A lelkes és tehetséges újságírólány, Joanna Chandler egy
bulvárlapban ír szerelmi jó tanácsokról és szexpraktikákról, miközben a
címlapra jutásról ábrándozik. Amikor váratlan lehetőséget kap arra, hogy az
első oldalon tudósíthasson egy botrányszagú előadásról, bomba sztorira számít.
A nagy durranás azonban elmarad, reményeit romba dönti hűtlen partnere, életébe
pedig berobban egy lenyűgözően vonzó, szellemes, ám bosszantó ismeretlen. Ryan
Hill.
A nem hétköznapi szexuális szokásokat kutató
kultúrantropológus a nőkről vallott nézeteivel alaposan magára haragítja a
lányt, aki ráadásul az állását is majdnem elveszíti miatta. Mégis vele kell
oknyomozó riportra szövetkeznie, hogy aztán kalandozásaik során a férfi
furábbnál furább erotikus klubokba csábítsa. Yana egyre mélyebbre merül a
szenvedély birodalmába, feltárul előtte Ryan komor
múltja, és súlyos titkok közelébe jut. Köztük a legveszélyesebb: mit rejt
valójában a bíbor lakosztály?
Art Nuveau, 2015
Második könyv amit a szerzőtől olvastam. Az elsőt sem igazán
értettem, ezzel sem vagyok másként, bár történet egyszerű és minden szakasza,
történése előre borítékolható.
Joanna Chandler karrierjét építgető újságírólány.
Frusztrálja, hogy állandóan összehasonlítják apjával, a híres publicistával, és
állandó konfliktusban van volt egyetemi társával, aki ugyanannál a lapnál az
“ütős” oldalakat szerkeszti, míg neki a mindenki által levetett női oldalak
jutnak.
A történet kezdetének napján pont ez a ronda munkatárs
mondja vissza Ryan Hill szexuális szokásokra szakosodott kultúrantropológus
előadásáról való tudósítást, csak azért mert tudja, Joanna (a könyvben
többnyire Yana) aznap estére várja vissza munkaügyben hetekig távollévő
barátját és meglepetéssel készül arra számítva, hogy a férfi végre feleségül
kéri.
Yana elmegy Ryan Hill előadására – rájön, hogy ezzel a
férfivel futott össze fehérneművásárlás közben (fölösleges intermezzo, mint
mondtam ez is kiszámítható volt). Nem tud odafigyelni arra, ami a teremben
történik – nem is üli végig, mert esze az esti randin jár, ami rosszul
végződik: leánykérés helyett szakítás. A történtek hatása alatt ír egy
dörgedelmes cikket az antropológus előadásáról, ami negatív viszhangra talál
úgy a médiában, mint az antropológus rajongói és követői körében.
Innen kezdve a történet átmegy a BDSM viselkedés-forma ismertetésébe,
a használt eszközök és módszerek szemléltetésébe, miközben fokozatosan derülnek
ki apró kis titkok az antropológus kicsit sem egyszerű múltjából.
Természetesen van több mellékszereplő is, akik ilyen-olyan
formában megjelennek bizonyos történések alkalmával. Kiemelném a Becca (Yana
barátnője, mesekönyv-illusztrátor) és Mike (Ryan barátja, neurológus) párost.
Ők jópofák és nagyon szerethetőek.
Minden jó, ha vége jó-alapon összecsapott a vége, véleményem szerint. A
gonoszok elnyerik a büntetésüket, a jók
a jutalmukat: Yana leleplez egy közalkalmazottak által elkövetett csalást,
belőle oknyomozó riporter lesz és ellenlábasát helyezik az ő helyére a női
oldalakhoz, s mit tesz a sors: Yana volt pasija is bele van keveredve a
botrányba és állását veszti. Mindenki boldog és elégedett… kivéve a titokzatos
BDSM-klub tulajdonost – de az, szerintem, egy másik történet lesz.
És hogy mi a “bíbor lakosztály”? Gyűjtőnév, azokra a valós
vagy kitalált történetekre, szexuális fantáziákra, melyeket Ryan Hill kultúrantropológussal
osztanak meg az általa is kedvelt BDSM követői.
Visszafogottan erotikus, nagy durranásoktól és vulgaritástól mentes olvasmány.