Oldalak

2016. február 21., vasárnap

Susan Elizabeth Phillips - Édes mint a méz

Sugar Beth Carey anyagi javakban gazdag, ám érzelmekben szegény családban nőtt fel. Az apja együtt élt egy másik nővel, törvénytelen gyermeke is volt, s mivel végtelenül önző volt, eszébe sem jutott, milyen szörnyű lehet Sugar Bethnek és Winnie-nek ugyanabba az iskolába járniuk.
Winnie csak álmodott arról, ami Sugar Bethnek megadatott: szépségről, gazdagságról, magabiztosságról és Ryan Galantine-ról, a városka legnépszerűbb fiújáról. Volt azonban valamije, amit Sugar Beth nem vehetett el tőle: az apja szeretetét. Ezért Sugar Beth rajta állt bosszút, s minden lehetőséget megragadott, hogy megalázza. Az esetlen, önbizalomhiányban szenvedő kis fruskának pedig hogyan is lehetett volna esélye a szépséges Sugar Beth-szel szemben? Amikor az anyja halála után az apja bejelentette, hogy feleségül veszi régi szeretőjét, Sugar Beth megesküdött, többé nem teszi be a lábát a szülővárosába. S annak ellenére, hogy az apja megfenyegette: kitagadja az örökségből, a lány betartotta a szavát. Az apa később szívinfarktust kapott, s a lánya csak ekkor tudta meg, hogy beváltotta a fenyegetését az örökséggel kapcsolatban. Sugar Beth öt hónap alatt elvesztette az anyját, az apját, a barátait, és a házat, amelyben felnőtt. Még túl fiatal volt ahhoz, hogy sejtse, ez még csupán a kezdet…

Jokerex, 2005
Eredeti mű: Susan Elizabeth Phillips – Ain’t She Sweet?

Érdemes időnként elbeszélgetni olyan emberekkel, akik hasonlóan sokat szeretnek olvasni. Ha nem tettem volna meg, sosem olvasom el ezt a könyvet. Az írónőről természetesen hallottam, tudtam, hogy sokan rajongják írásait, de miután bepróbálkoztam a Luxusmucussal nem igazán értettem miért. Azt végülis abbahagytam mert untatott, de a hölgyek felvilágosítottak, hogy természetes hogy nem szeretem Susan Elizabeth Phillips írásait, ha pont az unalmas-vontatott-tal kezdtem. Meg aztán nem kell rögtön minden frissen megjelent szemetet elolvasni, van régebb megjelent minőségibb amennyit csak akarsz. Persze ez nem jelenti azt, hogy minden friss megjelenés szemét, meg ízlések és pofonok... de nekem már nagyon elegem van a disztópikus, drámázó amcsi tinikről vagy domináns, macsó férfiak, esendő nők és töménytelen, ponográfiát súroló szexről szóló könyvekből. Zárójelben megjegyzem, aminek most fogtam neki az egy ilyen...
Vissza a könyvhöz... szórakoztatott. Tele van brilliáns párbeszédekkel amik remekül feldobják az amúgy mindennapi történetet.
Minden bizonnyal láttál amerikai kisvárosban játszódó filmet, ahol a városka gazdag családjának tündérszép lánya a hangadó az iskolában, hozzá fogható nincs még egy az univerzumban és mindenkinek pokollá teszi az életét. No, Sugar Beth pont ilyen. S amikor 15 évvel és három férjjel később, anyagilag teljesen leégve visszatér a szülővárosába, bizony szembe kell néznie a múltban elkövetett hibái miatti megtorlásokkal.
Természetesen minden jól végződik, de azért érdekes végignézni, ahogy felnőtt emberek nem tudják túltenni magukat kamaszkori sérelmeiken és kicsinyes módon bosszúért lihegnek, s mikor összejön a másik megalázása mégis ők érzik magukat ramatyul..
Ő Gordon. Nemcsak azért van itt, hogy feldobja a hangulatot és mert szeretem a basset hound-okat, hanem neki fontos szerepe van a könyvben. Sugar Beth hármas számú férjétől maradt a nőre... és nagyon nem szeretik egymást.

Nekem bejött a könyv, feldobta a hangulatom. Ha még nem olvastad, vedd fel a bakancslistádra, ha valami keser-édes olvasnivalóra vágysz.