi elveszett lord (és b. nejeik őnagysága), számszerint mind a heten, mert ennyi kötetes Mary Jo Putney Lost Lords sorozata.
Kezdeném azzal, hogy ez egy nem tetszetős könyvborító, sőt, az eredetihez képest kivételesen ronda, de ugye nem a borítója szerint ítélünk meg egy könyvet?
Emlékszel a hatodik részből a doktorra (aki mellesleg felszentelt pap is – halmozza az élvezeteket és az oxfordi diplomákat), akinek a húga a grófhoz ment férjhez? Ez a könyv róla szól, mert isten és egy vírus kegyelméből főrend lesz. Bárói rangot örököl, miután egy járvány az öröklési rendben minden előtte lévőt kiiktat – tiszta véletlen, fel sem merül a gyilkosság lehetősége. Partnere pedig a későbbi “fekete özvegy”, akivel már rég ismerik egymást, bár az első és második találkozásuk között 8 év telik el és a hölgy időközben két férjet is elfogyaszt.

19. század Angliája, tehát az úri közönség a látszatnak él. Kalandos történet, melyet sértett örökösök, állandóan kísértő múlt, csipetnyi erotika és az előző részekből fel-felbukkanó szereplők tesznek élvezhetővé. 
    Ha az előző részeket olvastad, akkor ezt igazán kár lenne kihagynod. Ha pedig még nem olvastad a sorozatot, akkor ideje nekifogni, ha szereted a "töri-romi"-t, a 19. századi Angliát és a romantikát. A sorozat kötetei külön-külön is megállják a helyüket, de ha az egész sorozatod tervezed olvasni, akkor jó lenne sorba venni őket.


A sorzat előző részei, valamennyi részt a General Press Kiadó jelentette meg a Romantikus Regények sorozatban

1. Elveszett szerelem, 2010

2. Egy igaz hölgy, 2011

3. Egy hamis hölgy, 2012, 2014

4. Egy hamis úr, 2013

5. Leányrablás, 2014

6. A kém szerelme, 2015

2016. március 15., kedd

Monica Carrot – A szivárványszürke

A Sebastian Hammersmith bűvkörébe kerülő, megbomlott elméjű Izabell, miután súlyos gyilkossági, majd öngyilkossági kísérletet hajt végre, áldozatával együtt kórházba kerül, ahol a további rendőri intézkedésig megfigyelés alatt tartják. A történtek felderítésével a munkájába temetkező Harlan Checkert bízzák meg, aki éjszakába nyúlóan, megszállottan nyomoz az ügyben.
Az áldozat és az elkövető kihallgatása után a hadnagy igyekszik minden olyan, további információt összegyűjteni, amellyel választ kaphat a brutális bűntett miértjeire, így belefog a Sebastian által írt erotikus elbeszélések és Izabell sötét titkokkal teli naplórészleteinek tanulmányozásába. Ahogy egyre több történetet olvas el, baljós előérzete támad, majd néhány régi, már lezárt aktát megnyitva szörnyű felfedezést tesz: a novellák valós eseményeken alapulnak, szereplőik egykor valóban léteztek.
Miközben Harlan lázasan nyomoz, a befolyásos Hammersmith család olyan információval áll elő, amely minden addigi, tényként elkönyvelt adatot megkérdőjelez…

TotHál, 2016

Ha azt hiszed, hogy A gyöngyszürke -vel már mindent láttál és olvastál, akkor naaaaaagy tévedésben vagy.
Új szereplő érkezik a történetbe: Harlan Checker hadnagy, akit az ügy felderítésével, nyomozásával bíznak meg. Checker… angolul azt jelenti “a személy aki ellenőriz”, vajon predesztinálja a név arra, hogy olyasmiket fedezzen fel, amire más mégcsak nem is gondol?
Izabell nem hal meg, s Christiannal sem sikerül végeznie, én pedig már a tizedik oldalon pofára estem egy váratlan felfedezés miatt, aztán kombináltam és kombináltam… és semmi nem jött be, ahhoz, hogy végülis bebizonyosodjon, hogy az első könyv olvasása utáni feltételezéseim voltak a helyesek… pillanatnyilag.
Ha a történet itt véget ért és nem lesz egy harmadik kötet – mert ugyebár ez epilógussal végződik –, akkor azt mondom, hogy összecsapott, beleunt a mizéria írásába, variálásába és már nem volt több ötlete a szex-történetekhez. És azért mondanám ezt, mert nem kaptam meg a választ minden, a könyveben felmerülő kérdésre, például ki volt Izabell Voegel/Phoenix, mi volt a valódi kapcsolata Benjaminnal és a szülei… jó, jó, nem lövök le mindent előre, de van egy csomó kérdés ami még válaszra vár.
   Ez a könyv egy erotikus pszicho-thriller. Nagyon erotikus… tizen-sok klasszikus szexuális aktust ír le férfi és nő között minden részletében, amelyben a férfiak valamennyien jól felszereltek és bírják a strapát, a nők pedig, egy-két kivétellel, hatalmas mellbőséggel és szexuális étvággyal rendelkeznek. Szex vízben, irodában, kocsiban, furgonban... mindenhol, néha ágyban is. 
A szerzőről továbbra sem tudni semmit, azon kívül, hogy ez a második magyar nyelven megjelent könyve… meg egyáltalán megjelent könyve, mert Monica Carrot semmi mással nem hozható kapcsolatban e két magyar nyevű könyvön kívül. Akkor talágatok: a szerző magyar? És férfi?