Sarah Addison Allen – Az első fagy

   Waverley család 2

Sarah Addison Allen úgy döntött, hogy visszakalauzol bennünket az Észak-Karolina állambeli Bascomba, a Waverley család szülővárosába egy újabb történet erejéig! A Waverley család nőtagjaiban az első fagy megérkezése előtt mindig van valami megmagyarázhatatlan feszültség: ilyenkor hibát hibára halmoznak, rossz döntéseket hoznak, eljár a szájuk. Hogy megtudjátok, hogy birkózik meg Claire, Sydney és Sydney kislánya, Bay a rájuk váró kihívásokkal, tartsatok bloggereinkkel Az első fagy blogturnéján! Ne feledjétek, hogy a turné végén egy szerencsés olvasónk meg is nyerheti a regényt!

   Varázslatos új regény a New York Times bestsellerszerzőtől, A csodálatos Waverley-kert régi, kedvenc szereplőivel.

   Ahogy hűl a levegő, és hullani kezdenek a falevelek az észak-karolinai Bascomban, a Waverley-nővéreket nyugtalanság fogja el. Túl könnyen elajándékozzák a szívüket, olyan dolgokra vágynak, amiket nem kaphatnak meg, összezavarodnak, és a kelleténél többet adnak mások véleményére.

   Még nehezebb megőrizni a hidegvérüket, amikor egy ismeretlen látogató bukkan fel, aki megkérdőjelezi a család legfőbb értékeit.

   Ám az első őszi fagy beköszöntével mindennek jóra kell fordulnia. Akkor végre virágba borul a bajkeverő almafa, és a körülötte kavargó varázslat is a helyére kerül. Claire és Sydney, a Waverley-nővérek, és Sydney tizenöt éves lánya, Bay soha nem látott kihívásokkal néznek szembe. Vajon össze tudják-e tartani a családot a különleges nap beköszöntéig?

   Könyvmolyképző, 2019
   Eredeti cím: First Frost, 2015
   Megrendelhető

   Boltokban a sokak által kedvelt A csodálatos Waverley-kert folytatása, s sajnos azt kell mondanom, hogy lassan a zsák aljára érünk, mert bármennyire is kedvelem, kedveljük Sarah Addison Allen sajátos mágikus realizmussal tarkított történeteit, szinte minden könyve megjelent már magyar nyelven (kivétel talán a The Girl Who Chased the Moon - ha jól néztem a Goodreads-en), és a szerző 2015 óta nem jelentetett meg új regényt. Utolsó könyve pont Az első fagy volt, a Waverley-család sorozat második könyve.

   Talákozásom a szerző műveivel meglehetősen kései volt. Az első könyvét (A csodálatos Waverley-kert) nem sokkal megjelenés után kaptam ajándékba egy ismerőstől, aki első olvasatra a szerző rajongójává vált, engem viszont pontosan a mágikus realizmus tartott vissza az olvasástól, annak ellenére, hogy több ismerősöm is elismerően nyilatkozott a szerzőről és írásairól. Talán nem volt még ott az ideje, hogy mi ketten, mármint én és Allen könyvei találkozzunk, egészen úgy két évvel ezelőttig. Azóta beléptem a szerző rajongóinak táborába.

   Ez a történet nyilvánvalóan valaminek a folytatása, és az első könyv cselekményéhez képest bizony néhány év eltelt. De ennek ellenére önálló történetként is megállja a helyét, mert meglehetősen sok visszaemlékezéssel találkoztam a cselekmény során. Éppen eléggel ahhoz, hogy ne legyen hiányérzetem és ne olvassam újra az első részt csupán azért, hogy képben lehessek azzal, hogy ki kicsoda ebben a történetben. Allen könyvei határozottan az újraolvasós kategóriában futnak nálam, de pont most sem kedvem, sem időm nem volt erre.

   Már említettem, hogy ez a rész ugrik időben. Claire beleragadt a cukorkagyártásba, lassan kényszeressé válik számára, Sydney a fodrászüzletben gürizik és bajlódik alkalmatlan alkalmazottjával. És gyermeket szeretne férjétől, egyelőre sikertelenül. Lánya (Bay) pedig már kamasz és az első szerelem szele suhintja meg, ami problémás, mert anyjának és a fiú apjának közös múltja van, és Sydney az, akinek a szívét összetörték és kirekesztették származása miatt.

   Akik olvasták az  első könyvet, azok tiudják, hogy a Waverley család nőtagjainak különös képességeik vannak, ez alól senki nem kivétel. S azt is tudják, hogy a két Waverley-lányt igazándiból nagyanyjuk nevelte, mert anyjuk korán eltűnt a lányok életéből. Ez a rész arra is jó volt, hogy az anyára vonatkozó hiányos információk kibővüljenek és minden a helyére kerüljön, bár ennek az volt az ára, hogy Claire megkérdőjelezi származását, a képességeit. Ez remek példa volt arra, hogy a múlt dolgait nem mindig tanácsos bolygatni, és amikor véletlenül (vagy nem) bekopog, akkor sem kell mindent készpénznek venni, mert csalók mindig voltak és lesznek. Bár azt nem mondanám el, hogy a csaló öregúr mindenki számára csak bajt és kellemetlenséget okozott volna.

   Ez a történet inkább a Waverley nők – és a hozzájuk tartozó férfiak – bemutatása. Egy fura család története, hiszen nemcsak a lányok anyjáról kerülnek helyére a hiányzó információk, hanem Evanelle, a legidősebb életben levő Waverley hölgy is jelentős szerepet kap a történetben. De nem tetszett annyira, mint az első rész és kicsit erőltetettnek éreztem. Olyan volt, mintha a szerző nem lett volna elégedett az első könyv végkifejletével és akkor egy következőben más löketet próbált adni a szereplők sorsának alakulásának. Vannak történetek, amiket a csúcson kell abbahagyni és a Waverley nőké egy olyan.

   Természetesen kedvelhető, nagyon olvasmányos, de nem az igazi, nem olyan, mint amit a szerzőtől megszoktam. De nem vagyunk egyformák.

A szerző nevéhez kapcsolódó bejegyzések

A csodálatos Waverley-kert

Édes élet

A varázslat tava

Sarah Addison Allen neve nem ismeretlen a könyvmolyok előtt, hiszen a Könyvmolyképző gondozásában ez az ötödik megjelenő könyve! Úgy gondoltuk, hogy minden bejegyzésben elrejtjük valamelyik női főszereplőjének a NEVÉT, és azokat kell megtalálnotok, majd beírni a rafflecopter megfelelő rubrikájába.
Figyelem! A megfejtéseket elküldés után nem áll módunkban javítani. A nyertesnek 72 órán belül válaszolnia kell a kiértesítő e-mailre, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. A kiadó csak magyarországi címre postáz.

a Rafflecopter giveaway

12/04 - Hagyjatok! Olvasok!

12/06 - Betonka szerint a világ...

12/08 - Hagyjatok! Olvasok! (extra)

Addison Cole – Olvass és szeress!

   Édes Seaside-i nyarak 1

   Új szerző mutatkozik be a Könyvmolyképző Kiadónál. Bár a tél közeleg, Addison Cole története a tengerpartra és a nyárba repíti vissza olvajóját, és a vállalkozó kedvűeknek új lekvár-ötletekkel is szolgál.

   Kövesd blogturnénkat és játssz a kiadó által felajánlott nyereménykönyvért!

   Az ​Édes Seaside-i nyarak-sorozatban egy vidám, pajzán és érzelmes baráti társasággal ismerkedhetünk meg, akik nyaraikat Cape Codon töltik. Folyamatosan húzzák egymást, egyáltalán nem tökéletesek: akárcsak te vagy én. Könyörögni fogsz, hogy te is bekerülhess ebbe a baráti körbe!

   A bestseller szerző, Kurt Remington élete az írás. Napi tizenkét órát tölt a számítógépe előtt. Ritkán hagyja el tengerparti háza rejtekét, ahol a következő thrillerének befejezésén dolgozik. Egészen addig, amíg a szabad szellemű Leanna Bray majdnem vízbe fullad, amikor a kutyája után veti magát a viharos tengerbe. A férfi kimenti őket, s ezzel tökéletes tervei romba dőlnek. Kurtot idegesíti és izgatja a csinos, rendetlen nő, aki csupa szeszély és spontaneitás. Mindent elfelejt, és képtelen megtervezni a napjait.

   Leanna azért költözött Cape-re, hogy elindítsa lekvárkészítő vállalkozását, és amíg nem hozza egyenesbe az életét, nem akar férfiakkal foglalkozni. Csakhogy nem tudja kiverni a fejéből a száznyolcvan centis, vonzóan izmos és rendmániás Kurtot. Csak egy percre akar beugrani a férfihoz, hogy köszönetet mondjon neki, de a délután megtapasztalt forró érzelmek váratlanul új mederbe terelik a kapcsolatukat.

   Kurt és Leanna próbára teszi a törvényt: valóban igaz lenne, hogy az ellentétek vonzzák egymást

   Dobd fel a történettel a napod!

   Könyvmolyképző, 2019

   Eredeti cím: Read, Write, Love at Seaside

   Megrendelhető

   Új szerző, új sorozat, új történet a Könyvmolyképző Kiadónál, s mivel nekem gyengéim az Arany pöttyös kategória könyvei (meg a rázós könyvek), nyilvánvaló volt, hogy akarom ezt a történetet, különösen a kiváncsiságot alaposan felcsigázó fülszöveg olvasása után.
   Nem titok, hogy rengeteget olvasok, tehát úgy gondolom, már nem érhet meglepetés, már ami a könyveket, könyvkiadást illeti. Legalábbis gondoltam, míg bele nem fogtam jelen történet olvasásába és az első dolog, amivel szembesültem, az az alábbi jegyzet volt, így egy az egyben:

   "Az Olvass és szeress! az Édes forróság: Seaside-i nyár-sorozat első kötete. Az Édes forróság-könyvek a díjnyertes érzéki, romantikus Virágzó szerelem-sorozat könnyed változatai a New York Times bestseller írótól, Melissa Fostertől. Addison Cole Melissa írói álneve. A történetek és a szereplők megegyeznek az eredeti címekkel. Az Édes forróság-sorozat belevaló hősei, okos, erős nőalakjai az igaz szerelmet keresik. Gyakran hibáznak, viccesek, olyanok, mint bármelyikünk. Ezek a regények az erotikus jelenetek részletes leírása nélkül, illetve a durva nyelvezet mellőzésével mutatják be a szenvedélyt (kivéve néhány „a csudába” vagy „a pokolba” szófordulattal), amit két ember átélhet, ha egymásba gabalyodik. A szereplők az Édes forróság-sorozat következő részeiben is feltűnnek. Az Édes forróság-kötetek önállóan és sorozatban is olvashatóak."

   Szó bennszakad, hang fennakad, lehellet megszegik... Jesszus Mariska! Ez a nő kétszer megírta ugyanazt a történetet és megjelentette két különböző név alatt. Az egyetlen különbség az, hogy ebben a történetben mellőzi a trágár beszédet és a minden részletében leírt szexuális aktusokat – de ez nem jelenti azt, hogy nem történik a cselekmény során némi lepedőszaggatás is.
   Ekkor már nagyon kiváncsi voltam, és mivel Google a barátom, hajrá! Ez pedig arra volt jó, hogy még jobban összezavarodjak, hogy mi minek a hányadik része, mert bizony vannak olyan történetek is, melyek egyszerre két sorozathoz is tartoznak. Most modjam azt is, hogy a számozás is különböző? Értsd X sorozat teszem azt 4. része, ugyanakkor Y sorozat 8.-a. Az egyetlen, ami tiszta és világos lett a számomra az, hogy ez a történet az Édes forróság: Seaside-i nyár-sorozat első kötete és pillanatnyilag van még belőle hét rész. Nem tudom milyen tervei vannak a  kiadónak a sorozat jövőjét illetően, ezért nem mennék bele találgatásokba, hogy lesz-e második, harmadik, sokadik rész, és mikor. Az biztos, hogy én nem sírnám vizesre a párnám, ha nem ismerném meg a folytatásokat. Kéretik nem félreérteni: nem volt rossz. Olvasható, szórakoztató és remek ötleteket ad a lekvárfőzéshez, de valami mintha hiányzott volna belőle. Az a valami, ami megkülönbözteti a számtalan hasonló történettől, amitől felragyog az ember szeme, az a bizonyos valami, amitől az ember lánya felkiált, hogy azta! Lehet, hogy pont az a vulgaritás és szex, amit kihagyott belőle, bár ez is csak spekuláció.

   A történet egyszerű: férfi és nő a véletlen folytán összetalálkozik és innen indul a síma, egyenes út a boldog végkifejlethez, némi alíg-konfliktussal tarkítva. Tehát indulásból borítékolható mi lesz ennek a történetnek a vége, de manapság ritka az a csekmény, melynek a vége nem kiszámítható. De lássuk akkor a történetet és a szereplőket.
   Először is itt van a fülszövegben már említett baráti társaság, csupa bögyös-faros hölgyekből, akiknek munkájuk mellett van idejük egy egész nyarat Cape Codon tölteni. Rohadtul irigyeltem őket ezért, mert elképzeltem mit szólnának a főnökeim, ha bejelenteném, hogy nyár van, szabira megyek úgy három hónapra és székhelyemet áthelyezem valamilyen divatos üdülőhelyre. Ezek a hölgyek természetesen valamennyien szinglik és kedvenc szórakozásuk egymás (és mások) magánéletének kitárgyalása. Gondolom a folytatások valamelyikében sorra megismerjük majd az ő történeteiket is, de ez most Leanna Brayről szól, aki ezen a nyáron szeretné beindítani házilekvár-bizniszét. Meg Kurt Remingtonról, a neves krimiíróról, aki a szigeten fejezné be legújabb könyvét, és már itt is a kapcsolódás a szerző Melissa Foster néven kiadott Remington sorozatával. Az azért vicces, hogy a két főhős évek óta visszajár Cape Codra, hiszen mindkettejük családjának nyaralója van ott, de eddig soha nem találkoztak.

   Leanna Braynek és Kurt Remingtonnak Cape Codon kívül is van néhány közös vonása: mindketten népes családból származnak, sok testvérrel és mindkettejük apja a hadsereg kötelékében dolgozik(dolgozott). És ezzel véget is ér a hasonlóság, mert Kurt rendszeres, pontos, rendszerető, amit Leannáról nem lehet elmondani, sőt! Kurt a nagyvárosban képzeli el életét, oda köti minden, ami írói munkájával kapcsolatos, Leanna pedig Cape Codon a saját maga főzte lekvárokkal. A szerelmi szál kicsit lapos volt, semmi különös nem volt azon kívül, hogy hogyan csíszolódik egymáshoz a pedáns krimiíró és a szeleburdi lekvárművésznő. És miért ne lennének jelen szinte minden pillanatban a barátnők is, akik imádják kivesézni a pár alakuló kapcsolatát, és azt lesik, mikor milyen hangok áradnak a nyitott ablakon Leanna házából. Ez inkább kínos volt, nem vicces.

   Nem volt nagy durranás ez a történet. Persze cuki, meg aranyos, az a fajta, amit a habos-babos romantika kedvelői nagyon fognak szeretni. Olyan, amit az ember lánya a strandra visz magával, mert nem kell különösebb koncentráció az olvasáshoz, s ha véletlenül nem ott nyitja ki, ahol előzőleg abbahagyta, akkor sem marad le semmi érdemlegesről.
   Tudom, hogy már többször is elmondtam hogy nem tudok főzni (és nem is szeretek), viszont lekvárban versenyképes vagyok. Ez a könyv pedig nem csak újabb lekvárötletekkel szolgál, hanem szokatlan kombinációjú receptekkel is. Alkalomadtán teszek majd egy próbát velük.
   Összességében, olvasható, kedvelhető (a cukiságfaktor növelése érdekében van benne egy bolondos kutya is), de ez ízlés kérdése.

      A történet hősnője lekvár készítésében jeleskedik, ezért mi is megpróbálkozunk vele.

   Emlékeztek a gyermekkor "akasztós" játékára? Így kell kitalálnotok a turné egy-egy állomásán milyen gyümölcsből főznek lekvárt.

   Figyelem! A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésre, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan új nyertest sorsolunk!

_ _ _ _ Y _

a Rafflecopter giveaway

12.04 - Betonka szerint a világ…

12.07 - Dreamworld (extra)

12.10 - Kelly és Lupi olvas

12.13 - Csak olvass!

Sarina Bowen – Keserédes

   True North 1

   Az Elle Kenedyvel közösen írt könyve után (Ez a srác - Him) Sarina Bowen saját történettel, egy sorozat indítókötetével mutatkozik be a magyar olvasóknak, mely a romantika mellett a vermonti farmerek életébe is betekintést nyújt.

   Kövesd blogturnénkat, s amennyiben helyesen válaszolsz feladványunkra, a tiéd lehet a kiadó által felajánlott három nyereménykönyv egyike.

A ​farmerek energiája tartja mozgásban a földet.

Griffin Shipley cseppet sem számított arra, hogy egy vermonti földút szélén, egy árokban fog összefutni egykori egy (vagy a pontosság kedvéért két-)éjszakás kalandjával. Öt évvel ezelőtt azonban mintha egy másik élete lett volna…

Griff huszonhét évesen, nem igazán önszántából került a családi farm élére. Még hatalmas válla is nehezen bírja a terhet: neki kell támogatnia anyját, három testvérét és hangyás nagyapját is. Nincs ideje a lányszövetség egykori tagjára, aki fél áron akarja felvásárolni a termésüket.

Vermont sosem szerepelt Audrey Kidder utazási tervei között. Ahogy Griff Shipley sem. De muszáj kapnia egy második esélyt az őt foglalkoztató étteremlánctól. Na, jó, egy ötödik esélyt. És egyetlen beképzelt, szexi, szakállas farmer sem állhat az útjába.

Ellenfelei egymásnak. Egészen más dolgokat várnak az élettől. Nagy kár, hogy a kettejük közt levő érzéki feszültség olyan pikáns, mint Audrey szupertitkos barbecue szósz receptje, sőt…

Figyelem! A szöveg pikáns jeleneteket, ínyencségeket és egy gőzölgő, kültéri zuhanyt tartalmaz, valamint bebizonyítja, hogy a farmerek nem röstellik bepiszkolni magukat.

Könyvmolyképző, 2019

Eredeti cím: Bittersweet, 2016

Megrendelhető          Beleolvasó

   "A gyümölcs is zöldség, csak finomabb és szebb. Emellett, ha a gyümölcsöt hagyjuk megrohadni, bor lesz belőle, ami a kelbimbóval soha nem történik meg"

P. J. O'Rourke

   Őszintén bevallom, hogy Sarina Bowen neve nem sokat mondott nekem mielőtt Elle Kennedy-vel közösen írt könyve (Ez a srác - Him) meg nem jelent magyar nyelven. Akkor sem tudtam eldönteni, hogy kedvelem-e vagy sem, hiszen, ha két szerző jegyez egy közös könyvet, akkor szinte lehetetlen eldönteni, hogy kinek mi és mekkora volt a hozzájárulása a mű megszületéséhez, azt pedig már tudtam, hogy Kennedy-ért nem rajongok. Hogy mégis igent mondtam erre a könyvre, abban nagy szerepe volt egy olyan Blogturné Klubos hölgy nagyon pozitív hozzáállásának, akinek a véleményére érdemes odafigyelni, hiszen nemcsak hasonló zsánerben olvasunk, hanem az ízlésünk is hozzávetőlegesen hasonló. Ééééés most sem csalódtam.

   A Keserédes a szerző True North nevű, hat részes sorozatának nyitókötete, mely a vermonti Shipley család tagjainak (vagy a farmon élő mellékszereplők) történetét mutatja be, mert a helyszín egy almafarm, többek között ebből él meg a Shipley család. Ide érkezne meg üzleti tárgyalásra Audrey Kidder, csakhogy útjába akad egy árok, ahová olyan ügyesen parkolja kocsiját, hogy kijönni már nem tud.
   Audrey Kidderről tudni kell, hogy nem egy ostoba libácska, annak ellenére, hogy anyja ezt szinte állandóan érezteti vele, mert nem felel meg az elvárásainak. Ugyanis anyja az a fajta ambíciós nő, akinek a munka az első, több cég igazgatótanácsában is ott ül, párkapcsolatokra nincs sem kedve, sem ideje és gyermekét is a spermabankkal hozta össze. Valami hasonlóan nagyot vár el lányától is, akinek viszont teljesen más tervei vannak: ő séf akar lenni a saját vendéglőjében. 

   Audrey egyelőre lóti-futi a több vendéglőt is működtető cégcsoporton belül, ott helyettesít, ahová küldik, és azt csinál amit mondanak neki. Most éppen a cég nevében tágyalna a termelőkkkel a farmról a konyhába projekt keretén belül, s egyetlen elvet kellene követnie: lehetőleg aprópénzért megszerezni a lehető legjobb alapanyagokat. Nem szívesen teszi ezt, de bizonyítani akar, hiszen cége pályázatot írt ki egy új vendéglő létrehozására, Audrey pedig meg szeretné nyerni, hogy végre félig-meddig saját vendéglőjét vezethesse. Nekem gyengéim az ilyen történetek, ahol az egyik szereplő séf, mert az én gasztronómiai tudományom az éhenhalás elkerülésére elegendő, és csodálom azokat, akik kulináris remekműveket képesek pik-pak az asztalra varázsolni.

   Audrey meglepve ismeri fel a segítségére siető férfiben azt a Griffin Shipleyt, akivel a főiskolán már volt egy-két lepedőszaggató találkozása, és akit annak idején gyorsan le is pattintott. Csakhogy akkoriban Griffin a sport nagy reménysége volt és teljesen más pálya, életút vármányosa volt, most pedig ő áll a családi farm élén és szívügye az almabor előállítása, ebből akarja majd felvirágoztatni a farmot, melynek tevékenysége eddig – apja haláláig, ami visszahozta őt a családi bizniszbe – meglehetősen szerteágazó volt.

   Ugye nem kell mondanom, hogy a két főhős között ismét kipattan a régi szikra, mely kitűnő alkalom lesz néhány igencsak forró jelenetre és a kültéri zuhany nem rendeltetés-szerű használatára?
   Bár a történet fikció, de mégis kitűnő alkalom volt belelátni abba, hogyan működik egy farm – ez esetben almafarm, ahol nem csak termelés, hanem feldolgozás is folyik –, abba, ahogyan a család apraja-nagyja kiveszi részét a munkából, még akkor is, ha jövőjükre vonatkozó elképzeléseik mások – és nem kizárólag a Shipley farmon zajló életet ismerhettem meg, hanem a környező farmok világába is belekukkanthattam. S hogy ne csak az idilli farméletbe kapjak betekintést, a szerző érzékeny témát is érint, amikor a Shipley család befogad egy rehabról szabaduló fiatalt nyári munkára.
   Természetesen lesz boldog végkifejlet, de meglehetősen rögös az út, ameddig oda eljutunk, mert az Audrey által képviselt cégcsoport miért is ne kavarná a dolgokat saját kénye-kedve szerint, és ez a főhősök bimbózó kapcsolatára is rányomta bélyegét.

   Könnyű, szórakoztató olvasmány nagyon szerethető szereplőkkel – a kicsit flúgos nagyapa egyszerűen imádnivaló. Nincsenek benne nagy érzelmi viharok és pontosan ez az, ami nagyon hihetővé, valóssá teszi a történetet. Bár ami azt illeti Griffin Shipley lehetett volna kicsit másabb, mint a sablonos szépfiú, akinek a fizikuma a címlapokra kívánkozik és kiváló lepedőművész, bár ha jobban meggondolom, ha nem ilyen, akkor azért siránkoztam volna. Az mindenképpen mellette szól, hogy nem egy lelki traumákkal terhelt milliomos, aki szexuális devianciákban éli ki frusztrációit. Ez nem tudom mennyire segít majd a könyv népszerűségén, mert mostanság a nagyérdemű jókora hányada a perverziókat találja izgamasnak, olyan minél bizarrabb, annál jobb módon és a vanília szex már nem nagyon játszik.

   Nem tudom ki hogy van vele, de én szeretem az almát, az almabort, és nagyon kedveltem a történetet is, mert olyan volt, mint a címe: keserédes. Tehát vevő vagyok a folytatásokra is, mert érdekel a Shipley család sorsának további alakulása, és ajánlom azoknak, akik kedvelik a romantikus-erotikus történeteket. Meg ízlések és pofonok...

   A történet főhőse egy almafarm élén áll és szívügye az almabor készítése, ezért játékunkkal is probléma gyökerét célozzuk meg.

   A turné minden állomásán egy-egy ismert ital összetevőit találjátok, a ti feladatotok pedig az, hogy a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok mi készül a felsorolt alapanyagokból.

   Figyelem! A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak magyarországi címre postáz, a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésre, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan új nyertest sorsolunk!

Gabonaszesz, borókabogyó + egyéb fűszerek

a Rafflecopter giveaway

11.28. - Betonka szerint a világ...

11.30. - Angelika blogja

12.02. - Hagyjatok! Olvasok! (extra)

12.04. - Sorok között 

12.06. - Hagyjatok! Olvasok!

12.08. - Könyvvilág 

Kendall Ryan – Az éjszaka ura

   Ez ​volt életem legkínosabb éjszakája. Pedig én nem „olyan” lány vagyok. Mondom, hogy nem. Talán egy kicsit.

   Tudod, amikor az alaposan becsípett csaj a harmincadik születésnapját ünnepli a két legjobb barátnőjével, akik persze boldog házasok. Minél többet ittam, annál jobban vágytam rá, hogy valami vakmerő dologgal ünnepeljek.

   És vakmerő alatt azt a szexi és vonzó fickót értem, aki öltönyben álldogált a bárpult mellett. Ismered ezt a fajtát: magas, sötét, jóképű és úgy tud nézni. Biztosra vettem, hogy nem egy kasztba tartoztunk, de eleget ittam ahhoz, hogy az ilyesmi már ne érdekeljen. Nem vagyok kövér, azt hiszem, de azért könnyen meg lehet állapítani, hogy szeretem a sült krumplit.

   Végül is elvitt magával, és életem legforróbb szülinapi légyottjában volt részem. Vagyis, addig, amíg hirtelen és váratlanul meg nem álltunk.

   Semmihez sem fogható, amikor a legnagyobb vágtádat félbeszakítja egy vékony kis hang: „Mit csinálsz az apukámmal?”

   Ó, öljetek meg! Legalábbis akkor így gondoltam.

   Aztán kiderült, hogy a fickó, akivel életem legszenvedélyesebb éjszakáját töltöttem, nem más, mint az újdonsült főbérlőm.

   Kendall Ryan, az itthon is hatalmas sikert aratott Szeress és hazudj szerzője egy újabb, édes és romantikus New York Times bestsellerrel kápráztatja el az olvasókat egy ámulatba ejtő, egyedülálló apukáról és az új szomszéd lányról, akibe belezúg.

   Álomgyár, 2019

   Eredeti cím: Mister Tonight, 2018

   Kendal Ryannak már több könyve is megjelent az Álomgyár gondozásában és egyszerűen nem emlékeztem, hogy olvastam-e tőle bármit is, vagy sem. Olvastam, bár túlzás lenne azt mondani, hogy megtettem, hiszen két könyvével is próbálkoztam és egyik sem tetszett, be sem fejeztem őket, tehát blogbejegyzés sem született az élményről.

   Hogy ezek után mégis miért adtam egy újabb esélyt a szerzőnek? Mert annyira nem hagytak bennem nyomot a könyvei, melyekkel előzőleg próbálkoztam, hogy nem is emlékeztem, hogy valaha is kézbe fogtam volna bármit is, amin a neve szerepel.

   Mire vártam a borító láttán? Egy újabb mostanság divatos, csatakosan erotikus történetre egy nagyonis domináns fickóval a főszerepben (figyeld csak meg azt a flegma mosoly-kezdeményt a fickó arcán!), aki a történet háromnegyedét szétkeféli egy Anastasia (szólíts csak Anának) Steele-szerű libácskával, hogy majd a végre jöjjön az egyetemes, boldog végkifejlet, és boldogan élnek, míg meg nem halnak.

   Nos, ebből szinte semmi nem jött be, de nem is mondanám, hogy a könyv olvasása után ellenálhatatlan vágyat éreznék, hogy a szerző minden könyvét beszerezzem és Kendall Ryan-maratont rendezek.

   A történet E/1-ben íródott és főhősei felváltva mesélik el. Bár van némi ismétlés részükről (nem túl sok), de ettől függetlenül ezt egyetlen este is el lehet olvasni, mert terjedelme csak a részletes erotikus jelenetekkel haladja meg azoknak a füzetes regényeknek a terjedelmét, melyet egy, a nevét mostanában sűrűn változtató kiadó jelentet meg havi rendszerességgel és összehasonlíthatatlanul olcsóbban.

   Az éjszaka ura – akiről ugyebár a könyvet is elnevezték – nem egy újabb döggazdag, lehengerlő személyiségű fickó, aki egyetlen mosolyával leolvasztja minden nőről a fehérneműt, hanem egy gyermekét egyedül nevelő, irodában dolgozó fazon, bár, ami azt illeti, meglehetősen mutatós és szexi példány. Mert ugyan ki olvasná el a könyvet, ha nem egy álompasi lenne terítéken. Meg akkor sem, ha a hozzá tartozó kislány nem lenne csupa bűbáj, és akinek a szájába néha olyan szavakat adott a szerző, melyek  inkább egy tíz évvel idősebb gyermekhez illenének. Sosem találkozott még élőben négyévesekkel?

   Ezt a csodálatos emberpéldányt csípi fel egyéjszakás kaland céljából a történet hősnője, aki a kötelezően jelen lévő legjobb barátnők társaságában születésnapilag iszogat egy bárban. Kate – így hívják a történet hősnőjét – nem hisz a szerelemben, a kapcsolatokban, meg úgy egyáltalán semmiben sem, csupán azért, mert sem szülei, sem testvére házassága nem sikerült. Ezért kizárólag egyéjszakás kalandokban utazik, melyekre bőven van alkalma, hiszen pletykarovatot ír, állandóan társasági eseményekre jár. S döbbenettel veszi tudomásul másnap, hogy az új főbérlője maga a kínosan megszakított egyéjszakás kaland főhőse, Hunter. Dícséretes, hogy a történet hősnője nem egy újabb csodaszép nádszálvékony címlapmodell, hanem egy teljesen átlagos harmincas nő, akin még némi túlsúly is van itt-ott.

   Innen a történet már csak arról szól, hogy hogyan változtatja meg Kate véleményét a kapcsolatokról, vágyik saját családra, "törzsre", ahogy többször is kifejti a történet során. És természetesen szexről, sok-sok szexről is szól, bár ami azt illeti, a szerző egészen szépen meglovagolta a gluténérzékenység és a gyermeküket egyedül nevelő szülők témáját is.

   Megletetősen egyhangú, kiszámítható történet volt. Semmi csavar, semmi meglepetés, semmi izgalom, egyszerűen csak lassan csordogált. Hogy humoros lenne? Nem hinném, hogy bárkinek is nevethetnékje támadna, mikor a legvadabb szexuális aktus közepén rányit egy négyéves gyerek. Ez kínos, nem vicces. Azt sem igazán mondanám, hogy csak egy könnyű, romantikus limonádé, mert inkább a giccs és közhelyesség határait feszegeti.

   Ez nálam az egyszer olvasós kategóriában fut, igazándiból dögunalom volt, és még meggondolom, hogy valamikor a jövőben olvasok-e a szerzőtől, vagy sem. De hát ízlések és pofonok...

Sophie Kinsella – Tudsz titkot tartani?

A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában hamarosan ismét a boltokba kerül Sophie Kinsella nagysikerű története: Tudsz titkot tartani? A vicces, de ugyanakkor megható történetből film is készült, mely az idén került a mozikba.

Kövesd blogturnénkat, s amennyiben helyesen válaszolsz játékunk kérdéseire, kis szerencsével a tiéd lehet a kiadó által felajánlott nyereménykönyv.

   Emma épp elég katasztrófafilmet látott már…

   Így amikor a repülőgépe viharba kerül, azonnal tudja, le fognak zuhanni.

   A halál közelsége különös reakciót vált ki belőle: minden, addig féltve őrzött titkát rázúdítja a mellette ülő, jóképű, ám vadidegen férfira. Mesél neki a szüzessége elvesztéséről, a pasijáról és a szülei aranyhaláról, megosztja vele a tangákról alkotott véleményét, sőt azt is elmondja, hogy sosem volt még igazán szerelmes.

   Az utolsónak szánt gyónásba azonban apró hiba csúszik: a gép gond nélkül földet ér. Mikor Emma rájön, hogy földi pályafutása még nem ért véget, csak egy dolgot akar. Minél előbb hazamenni, és soha többé nem találkozni a kedves, és most már minden titkát ismerő idegennel.

   Az élet azonban mást tartogat számára…

   Imádod vagy éppen ki nem állod az Egy boltkóros naplóját?

   A szerző most el fogja rabolni a szívedet.

   Az év leghumorosabb, imádni való könyve, Sophie Kinsella tollából!

   Dobd fel a napod az olvasásával!

Könyvmolyképző, 2019, Kelly, 2006

Eredeti cím: Can You Keep a Secret?, 2005

Megrendelhető

   
   Állandóan azért siránkozom, hogy túl sok könyv, túl kevés idő az olvasásra és három emberéletre való listám van azokból a könyvekből, melyeket el szeretnék olvasni. Ennek ellenére vannak olyan könyvek, melyeket többször is újraolvasok, mert tetszenek, mert  valamiért örök helyet kaptak szívem csücskében, mert megnevettetnek. Ez egyike azon könyveknek.
   Sophie Kinsella neve tulajdonképpen Becky Bloomwood miatt került be a köztudatba, ő az ominózus Boltkóros sorozat hősnője, akivel már mozivásznon is lehetett találkozni. Kedveltem a sorozatot, de szerény véleményem szerint meg sem közelíti a Tudsz titkot tartani? humorát, szellemességét.

   A könyv 2006-ban jelent meg először magyar nyelven, az azóta megboldogult Kelly Kiadó gondozásában, most pedig ismét boltokba kerül a Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából, annak apropóján, hogy film készült belőle, melyet a napokban mutatnak be a magyar közönségnek is. – én már láttam, a későbbiekben erre is visszatérek.
   Meg nem tudnám mondani hányszor olvastam már (és minden bizonnyal még egyszer-kétszer meg fogom tenni, ha olyan lesz a kedvem) – még blogbejegyzést is írtam róla –, de ez az új megjelenés kitűnő alakalom volt arra, hogy ismét elővegyem és jókat vihorásszak. Mert ez a történet nem mosolyt csal az arcokra, hanem harsány nevetésre készteti azokat, akik vevők a könnyed szórakozásra. Ugyanakkor, ha a helyzeti komikum mögé nézünk, van ott bőven olyan dolog is, amin érdemes elgondolkozni.

   Az első ilyen dolog maga Emma Corrigan, a történet hősnője. Szerethető, vicces, kicsit dilis huszonéves lány, aki két hasonló korú lánnyal osztozik egy lakáson: az ügyvéd barátnőjével és a gazdag apuci kislányával. Emma az a típus, akire szemrebbenés nékül rányomnám a lúzer címkét. Nem különösebben szép, nem is okos, és mintha hiányozna belőle az életcél, nem tud mit kezdeni magával, csak úgy navigál az életben, maga sem tudja hová. Ezért váltogatja munkahelyeit, egy rakás pénzzel tartozik szüleinek, akik különböző iskoláit finanszírozták. Mondanám azt, hogy azért ilyen, mert egyetlenke és elkényeztetett, de ez nem lenne igaz. Emma életét az zavarta meg, amikor gyermekorában hozzájuk költözött árva unokatestvére, és a kezdeti sajnálat, hogy átsegítsék a veszteségen, állandó állapotba ment át, amikoris az unokatesó volt a szép, a jó, a sikeres. Egy idő után pedig a szerepek felcserélődtek: az új lány elfoglalta Emma helyét a családban, ő lett a mintagyerek, akire a szülőt büszkék voltak, és Emma lett a pária.

   A történet idején Emma egy cég marketingosztályán dolgozik mint aktatologató, és épp tárgyalni küldik egy olyan céghez, mellyel szerződni szeretnének - veszett fejsze nyele, csak ezt Emma nem tudja. Ő a nagy kiugrásnak képzeli és esélynek az előléptetésre. A tárgyalás természetesen nem úgy zajlik, ahogy Emma elképzelte, nincs is üzletasszonyi vénája, csupán kétségbeesett vágya a bizonyításra. Hazafele az úton a repülő viharba kerül – ugye, mondanom sem kell, hogy Emma a repüléstől is fél? –, ő pedig, a pánik hevében minden titkát kifecsegi a mellette ülő üzletembernek, olyan dolgokat, amiket szülei, barátai, munkatársai sem tudnak. Olyan igazi égető, nagyon gáz dolgokat:

"...A vendégszobában vesztettem el a szüzességem Danny Nussbaummal, miközben apa és anya a földszinten a Ben Hurt nézte a tévében. 

Néha a legszenvedélyesebb szeretkezés közepette is nevetni támad kedvem. 

A Kate Spade márkájú táskám hamisítvány. 

Tizenkettes méret vagyok, nem nyolcas, ahogyan Connor hiszi. 

Mikor a munkatársnőm, Artemis úgy istenigazából felbosszant, narancslével öntözöm meg a cserepes virágát (nagyjából naponta). 

Én tettem tönkre a fénymásolót (mint mindig). 

Gőzöm sincs arról, mi a NATO, vagy mi a célja. 

Megittam azt a bort, amit apa félretett húsz évre. 

Sammy, az aranyhalunk nem ugyanaz, mint amelyet a szüleim átadtak megőrzésre egyiptomi útjuk előtt..."

   A dolgok akkor bonyolódnak, mikor másnap, az irodában kiderül, hogy az illető üzletember nem más, mint Jack Harper, a cég sosem látott tulajdonosa, aki maga sem akarja senki orrára kötni, hogy hol járt.
   A főnök érkezése új löketet ad a történetnek, mert kész komédia, ahogy mindenki megjátsza magát azért, hogy jobb színbe tűnjön fel a szemében, mindenki előnyt próbál kovácsolni a jelenlétéből, még maga Connor is, Emma barátja, akivel már az összeköltözést is fontolgatják.
   Ez a történet senki világát meg nem fogja rengetni, mert célja a szórakoztatás és ennek kitűnően eleget is tesz. Nem kell tőle filozófiai mélységeket várni, az ilyesmi kedvelői inkább bele se fogjanak.

   A szereplők kivétel nélkül szerethetőek, mert átlagemberek, még a kicsit szétszórt Emma sincs idealizálva, mert nagyon is emberi jóhiszeműségével és naivitásával. Ő a tápláléklánc alján áll és szinte mindenki belerúg, a családból is, munkahelyen is. Ezért is könnyeztem meg a végén, amikor pont az az ember árulja el, akiben a legjobban bízott. 
   Említettem a filmet is – egyébként a könyv most a filmes borítóval jelenik meg. Én nem kedveltem, mert elkövették ugyanazt, amit a Boltkórossal, azaz kiemelték a szerzőtől megszokott brit környezetből és elamerikanizálták. Ez már nem ugyanaz a történet, olyan mint azok az amerikai gyártmányú romantikus komédiák, melyek futószallagon jönnek ki a filmgyárakból. De aki nem olvasta a könyvet és kedveli az ilyen típusú filmeket, annak elképzelhetően tetszeni fog.
   Nagyon kedvelem a történetet és ajánlom azoknak, akiknek egy jó nevetésre van szükségük, egy kissé lökött, de nagyon szerethető főszereplővel. Meg ízlések és pofonok...

"– Hé, Jack – szól oda Nick a nagyfőnöknek pajtáskodó, mi-pasik-magunk-között hangon. – Nehogy azt higgye, nem szórakozunk eleget. Hadd mutassak valamit! – ezzel egy tangás popó fénymásolata felé int, amely karácsony óta díszeleg a hirdetőtáblán. – Máig nem tudjuk, kié lehet…
'… Kissé beittam az utolsó karácsonyi mulatságon.' Jó, most már szeretnék meghalni. Valaki legyen olyan jó, és segítsen át a túlvilágra!"

Sophie Kinsella népszerű könyvéből film készült, ezért játékunk is a filmadaptációkhoz kapcsolódik. A turné minden állomásán egy-egy szerző neve lesz található, akinek legalább egy könyvéből mozifilm vagy televíziós sorozat készült. A ti feladatotok az lesz, hogy a Rafflecopter megfelelő dobozába beírjátok a könyv címét

Figyelem, a beírt válaszokon nem áll módunkban változtatni. A kiadó csak magyarországi címre postáz; a nyertesnek 72 óra áll rendelkezésére, hogy válaszoljon, ellenkező esetben automatikusan újat sorsolunk!

Jojo Moyes

a Rafflecopter giveaway

11.15 Betonka szerint a világ…

11.17 Sorok között

11.19 Veronika’s Reader Feeder

11.21 Sorok között (extra)

11.24 Csak olvass!