2019. december 8., vasárnap

J. R. Ward – Perzslő vágy


   Lánglovagok 1



   Tyler és Taylor Maddox után újabb bátor és szemrevaló tűzoltó szerelembe esésének történetét hozta el a Maxim Kiadó, hiszen a napokban jelentették meg J.R. Ward Lánglovagok sorozatának első kötetét.



   Az ​erős akaratú Anne nem ismerte a félelmet, imádott a tűzzel harcolni, és mindig a legjobb akart lenni mindenben. Azonban amikor egy raktárbeli tűz és egy kockázatos döntés örökre megváltoztatja az életét, újra kell terveznie nemcsak a munkáját, hanem saját magát is, mindenét. Összetörten és teljes kilátástalanságában végül új karrierre lel, és gyújtogatási nyomozó lesz, bár ez közel sem helyettesíti az adrenalinnal fűtött élelet, amit hátra kellett hagynia. Nem hiszi, hogy valaha is fogja még érezni azt a minden mást felemésztő szenvedélyt egy munka iránt, amit régen – egészen addig, amíg belebotlik pár gyanús tűzbe, ami lángba borítja szeretett városát.
   Danny McGuire kiemelkedő tűzoltó, az élvonal éle, az ország legjobbja, de épp egy magánéleti válságon megy át. Olyan kockázatokat vállal, mint előtte soha, mintha kergetné a halált, de aztán találkozik Anne-nel, hogy összefogva megtalálják a gyújtogatót – és a lány mindent megváltoztat az életében. Azonban lehet, hogy Anne-nek Danny csak egy elterelés… Ahogy egyre jobban bekerítik a tettest, a gyilkos figyelme túlzottan is a lányra terelődik.
   A bestseller Fekete Tőr Testvériség szerzőjétől itt egy új sorozat, másfajta testvérekről. És tűzviharról.


   Maxim, 2019
   Eredeti cím: Consumed, 2018



   Nem sok olyan olvasni szerető ember lehet e kerek világon, akinek ne csengene ismerősen J. R. Ward neve. Ha valaki még nem tudná, pályáját romantikus regényekkel kezdte a Harlequinnél Jessica Bird néven, és magyarul is megjelentek ilyen történetei, igaz nem mostanság fordult elő ez. Teljesen biztosan olvastam belőlük néhányat annak idején, de sajnos ez olyan rég volt, hogy már nem emlékszem kedveltem-e vagy sem. De nem csak füzetes regények jelentek meg tőle magyar nyelven, hanem egészen terjedelmes romantikus történetek is még a megboldogult Ulpius-ház Kiadónál.
   J. R. Ward néven inkább fantasy regénysorozatai (Fekete Tőr Testvériség, Bukott angyalok) ismert, aztán jött A bourbon királyai sorozat, melynek utolsó részének megjelenésére még mindig várok, és most itt egy újabb sorozat: a Lánglovagok. Tény és való, hogy pillanatnyilag három magyar kiadó is jelentet meg Ward könyveket: az Alexandra, az Art Nuveau és hozzájuk csatlakozott most a Maxim. És jól tette, mert Wardból sosem elég. A Bukott angyalok sorozat kivételével mindent olvastam, ami a szerzőtől magyar nyelven megjelent, tehát kétség nem fért ahhoz, hogy az új könyvét is akarom.
   Új sorozat, új témakör, hiszen nyilvánvaló, hogy itt bizony tűzoltásról és természetesen tűzoltókról lesz szó. Kicsit aggódom a sorozat sorsa miatt, hiszen pillanatnyilag elég vicces a konfigurációja: egy rész (jelen történet) és mellé három darab kiegészítő novella, bár az első, a bizonyos 0.5-ös rész akár kisregénynek is elmenne és sajnálatos módon a Perzselő vágy olvasásakor nagyon hiányát éreztem ennek a történetnek, mert állandó utalások voltak az ott történtekre, amit nekem tudnom illet volna. Az is elgondolkodtató, hogy ez a történet még tavaly jelent meg angol nyelven és a újabb részek azóta sem, pedig bőven lenne honnan folytatni. No, de lássuk inkább mi is várható ettől a történettől.
   Nem nagy filozófia kitalálni, hogy tűzoltókról lesz szó benne, szerencsére nem azon az idealizált módon, ahol a lánglovag egyenlő egy félistennel, hanem egészen prózai valójukban lehetett megismerni őket, minden pozitív és negatív tulajdonságaikkal együtt. Mert bár a történet központjában Anne és Danny áll, azért ez a történet nem kizárólag róluk szól, hanem munkatársaikról, egy olyan világról, amit a közönséges halandó nem ismer, mert nincs honnan. És itt már jött is az első tüske: semmi baj, hogy annyi embert kellett megismernem, de miért kellett mindenkinek a gúnynevét, becenevét is tudnom? Számomra ennek nem volt semmilyen relevanciája és a történet szempontjából se nem osztott, se nem szorzott.
   A történet egy bevetéssel kezdődik. Annyira durván, annyira megrázóan, hogy akár egy thrillerben is símán megállta volna a helyét, és a Ward-féle romantikára éhező lelkemnek ez nem esett jól. Annyira nem, hogy komolyan elgondolkodtam azon, hogy passzolom is a könyvet, de szerencsére elértem a tíz hónappal későbbi eseményekhez, melyek azért finomabbak voltak az indításnál.
   Amint említettem, a történet rendes betekintést nyújt abba a traumatikus világba, mely a tőzoltók sajátja. A történet főhősei Anne Ashburn és Danny McGuire, mindketten tűzoltók, családjukban nem az egyetlenek, mi több, Anne bátyja főnöki pozicióig vitte. Anne-nek és Dannynek közös múltja van. Valamikor, a 0.5. részben túllépik a munkatársi viszonyt némi lepedőszaggatással, amiről az utalásokból jöhettem rám. De ez csupán egyetlen alkalomra szólt, hiába nyilvánvaló a vonzalom közöttük, ők megmaradnak a kínos munkatársi viszony mellett, egészen addig a bevetésig, amivel e történet kezdődik, s ahol az a tragédia történik, ami miatt Anne-nek át kell értékelnie életét és fel kell adnia állását a tűzoltóságnál.
   Anne nyilvánvalóan nem egy érzékeny mimóza, bár ebben nem vagyok biztos, hiszen mindent annak rendelt alá, hogy apjának megfeleljen, s bár apja már évek óta nem él, továbbra is az idealizált apaképnek akar megfelelni. Nem mondanám, hogy kedveltem Anne-t. Kicsit önző, tele van előítéletekkel és magát tévedhetetlennek képzeli, míg másokat vélt, vagy valós hibáikért nagyon könnyen elítél, nem beszélve arról, hogy tele van gyűlölettel, ami komolyan akadályozza a továbblépésben. Danny pedig megvan a maga világában, s lelki problémáit, frusztrációit, bűntudatát nyegleséggel és sok-sok alkohollal takargatja. 
   Műfajilag nem is tudom hová lehetne sorolni ezt a könyvet, talán romantikus krimi, de ebben sem vagyok biztos. Mint ahogy abban sem, hogy maradéktalanul kedveltem ezt a történetet. A romantikus szál kicsit gyengére sikeredett. A főhősök annyira el vannak foglalva magukkal – különösen Anne –, hogy egymásra csak felületesen tudnak figyelni. Sokkal jobban érdekel Ashburn parancsnok és a polgármester asszony konfliktusa – az nagyon ígéretes, és remélem valamikor könyv is lesz belőle –, mint jelen történet két főhősének vajúdása.
   A romantikus szálat leszámítva a történet pörgős és izgalmas volt, tehát senki nem fog unatkozni olvasás közben. Soha nem gondolkoztam el azon, hogy egy tűzoltó mennyi tragédiát láthat, hányszor kockáztatja saját életét munkája során, s hogy ez a hivatás milyen nyomokat hagyhat egy ember lelkében, milyen hatással lehet magánéletére. Hát most van gondolkodnivalóm bőven.



   Mostani blogturnénk mindhárom állomásán egy-egy tűzoltós románc teljes címét kell kitalálnotok a szerzők monogramjai, valamint a főszereplő lánglovag neve alapján.
   Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő emailre, ellenkező esetben őj nyertest sorsolunk. a kiadó csak magyarországi címre postáz.






NS & Taylor McAden








12.08. – Betonka szerint a világ...

2019. december 6., péntek

Sarah Addison Allen – Az első fagy



   Waverley család 2



Sarah Addison Allen úgy döntött, hogy visszakalauzol bennünket az Észak-Karolina állambeli Bascomba, a Waverley család szülővárosába egy újabb történet erejéig! A Waverley család nőtagjaiban az első fagy megérkezése előtt mindig van valami megmagyarázhatatlan feszültség: ilyenkor hibát hibára halmoznak, rossz döntéseket hoznak, eljár a szájuk. Hogy megtudjátok, hogy birkózik meg Claire, Sydney és Sydney kislánya, Bay a rájuk váró kihívásokkal, tartsatok bloggereinkkel Az első fagy blogturnéján! Ne feledjétek, hogy a turné végén egy szerencsés olvasónk meg is nyerheti a regényt!




   Varázslatos új regény a New York Times bestsellerszerzőtől, A csodálatos Waverley-kert régi, kedvenc szereplőivel.
   Ahogy hűl a levegő, és hullani kezdenek a falevelek az észak-karolinai Bascomban, a Waverley-nővéreket nyugtalanság fogja el. Túl könnyen elajándékozzák a szívüket, olyan dolgokra vágynak, amiket nem kaphatnak meg, összezavarodnak, és a kelleténél többet adnak mások véleményére.
   Még nehezebb megőrizni a hidegvérüket, amikor egy ismeretlen látogató bukkan fel, aki megkérdőjelezi a család legfőbb értékeit.
   Ám az első őszi fagy beköszöntével mindennek jóra kell fordulnia. Akkor végre virágba borul a bajkeverő almafa, és a körülötte kavargó varázslat is a helyére kerül. Claire és Sydney, a Waverley-nővérek, és Sydney tizenöt éves lánya, Bay soha nem látott kihívásokkal néznek szembe. Vajon össze tudják-e tartani a családot a különleges nap beköszöntéig?

   Könyvmolyképző, 2019
   Eredeti cím: First Frost, 2015
   Megrendelhető




   Boltokban a sokak által kedvelt A csodálatos Waverley-kert folytatása, s sajnos azt kell mondanom, hogy lassan a zsák aljára érünk, mert bármennyire is kedvelem, kedveljük Sarah Addison Allen sajátos mágikus realizmussal tarkított történeteit, szinte minden könyve megjelent már magyar nyelven (kivétel talán a The Girl Who Chased the Moon - ha jól néztem a Goodreads-en), és a szerző 2015 óta nem jelentetett meg új regényt. Utolsó könyve pont Az első fagy volt, a Waverley-család sorozat második könyve.
   Talákozásom a szerző műveivel meglehetősen kései volt. Az első könyvét (A csodálatos Waverley-kert) nem sokkal megjelenés után kaptam ajándékba egy ismerőstől, aki első olvasatra a szerző rajongójává vált, engem viszont pontosan a mágikus realizmus tartott vissza az olvasástól, annak ellenére, hogy több ismerősöm is elismerően nyilatkozott a szerzőről és írásairól. Talán nem volt még ott az ideje, hogy mi ketten, mármint én és Allen könyvei találkozzunk, egészen úgy két évvel ezelőttig. Azóta beléptem a szerző rajongóinak táborába.
   Ez a történet nyilvánvalóan valaminek a folytatása, és az első könyv cselekményéhez képest bizony néhány év eltelt. De ennek ellenére önálló történetként is megállja a helyét, mert meglehetősen sok visszaemlékezéssel találkoztam a cselekmény során. Éppen eléggel ahhoz, hogy ne legyen hiányérzetem és ne olvassam újra az első részt csupán azért, hogy képben lehessek azzal, hogy ki kicsoda ebben a történetben. Allen könyvei határozottan az újraolvasós kategóriában futnak nálam, de pont most sem kedvem, sem időm nem volt erre.
   Már említettem, hogy ez a rész ugrik időben. Claire beleragadt a cukorkagyártásba, lassan kényszeressé válik számára, Sydney a fodrászüzletben gürizik és bajlódik alkalmatlan alkalmazottjával. És gyermeket szeretne férjétől, egyelőre sikertelenül. Lánya (Bay) pedig már kamasz és az első szerelem szele suhintja meg, ami problémás, mert anyjának és a fiú apjának közös múltja van, és Sydney az, akinek a szívét összetörték és kirekesztették származása miatt.
   Akik olvasták az  első könyvet, azok tiudják, hogy a Waverley család nőtagjainak különös képességeik vannak, ez alól senki nem kivétel. S azt is tudják, hogy a két Waverley-lányt igazándiból nagyanyjuk nevelte, mert anyjuk korán eltűnt a lányok életéből. Ez a rész arra is jó volt, hogy az anyára vonatkozó hiányos információk kibővüljenek és minden a helyére kerüljön, bár ennek az volt az ára, hogy Claire megkérdőjelezi származását, a képességeit. Ez remek példa volt arra, hogy a múlt dolgait nem mindig tanácsos bolygatni, és amikor véletlenül (vagy nem) bekopog, akkor sem kell mindent készpénznek venni, mert csalók mindig voltak és lesznek. Bár azt nem mondanám el, hogy a csaló öregúr mindenki számára csak bajt és kellemetlenséget okozott volna.
   Ez a történet inkább a Waverley nők – és a hozzájuk tartozó férfiak – bemutatása. Egy fura család története, hiszen nemcsak a lányok anyjáról kerülnek helyére a hiányzó információk, hanem Evanelle, a legidősebb életben levő Waverley hölgy is jelentős szerepet kap a történetben. De nem tetszett annyira, mint az első rész és kicsit erőltetettnek éreztem. Olyan volt, mintha a szerző nem lett volna elégedett az első könyv végkifejletével és akkor egy következőben más löketet próbált adni a szereplők sorsának alakulásának. Vannak történetek, amiket a csúcson kell abbahagyni és a Waverley nőké egy olyan.
   Természetesen kedvelhető, nagyon olvasmányos, de nem az igazi, nem olyan, mint amit a szerzőtől megszoktam. De nem vagyunk egyformák.


A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések












Sarah Addison Allen neve nem ismeretlen a könyvmolyok előtt, hiszen a Könyvmolyképző gondozásában ez az ötödik megjelenő könyve! Úgy gondoltuk, hogy minden bejegyzésben elrejtjük valamelyik női főszereplőjének a NEVÉT, és azokat kell megtalálnotok, majd beírni a rafflecopter megfelelő rubrikájába.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.








12/06 - Betonka szerint a világ...



2019. december 4., szerda

Addison Cole – Olvass és szeress!


   Édes Seaside-i nyarak 1



   Új szerző mutatkozik be a Könyvmolyképző Kiadónál. Bár a tél közeleg, Addison Cole története a tengerpartra és a nyárba repíti vissza olvajóját, és a vállalkozó kedvűeknek új lekvár-ötletekkel is szolgál.
   Kövesd blogturnénkat és játssz a kiadó által felajánlott nyereménykönyvért!



   Az ​Édes Seaside-i nyarak-sorozatban egy vidám, pajzán és érzelmes baráti társasággal ismerkedhetünk meg, akik nyaraikat Cape Codon töltik. Folyamatosan húzzák egymást, egyáltalán nem tökéletesek: akárcsak te vagy én. Könyörögni fogsz, hogy te is bekerülhess ebbe a baráti körbe!
   A bestseller szerző, Kurt Remington élete az írás. Napi tizenkét órát tölt a számítógépe előtt. Ritkán hagyja el tengerparti háza rejtekét, ahol a következő thrillerének befejezésén dolgozik. Egészen addig, amíg a szabad szellemű Leanna Bray majdnem vízbe fullad, amikor a kutyája után veti magát a viharos tengerbe. A férfi kimenti őket, s ezzel tökéletes tervei romba dőlnek. Kurtot idegesíti és izgatja a csinos, rendetlen nő, aki csupa szeszély és spontaneitás. Mindent elfelejt, és képtelen megtervezni a napjait.
   Leanna azért költözött Cape-re, hogy elindítsa lekvárkészítő vállalkozását, és amíg nem hozza egyenesbe az életét, nem akar férfiakkal foglalkozni. Csakhogy nem tudja kiverni a fejéből a száznyolcvan centis, vonzóan izmos és rendmániás Kurtot. Csak egy percre akar beugrani a férfihoz, hogy köszönetet mondjon neki, de a délután megtapasztalt forró érzelmek váratlanul új mederbe terelik a kapcsolatukat.
   Kurt és Leanna próbára teszi a törvényt: valóban igaz lenne, hogy az ellentétek vonzzák egymást
   Dobd fel a történettel a napod!

   Könyvmolyképző, 2019
   Eredeti cím: Read, Write, Love at Seaside




   Új szerző, új sorozat, új történet a Könyvmolyképző Kiadónál, s mivel nekem gyengéim az Arany pöttyös kategória könyvei (meg a rázós könyvek), nyilvánvaló volt, hogy akarom ezt a történetet, különösen a kiváncsiságot alaposan felcsigázó fülszöveg olvasása után.
   Nem titok, hogy rengeteget olvasok, tehát úgy gondolom, már nem érhet meglepetés, már ami a könyveket, könyvkiadást illeti. Legalábbis gondoltam, míg bele nem fogtam jelen történet olvasásába és az első dolog, amivel szembesültem, az az alábbi jegyzet volt, így egy az egyben:

   "Az Olvass és szeress! az Édes forróság: Seaside-i nyár-sorozat első kötete. Az Édes forróság-könyvek a díjnyertes érzéki, romantikus Virágzó szerelem-sorozat könnyed változatai a New York Times bestseller írótól, Melissa Fostertől. Addison Cole Melissa írói álneve. A történetek és a szereplők megegyeznek az eredeti címekkel. Az Édes forróság-sorozat belevaló hősei, okos, erős nőalakjai az igaz szerelmet keresik. Gyakran hibáznak, viccesek, olyanok, mint bármelyikünk. Ezek a regények az erotikus jelenetek részletes leírása nélkül, illetve a durva nyelvezet mellőzésével mutatják be a szenvedélyt (kivéve néhány „a csudába” vagy „a pokolba” szófordulattal), amit két ember átélhet, ha egymásba gabalyodik. A szereplők az Édes forróság-sorozat következő részeiben is feltűnnek. Az Édes forróság-kötetek önállóan és sorozatban is olvashatóak."

   Szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik... Jesszus Mariska! Ez a nő kétszer megírta ugyanazt a történetet és megjelentette két különböző név alatt. Az egyetlen különbség az, hogy ebben a történetben mellőzi a trágár beszédet és a minden részletében leírt szexuális aktusokat – de ez nem jelenti azt, hogy nem történik a cselekmény során némi lepedőszaggatás is.
   Ekkor már nagyon kiváncsi voltam, és mivel Google a barátom, hajrá! Ez pedig arra volt jó, hogy még jobban összezavarodjak, hogy mi minek a hányadik része, mert bizony vannak olyan történetek is, melyek egyszerre két sorozathoz is tartoznak. Most modjam azt is, hogy a számozás is különböző? Értsd X sorozat teszem azt 4. része, ugyanakkor Y sorozat 8.-a. Az egyetlen, ami tiszta és világos lett a számomra az, hogy ez a történet az Édes forróság: Seaside-i nyár-sorozat első kötete és pillanatnyilag van még belőle hét rész. Nem tudom milyen tervei vannak a  kiadónak a sorozat jövőjét illetően, ezért nem mennék bele találgatásokba, hogy lesz-e második, harmadik, sokadik rész, és mikor. Az biztos, hogy én nem sírnám vizesre a párnám, ha nem ismerném meg a folytatásokat. Kéretik nem félreérteni: nem volt rossz. Olvasható, szórakoztató és remek ötleteket ad a lekvárfőzéshez, de valami mintha hiányzott volna belőle. Az a valami, ami megkülönbözteti a számtalan hasonló történettől, amitől felragyog az ember szeme, az a bizonyos valami, amitől az ember lánya felkiált, hogy azta! Lehet, hogy pont az a vulgaritás és szex, amit kihagyott belőle, bár ez is csak spekuláció.
   A történet egyszerű: férfi és nő a véletlen folytán összetalálkozik és innen indul a síma, egyenes út a boldog végkifejlethez, némi alíg-konfliktussal tarkítva. Tehát indulásból borítékolható mi lesz ennek a történetnek a vége, de manapság ritka az a csekmény, melynek a vége nem kiszámítható. De lássuk akkor a történetet és a szereplőket.
   Először is itt van a fülszövegben már említett baráti társaság, csupa bögyös-faros hölgyekből, akiknek munkájuk mellett van idejük egy egész nyarat Cape Codon tölteni. Rohadtul irigyeltem őket ezért, mert elképzeltem mit szólnának a főnökeim, ha bejelenteném, hogy nyár van, szabira megyek úgy három hónapra és székhelyemet áthelyezem valamilyen divatos üdülőhelyre. Ezek a hölgyek természetesen valamennyien szinglik és kedvenc szórakozásuk egymás (és mások) magánéletének kitárgyalása. Gondolom a folytatások valamelyikében sorra megismerjük majd az ő történeteiket is, de ez most Leanna Brayről szól, aki ezen a nyáron szeretné beindítani házilekvár-bizniszét. Meg Kurt Remingtonról, a neves krimiíróról, aki a szigeten fejezné be legújabb könyvét, és már itt is a kapcsolódás a szerző Melissa Foster néven kiadott Remington sorozatával. Az azért vicces, hogy a két főhős évek óta visszajár Cape Codra, hiszen mindkettejük családjának nyaralója van ott, de eddig soha nem találkoztak.
   Leanna Braynek és Kurt Remingtonnak Cape Codon kívül is van néhány közös vonása: mindketten népes családból származnak, sok testvérrel és mindkettejük apja a hadsereg kötelékében dolgozik(dolgozott). És ezzel véget is ér a hasonlóság, mert Kurt rendszeres, pontos, rendszerető, amit Leannáról nem lehet elmondani, sőt! Kurt a nagyvárosban képzeli el életét, oda köti minden, ami írói munkájával kapcsolatos, Leanna pedig Cape Codon a saját maga főzte lekvárokkal. A szerelmi szál kicsit lapos volt, semmi különös nem volt azon kívül, hogy hogyan csíszolódik egymáshoz a pedáns krimiíró és a szeleburdi lekvárművésznő. És miért ne lennének jelen szinte minden pillanatban a barátnők is, akik imádják kivesézni a pár alakuló kapcsolatát, és azt lesik, mikor milyen hangok áradnak a nyitott ablakon Leanna házából. Ez inkább kínos volt, nem vicces.
   Nem volt nagy durranás ez a történet. Persze cuki, meg aranyos, az a fajta, amit a habos-babos romantika kedvelői nagyon fognak szeretni. Olyan, amit az ember lánya a strandra visz magával, mert nem kell különösebb koncentráció az olvasáshoz, s ha véletlenül nem ott nyitja ki, ahol előzőleg abbahagyta, akkor sem marad le semmi érdemlegesről.
   Tudom, hogy már többször is elmondtam hogy nem tudok főzni (és nem is szeretek), viszont lekvárban versenyképes vagyok. Ez a könyv pedig nem csak újabb lekvárötletekkel szolgál, hanem szokatlan kombinációjú receptekkel is. Alkalomadtán teszek majd egy próbát velük.
   Összességében, olvasható, kedvelhető (a cukiságfaktor növelése érdekében van benne egy bolondos kutya is), de ez ízlés kérdése.



      A történet hősnője lekvár készítésében jeleskedik, ezért mi is megpróbálkozunk vele.
   Emlékeztek a gyermekkor "akasztós" játékára? Így kell kitalálnotok a turné egy-egy állomásán milyen gyümölcsből főznek lekvárt.
   Figyelem! A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésre, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan új nyertest sorsolunk!


_ _ _ _ Y _






12.04 - Betonka szerint a világ…
12.07 - Dreamworld (extra)
12.13 - Csak olvass!




2019. december 1., vasárnap

Jenny Colgan – Karácsony a Piciny Csodák Pékségében



   A Piciny Csodák Péksége 3



   A Blogturné Klub Jenny Colgan Karácsony a Piciny Csodák Pékségében című könyvével hangolódik az ünnepre.
   Kövesd blogturnénkat, ha tudni szeretnéd milyen a karácsony Mount Polbearne-ben, hogyan alakul Polly sorsa, és milyen huncutságokat követ el Neil, a lunda. Ha a szerencse is melléd áll, tiéd lehet a kiadó által felajánlott két nyereménykönyv egyike.



   Karácsony van a Cornwall partja melletti Mount Polbearne nevű faluban – a család, a barátok és az ünneplés ideje.
   Polly Waterford szeret a vállalkozásában, a Piciny Csodák Pékségében dolgozni, és az ünnepi időszak mindig arra ihleti, hogy valami különlegeset süssön a falubelieknek. Ennél jobban csak azt szereti, ha főnyeremény barátjával, Huckle-lal összebújhat. Ez a karácsony minden eddiginél jobbnak ígérkezik, de a dolgok nem mindig alakulnak terv szerint…
   Amikor Polly legjobb barátnője, Kerensa előáll egy titokkal, amely fenyegeti azt az életet, amelyet Polly és Huckle együtt építettek fel, a jövő kezd bizonytalanná válni. Aztán felbukkan Polly múltjának egy szereplője, és ez még tovább bonyolítja a dolgokat. Polly általában vigaszra talál a munkájában, de most úgy érzi, hogy ez nem lesz elég.
   Vajon sikerül-e elrendeznie mindent, és lehet-e még mindenkinek boldog karácsonya?


      Libri, 2019
      Eredeti cím: Christmas at Little Beach Street Bakery, 2016
      Megrendelhető




   Kicsit sokat kellett várni, míg Jenny Colgan sorozatának harmadik és egyben befejező része eljusson magyar nyelven is az olvasókhoz. Igazándiból én a tavalyra vártam, hiszen az első rész még 2016-ban jelent meg, egy évvel később követte a második rész, és naívan arra gondoltam, hogy tavaly, legkésőbb karácsonyra ezt a történetet is elolvashatjuk. De az a fontos, hogy végre megjelent és hangolódhatunk az ünnepre, bár be kell vallanom, nincs az a könyv, ami engem a karácsonynak nevezett össznépi cirkuszra hangolna.
   Azoknak, akik figyelemmel kisérték a Piciny Csodák Péksége történéseit, már ismerős a történet hősnője, Polly Waterford, aki városi életét hátrahagyva – ugye tudjuk, hogy kényszerből teszi – Mount Polbearne nevű szigetre költözik és egy pékséget nyit, mert ehhez ért. És befogadja Neilt, a sebesült lundát, akinek annyira megtetszett az új életmód, hogy nem is volt hajlandó visszatérni természetes élőhelyére, hanem Polly társául szegődött. Természetesen azt is tudja mindenki, hogy Pollynak új partnere is van az amerikai származású Huckle személyében, aki mézzel foglalkozik. S boldogan éldegélnek kettecskén a saját tulajdonú világítótornyukban. Bocsánat, hárman, mert természetesen Neil, a lunda is a család tagja. Egyébként Cornwall parjainál tényleg létezik egy olyan sziget, mint amilyent Colgan leír a könyvében, csak más a neve.
   Kedveltem az előző két részt, és fogalmam nem volt hová lehetne ezt a történetet még fokozni. S lám lehetett! Mert a titok amit Kerensa (Polly barátnője és Huckle milliomos-excentrikus barátjának felesége) közöl Pollyval kihatással van Polly és Huckle kapcsolatára is. És ez volt az a pillanat, amikor elgondolkoztam azon kinek van igaza a történetben. Kerensa bizalmasan közöl Pollyval egy olyan dolgot, ami mindenki életét megváltoztathatja és megesketi, hogy senkinek nem beszél róla, még Huckle-nem sem. 
   Huckle viszont rendesen berág, mikor rájön, hogy Polly Kerensa titkát őrzi és nem hajlandó vele megosztani. Szerinte egy pár tagjai között nincs helye titoknak. Nem rajongtam ezért az epizódért a történetben, mert Kerensa megtarthatta volna magának a piszkos kis dolgait, ahelyett, hogy másokra lőcsölje. És a Huckle reakciója is eltúlzott volt számomra, de hát férfiből van, más az értékrendszere és természetesen ő is kellemetlen helyzetben van, hiszen Reuben (Kerensa férje) a legjobb barátja.
   Mintha nem lett volna elég Kerensa kavarása, Polly életét más dolgok is felkavarják, mert miért is ne? S ha őszinte akarok lenni, akkor itt bizony éreztem a politikai korrektség nyomását, ami nem rossz, csak nem kell minden történetben keményen tolni. De legalább fény derült olyan dolgokra, amikre már az első rész olvasásakor kiváncsi voltam. Tehát konfliktushelyzetből több volt mint elég ebben a történetben.
   Mit mondjak még a történetről? Hogy Neil továbbra is egy bűbáj és imád motorozni Huckle-lal? Bármennyire is lelkesedtem az előző rész után, nem jött össze a kis lunda, de úgy néz ki, ez nem különösebben zavarja Neilt, ő jól érzi magát választott családjában.
   Ez az a típusű történet volt, amiből a Hallmark símán karácsonyi filmet csinálhatna: cuki, kicsit eltúlzott konfliktusokkal és boldog végkifejlettel, mert másképp nem lenne teljes a kép. Ó, és persze a karácsonyi gyermekkel.
   Minden valós vagy vélt hibája ellenére kedveltem a történetet, mert az a fajta, amivel az ember lánya nyugisan bekuckózhat, ha valami szórakoztatót és könnyedet akar olvasni. Kedvelem Jenny Colgan stílusát és reménykedem, hogy más könyveit-sorozatait is olvashatjuk magyar nyelven, mert a Piciny Csodák Péksége véget ért. Nincsenek további részek, sem kiegészítő novellák, szösszenetek.
   Olvassátok, mert aranyos történet! S bár kis jóindulattal önálló könyvként is megállja a helyét, azért akkor teljes a kép, ha az elején, az első könyvvel kezdi mindenki. És természetesen ízlések, meg pofonok...





A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések:











   Közeleg a karácsony, ezért az ünnephez kapcsolódó könyveket keresünk.
   A turné minden állomásán egy-egy könyv fülszövegéből találtok részletet, a ti feladatotok pedig az, hogy a könyv címét és szerzőjének nevét beírjátok a Rafflecopter megfelelő dobozába.
   Figyelem! A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésre, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan új nyertest sorsolunk!



"Theodora, a fürge és eleven eszű matróna, bosszúsan tapasztalja, hogy családja elviselhetetlen agytalanok gyülekezetévé vált. Amikor az ünnepekre végre összetereli az egész civakódó bagázst, sóvárogva gondol gyerekkora szertelen és meghitt karácsonyaira."







12.01 - Betonka szerint a világ…
12.03 - Könyvvilág
12.05 - Zakkant olvas
12.09 - Readinspo
12.11 - KönyvParfé