Santa Montefiore - A kastély a tengernél

Deverill krónikák 2

1925-öt írunk. A háborúnak régóta vége, de sok minden elveszett, s az élet nem lesz többé ugyanaz. A Deverill kastély, amely évszázadok óta a Deverill család szeretett otthona Nyugat-Írországban, leégett.

Az ifjú és bohó Celia azonban elhatározza, hogy régi fényében helyreállítja a kastélyt. A lány jól megy férjhez, voltaképp elég gazdag ahhoz, hogy megtartsa a családnak, és nem bírja elviselni üresen, elhanyagolt állapotában. Ám ismét sötét árnyak gyülekeznek, kezdenek megrendülni a pénzpiacok, és minden, ami oly biztonságosnak tűnt, megint bizonytalanná válik.

Művelt Nép, 2017

Eredeti mű: Santa Montefiore – Daughters of Castle Deverill, 2016

The Daughters of Ireland címmel is megjelent

“Maggie O’Leary vagyok. Lord Deverill, ön gonoszat tett velem és leszármazottaimmal, mert elvette a földünket, és megtörte a szellemünket. Örök nyughatatlanságra ítélem önt és örököseit a kárhozott lelkek birodalmában, amíg csak jóvá nem teszi a rosszat, amit ellenünk elkövetett.

Maggie O’Leary, 1662”

Ezzel az átokkal kezdődik a Deverill krónikák első része, a Szerelem és háború dalai és ez az átok az ami évszázadokon keresztül elkíséri a Deverilleket. Ha az első részben csupán az átok következményeivel találkozhatunk, azaz a Deverill kastély tornya tele van az elholt elsőszülöttek szellemeivel, s őket a család kiválasztott nőtagjai látják, mi több,  kommmunikálhatnak is velül, addig ebben a második részben némi betekintést kapunk abba, hogy mi is történhetett anno domini 1662-ben Maggie O’Leary és az első Lord Deverill között, amikor is az, mint angol megszálló, elfoglalta az írek földjét. Ami azt illeti, szerintem most sem kaptuk meg az egész történetet.

Ez a rész onnan folytatja a Deverill család történetét ahonnan az előző abbahagyta és valamennyi ismert szereplővel ismét találkozhatunk a cselekmény valamely pontján, sőt új karakterek is megjelennek a történetben, mert miért is ne bonyolítsuk a dolgokat, ha lehet.

A történetnek most is Írország a központja, hiszen itt áll a Deverillek kastélya, melyet most Celia vásároltat meg magának a tűzvész után, hogy majd régi pompájába állítsa vissza. Sőt még annál is többet tesz, hiszen a kor követelményei szerint modernizálja is. A pénz neki nem számít, ha a saját játékszeréről van szó, az sem számít, hogy ez a pénz honnan származik. De most is eljutunk más tájakra is, az Egyesült Államokba és még az afrikai kontinens déli részére is.

Természetesen nem csak Celia története folytatódik, hanem Kitty Deverillé is, és vele együtt Jack O’Leary-é is, és egyetlen lépésre vagyunk az átok megtörésétől, csakhogy a dolgok mégiscsak másként alakulnak. Hiszen, ha megtörik az átok, vége a történetnek.

Bridie Doyle sorsának alakulását is nyomon követhetjük, aki, a történet idején, az Egyesült Államokban Bridget Lockwoodként éli a fiatal és gazdag özvegyek életét, és akit nem érint sem gazdasági válság, sem másfajta tragédia, csupán az igaz szerelmet nem tudja megtalálni.

Ugye Bridie az Egyesült Államokba menekült, miután életet ad Lord Deverilltől származó gyermekének – vagy gyermekeinek, ugyanis az apácák azt mondják, hogy ikreket szült, kislánya pedig halva született. Viszonyt ugyanabban az időpontban egy amerikai házapár egy kislányt fogad örökbe és viszi magávan az Újvilágba. A Martha Wallace nevet viselő kislány pedig a Deverill-nők kiválasztottjai különös képességével rendelkezik: látja az elholtak szellemét. Most pedig, majdnem felnőttként, tudni akarja, honnan származik. Ő az egyik új szereplőnk, akinek – gondolom – majd jelentős szerepe lesz a folytatásban. S ha Bridie lánya tényleg holtan született, akkor kinek a lánya Martha és honnan vannak a paranormális képességei? Minderre természetesen választ is kapunk a történetben.

Míg az első részben Kitty Deverill volt a kedvencem, de szurkoltam azért Bridienek is, hogy boldoguljon ott a messzi idegenben, most Celia a favorit. Míg a másik két nő csak nyavalyog és sajnáltatja magát, ő cselekszik, és akkor sem omlik össze, mikor özvegyen és nincstelenül marad, mikor kiderülnek a család gondosan a szőnyeg alá sepert titkai. Abból pedig van bőven.

Erős jóindulattal, ez önálló történetként is megállná a helyét, hiszen a szerző rengeteg utalást tesz elmúlt eseményekre, amik érthevővé teszik a cselekményt azok számára is, akik nem ismerik az első részt. Én azt mondom, hogy azt bizony el kell olvasni, tehát, aki most kap kedvet a Deverill krónikákhoz, az kezdje az elején. Annyi minden van ebben a történetben, és olyan gyönyörűen van megírva, hogy kár lenne kihagyni.

Továbbra is nagyon kedvelem a történetet – bár nem egy rövid kis szösszenet –, a szerző stílusát is, és nagyon szurkolok, hogy a kiadó jelentesse meg a harmadik részt is magyar nyelven – lehetőleg minél hamarabb. 

Első sorban azoknak ajánlom, akik szeretik a családregényeket, a valós eseményeken alapuló történeteket, hiszen az ír függetlenségi törekvések nagyon is valóságosak még napjainkban is, és természetesen a romantika rajongóinak is. Meg az ízlések és a pofonok…

A Deverill krónikák részei:

1. Szerelem és háború dalai

Művelt Nép, 2017

Songs of Love and War

3. The Last Secret of the Deverills

Jodi Ellen Malpas - A tiltott

Mit teszel, ha nem tudsz uralkodni az érzelmeiden? Amikor tudod, hogy nem szabad így érezned valaki iránt. Még gondolatban sem.

Annie még nem tapasztalta meg a „szikrát”, azt a fajta kémiát, amikor meglátsz egy srácot, elakad tőle a lélegzeted, és teljesen elgyengülsz. Mígnem bulizni megy a barátaival, ahol szembetalálja magát a rettentően szexi és titokzatos Jack-kel. Nem csupán szikra gyúl közöttük. Ez igazi robbanás.

Jack azt ígéri, hogy tüze elhamvasztja Anniet, és tökéletesen beteljesíti ígéretét.
Együtt töltött éjszakájuk szenvedélyétől lenyűgözve, Annie kioson a szállodaszobából. Biztos benne, hogy az a férfi, aki ilyen erős hatást tett rá, akinek ilyen könnyedén meghajolt az akarata előtt, csakis veszélyes lehet. De már túl mélyek az érzelmei. Ám Jack nem csupán veszélyes. Tiltott férfi.

Művelt Nép, 2017

Eredeti mű: Jodi Ellen Malpas – The Forbidden

Nem titok, hogy nagy rajongója vagyok a szerző Ez a férfi trilógiájának, és az sem, hogy nem kedvelem a szerző később megjelent írásait. Tehát alapból fentartásokkal kezeltem az újabb, meglehetősen nagy reklámot kapott művet.

Kezdeném azzal, hogy nem igazán tudom mit vártam tőle a fülszöveg elolvasása után, az teljesen biztos, hogy nem ezt. Annyira titokzatosnak van beállítva a tiltott férfi, annyira túlmisztifikált, hogy egyetlen ötletem sem volt, miről is szól majd a történet. És ez így van jól! Kiváncsivá teszi az olvasót, s bár már rengetegszer egy-egy nagyon ütős fülszöveg után maga a történet nagy csalódás volt, most ez nem következett be.

A tiltott férfi attól tiltott, hogy nős. És ezen hosszan lelkizhet, vádaskodhat, elemezgetheti a helyzetet mindenki. A szerzői előszóban egyébként utalás is van arra, hogy ez a történet majd nagy port fog felkavarni, s akit ez a történet hidegen hagy, annak az ereiben nem is vér folyik.

Annie, a tehetséges építész egy, a barátaival töltött kocsmázós estén összefut a sörözgető Jackkel. Teljesen véletlen találkozás. Katartikus élmény, nem tudják egymásról levenni a szemüket, kezüket és az est egy szállodai szobában végződik, ahonnan Annie kicsit szégyenkezve, de annál boldogabban, hajnalban meglép. Ez egy egyéjszakás kaland volt, csakhogy nem tudja kiverni fejéből a férfit, akiről semmit nem tud, azon kívül, hogy Jacknek hívják. És nemsokára ott találkozik össze vele, ahol álmában sem gondolná. Jön a hideg zuhany: a férfi karjába csimpaszkodó nő a felesége.

Nem fogok belemenni a cselekmény boncolgatásába, mindenki majd eldönti magának, hogy mit akar belőle érteni. De borítékolhatom, hogy heves érzelmeket fog kiváltani mindenkiből.

A történetet Annie szemszögéből ismerjük meg, ő a hősnő, a bizonyos másik nő. Elképzelhetően sokan fognak azonosulni egyik-másik szereplővel, mert ez nem egy izolált esetről szóló történet, ilyesmi nap mint nap megesik. Lehet ujjal mutogatni, sárral dobálózni, amiért Annie folytatta a kapcsolatot egy nős férfivel, mert könnyebb mindig mást hibáztatni az ember saját boldogtalanságáért. A többség hajlamos azt hinni, hogy az érzelmek örökre szólnak és a házassági bizonyítvány ezt hivatott biztosítani, nekik pedig semmit nem kell tenniük a kapcsolat fenntartásáért. Ez a történet akkor is hiteles lett volna, ha Jack feleségét nem egy labilis, alkoholproblémákkal küzdő nőnek állítja be a szerző, hanem egy kedves, belevaló nőnek, mert az emberek néha kiszeretnek egymásból. És a kedves, belevaló nők is képesek aljasságokra és őrültségekre, amikor úgy érzik, hogy veszélyben van valami, amit ők a tulajdonuknak éreznek.

Nagyon értékeltem, hogy ebben a történetben egyszer sem esett szó a Converse-ről, azt viszont nem, hogy most is kaptunk barátokat (két nő és egy férfi), akik természetesen ítélkeznek, beleszólnak és csak úgy ki-be járnak egymás magánéletében. De, ha jobban utánagondolok, ezek a barátok képviselik a közvéleményt: phű csúnya lány, nős férfivel kavarsz!, miközben a saját életük sem éppen példamutató, és pont ugyanolyan esendők, mint maga Annie. Egyikük ügyfelei közül szedi partnereit és még a legyet is röptében…, a másik annyira társfüggő, hogy újra és újra megbocsájtja társa hűtlenségét és sokadszorra is visszafogadja, a harmadik pedig anyira énközpontú, hogy másnak már nem igazán marad hely az életében. 

Nem mondom, hogy tökéletes, hiszen a történetben itt-ott megjelennek olyan elemek is, amikkel a szerző előző műveiben is találkozhattunk, de ettől függetlenül nagyon jó volt. Nem tizenéveseknek való történet, és nem a benne levő erotikus jelenetek miatt. Ezt felnőtt fejjel kell olvasni, de természetesen az ízlések és a pofonok…

Rita Falk - Gőzgombóc blues

Franz Eberhofer 2

Franz Eberhofer, a testestül-lelkestül bajor rendőr kellemes falusi mindennapjait újabb bosszantó események zavarják meg. Höpfl iskolaigazgató házának falára például valaki rikító piros festékkel felírta, hogy „DÖGÖLJ MEG, TE DISZNÓ!”. Önmagában a felirat még nem lenne főbenjáró bűncselekmény, azonban a zaklatott igazgató nemsokára nyomtalanul eltűnik, később pedig darabokra szabdalva bukkan fel ismét a vasúti sínek között. Öngyilkosság? Gyilkosság? Franz nyomozása gyorsan kideríti, hogy az igazgató nem volt éppen közkedvelt ember, ahogyan pedig egyre mélyebbre ássa magát az ügyben, a gyanúsítottak köre is egyre bővül. Franz azonban a Nagyi ínycsiklandó gőzgombócaiból erőt merítve rendületlenül halad az igazság felderítésének útján…

A jó krimik, a jó ételek és a jó humor kedvelőinek – Nagyi hamisítatlan bajor receptjeivel.

Művelt Nép, 2017

Eredeti mű: Rita Falk – Dampfnudelblues

“Vagy úgy. Szóval a kertünkben tényleg terem dohány. A legeldugottabb zugban, a fészer mögött. Azért ezt szeretném szemügyre venni, így feltápászkodom és elindulok a Nagyi nyomában.

A helyzet egyértelmű, nincs szükség alapos vizsgálatra.

– Vadkender – közlöm a Papával, amint visszaérek hozzá. A vállát vonogatja. – Szóval vadkendert termesztesz a kertemben – folytatom, ezúttal erőteljesebb hangnemben.”*

Üdv ismét Bajorországban, egészen pontosan Niederkaltenkirchenben (csak remélni tudom, hogy ezt most jól írtam le és nem maradt ki egyetlen betű sem), mindjárt ott Landshut mellett. Ugyanis itt lakik és áll szolgálatban Franz Eberhofer, mint a falu egyetlen, de annál rettenthetetlenebb rendőre... meg Ludwig, a kutyája

Azért ismét, mert ez a történet egy sorozat második része. Ami azt illeti szinte egy évet vártunk rá, s ki tudja mennyit fogunk majd várni a még hátralevő négy részre.

Akik olvasták a sorozat első részét, a Télikrumligombócot, azok nagyjából képben is vannak azzal, hogy mit várhatnak ettől a történettől, és főleg azzal, hogy kicsoda is Franz Eberhofer. Természetesen azon túl, hogy a falu egyetlen rendőre, aki az előző részben minden igyekezete ellenére megoldott egy négyes gyilkosságot. Bár az érdemeit némileg megnyirbálta a tény, hogy nem sokkal a dicső esemény után gyermekrabláshoz kért erősítést – kommandósok, helikopter, nyomkereső kutyák, meg minden hasonló finomság –, s közben csak az üzemanyag fogyott ki a tag kocsijából.

Nos, kicsoda is Franz Eberhofer, az anti-rendőr, minden rendfenntartó paródiája, aki egészen sajátos módon értelmezi a törvény és az igazságszolgáltatást? Egy büntetésből Münchenből szülőfalujába helyezett rendőr. Igen, elmondhatom miért volt a büntetés: társával, akivel mai napig barátok, egy pedofilt tartóztattak le. Rudi, a társ, flottul szétlőtte a fickó családi bizsuját és Franz szurkolt neki. Az esemény után Rudit menesztették a rendőrség kötelékéből, Franzot pedig eldugták a kis faluba, ahol elméletileg soha semmi nem történik. Csak mert Franz szeret a fegyver után kapkodni. Nagyon.

Elméletileg, mert gyakorlatilag itt is dolga van, bár nem minden egyes nap hoz neki fontos ügyeket. Néha be kell érnie házastársak közötti agresszióval, részeg gépkocsivezetőkkel, vagy épp vandálokkal, akik az iskolaigazgató házára írogatnak fenyegető üzeneteket.

Ez a rész pontosan erről az üzenetírogatásról szól, illetve arról, hová fajul el a dolog, hiszen Höpfl igazgató hamarosan eltűnik, majd brutálisan meg is gyilkolják. Hősünk természetesen buzgó nyomozásba kezd, s gyanúsított mint a tenger, mert Höpfl igazgatót minden második ember holtan szerette volna látni.

Franznak természetesen magánélete is van , hiszen az előző részből már tudjuk, hogy a szülői ház disznóóljában lakik – nem vicc, azt alakította át magának, hogy szabaduljon süket, de nagyon szerethető nagyanyjától, és füvet szívó, Beatles-t üvölttető apjától. Itt szokta meglátogatni őt barátnője, Susi, aki a polgármesteri hivatalban dolgozik és aki többre vágyik a barátnői státusznál, viszont erre Franz még nincs felkészülve.

S természetesen ismét felbukkan bátyja Leopold is, jövendőbeli harmadik feleségével (még a másodiktól sem vált el) a thai Panidával és kettejük szerelmének gyümölcsével.

“Uschinak hívják, a nagyanyja után. Mivel azonban ez a név az én meghalt mamámé, ezért én inkább Sushinak hívom. A Sushi sokkal jobban is illik hozzá: kicsi, ázsiai, göngyölt.”*

A kép testvér továbbra sem kedveli egymást. Leopold lenézi rendőr öccsét, hiszen neki könyvesboltja van és feleséget is fogyasztott már bőven, míg Franz nyálgépnek és érdekembernek nevezi bátyját. De neki köszönhetően új szerelem lép be Franz életébe aprócska unokahúga Uschi (Sushi, a Nagyorrú Törpe) személyében, aki első pillanattól ragaszkodik hozzá és csak az ő társaságában hajlandó aludni, vagy egyáltalán csendben maradni, bárhol is lennének. Franz természetesen kézzel-lábbal kapálózik e újféle kapcsolat ellen, de nem tud ellenállni a pöttöm kislánynak és széles, fogatlan vigyorának.

“Tökéletesen ellazulok. Sushi a hasamon fekszik, és szinte azonnal mély álomba merül. Egy perc és én is alszom.

Fantasztikusan jól nézhetünk ki így ketten, a kis vágottszemű meg én. Amikor ugyanis felébredek, a fürdő összes női látogatója ott áll körben körülöttünk és elragadtatottan bámulnak. Annyi telefonszámot nyomnak a kezembe, hogy az egész hátralévő életemre elég lenne.”*

A történet végére természetesen megkerül a gyilkos is, és közben ismét találkozhatunk a falu előző részből már ismert lakóival: a pletykafészek nőkkel, a kocsmárossal, a mészárossal, a polgármesterrel. Lassan már egészen otthonosan érezheti magát az olvasó ebben a közegben.

Nagyon kedveltem a történetet, mert végig szórakoztató volt és annak ellenére, hogy ez tulajdonképpen egy krimi, többször is hangosan megnevettetett. És a végén, természetesen, most is ott vannak a nagyi receptjei, lehet főzőcskézni. Nagyon remélem, hogy a folytatásokra nem kell ismét egy évet várni.

Ez egy fergeteges paródia, amit kár lenne kihagyni. Ajánlom első sorban azoknak, akik már ismerik az első részt, szerintem méltó folytatása annak, és mindenkinek, aki kedveli a könnyed műfajt, szeret nevetni és nem bánja, ha itt-ott egy kis gyilkosság is becsúszik a történetbe. Meg az ízlések és a pofonok...

* Rita Falk - Gőzgombóc blues, Művelt Nép, 2017

A sorozatból magyar nyelven már megjelent:

Télikrumpligombóc

Művelt Nép, 2016

Winterkartoffelknödel

Jodi Ellen Malpas - Ez vagyok

Drew története, Ez a férfi 3.5

Azt ​hittem, én irányítok. Nagyot tévedtem… 

Nincs szükségem kapcsolatra. Enyém a Hux, egy dekadens klub, ahol tetszésem szerint minden komisz vágyamat csillapíthatom. Elveszem a gyönyört, és adok is – korlátozások nélkül. Így, amikor Raya Rivers tér be hozzám, s egy rideg, érzelemmentes, mocskos férfit kér, nos… nálam jobban senki nem éli ki bűnös szenvedélyét. 

Raya azonban más. Sebezhető. Valami mély bánatot hordoz, amely keresztülmegy az összes gondosan felépített falamon, és megmagyarázhatatlan módon gondoskodásra késztet. Most a gondoskodás irányít. A jég átadta helyét a tűzforró szükségnek.
Rayának azonban fogalma sincs a másik életemről – a való életemről. Egy elragadó kislány apja vagyok. A két világom egy szupernóva erejével készül összecsapni. Ha Raya egyszer megtudja az igazat, képes lesz elfogadni mindazt, aki vagyok?

A regény az Ez a férfi sorozat része. Önállóan is élvezhető, nem kell hozzá ismerni a többi kötetet, de a Jesse Ward rajongók már alig várják, hogy milyen tanácsot ad Drew-nak a szerelemről.

Művelt Nép, 2017

Eredeti mű: Jodi Ellen Malpas – All I Am, 2017

“Ha a boldogságot egy lánchoz szeretném hasonlítani, azt mondanám, fehéraranyból van, szemeit apró szívecskék kötik össze, és körbefonja csordultig telt szívemet.

S bár e lánc szorosan tart, mégis szabadabb vagyok, mint valaha” *

Ez a történet az Jodi Ellen Malpas Ez a férfi sorozatának kiegészítő novellája. Így határozza meg maga a szerző, de terjedelme miatt esetleg nevezhető kisregénynek is. Nem mondanám, hogy az előzmények hiányában olyan nagyon élvezhető lenne, hiszen kapsz egy sokszereplős történetet, melyben többször is utalások vannak az előző részekben történt eseményekre. Ha rendben vagy azzal, hogy fogalmad nincs ki kicsoda és mik is azok az előzmények amikre hivatkoznak, és csupán egy erotikus történetet akarsz, akkor nyugodtan kezdheted mindját ezzel a novellával.

Drew története. Annak a Drewnak, akit az előző három részben Jesse Ward barátjaként ismertünk meg és aki sokkal kevesebbet szerepelt a történetben, sokkal visszafogottabb volt, mint például Sam, Jesse másik barátja. Ezért sokkal kevesebbet is tudunk róla, mint a többiekről.

Ennek ellenére Drew-nak fontos szerepe volt Jesse és Ava történetének egy pontján, hiszen Coral, Jesse egyik korábbi szexpartnere, Drew-t használja tenyészbikának és terhességével zsarolja a friss házas Jesse-t. Coral most is jelen van a történetben, hiszen ha nincs, ló jó a szamár is alapon most Drew-ra ácsingózik és Georgiára, közös lányukra hivatkozva, próbálkozik újra és újra.

Valahogy nem emlékszem, hogy az előző részek bármely pontján a szerző említést tenne Drew meglehetősen sajátos szexuális preferenciáiról és a BDSM praktikákról, melynek lelkes hódolója, annak ellenére, hogy a Manorban minden szoba teljes felszereltséget élvezett. Akik olvasták az előző részeket, azok mindezzel képben vannak.

Nos, mivel a Manor bezárt, Drew kénytelen más klubba járni. A véletlen hozza össze Raya Riversszel, és ekkor derül ki az olvasó számára, hogy a lányát rajongásig szerető apuka bizony szereti csörgetni a láncokat. S hogy a véletleneket tovább fokozzuk, Raya és Drew hamarosan üzleti kapcsolatban is áll egymással. Egyébként a Hux, ahová mostanság jár, nem a Drew-é. Ez csak  egy újabb fordítói malőr.

Ugye az előző részekben inkább Jesse-n van a hangsúly, de vele párhúzamosan Sam is megtalálja a párját a cukrász Kate személyében, aki mellesleg Ava barátnője. Ez a kiegészítő novella/kisregény olyan volt, mintha csupán azért jött volna létre, hogy legyen már Drew-nak is története, találjon párt magának, legyen boldog és szerelmes. Természetesen epizódikusan megjelenik a történetben Jesse és Sam is. Jesse olyan amilyennek ismerjük: akaratos, és durcás mint egy kisfiú, Sam pedig továbbá is imádattal csügg Kate-en

Minden kavarás és mesterségesen előidézett buktató ellenére természetesen kiszámítható a vége: a két főszereplő szerelmének semmi sem állhatja útját. Sem volt szeretők, sem az elköteleződéssel kapcsolatos ellenérzésük, de még Georgia sem, aki első pillanattól elfogadja Raya-t. És akinek gyermeki ártatlanságból származó szövege meglehetősen kellemetlen perceket okoz apjának.

 “…Sam szemügyre vette a káprázatos házat, és füttyentett egy nagyot. Jesse a kezével árnyékolta a szemét, s egy pillantással felmérte az ingatlant. Georgia felállt a hátsó ülésen, és csodálattal bámulta az épületet.

– Több pénze van, mint neked, apa?

– A gyermek kérdése elég volt ahhoz, hogy az apja golyói egy szempillantás alatt összezsugorodjanak – jegyezte meg színpadiasan Sam.

– Apa golyói? – kérdezett vissza Georgia, mert nyilvánvalóan nem értette, hogy jönnek ide a golyók. – Apa már nem játszik golyókkal, Sam bácsi – jelentette ki határozottan. – És különben is, a golyók nem tudnak összezsugorodni – tette hozzá, és felkacagott. – Gyagyaságokat beszélsz, Sam bácsi!”*

Ki-ki majd eldönti magának hogyan is viszonyul ehhez a történethez, mert ugye ízlések és pofonok. Én még a címét is másként fordítottam volna, például "Mindaz, ami vagyok"-nak. A sorozat rajongótáborának pedig jó hír: 2018 tavaszán jelenik meg a sorozat negyedik része, igaz, egyelőre csak angol nyelven.

* Jodi Ellen Malpas – Ez vagyok, Művelt Nép, 2017

A sorozat előző részei az Ulpius-ház Kiadótól:

1. Ez a férfi, 2014

This Man

2. A férfi alatt, 2014

Beneath This Man

3. Kell a férfi, 2014

This Man Confessed

 Várhatóan 2018 tavaszán érkezik angol nyelven:

4. With This Man

Alexa Riley - Mindent bele

For Her 1

Mi történik, ha egy erős, birtokló férfi rátalál álmai asszonyára?

Mallory Sullivan készen áll rá, hogy elkezdje új életét. Osztályelsőként érettségizett, majd megkapta az Egyesült Államok leginkább sóvárgott ösztöndíját. Kemény munka és eltökéltség juttatta el addig a pillanatig, hogy azt az életet élje, amelyről szülők nélkül nélkül csak álmodozni tudott.

Sosem számított rá, hogy Oz lesz álmai netovábbja. Olykor azonban a sors dönti el, kibe szeretsz bele. Ki miatt veszíted el az önuralmadat? Kié a lelked?

Ám aztán rájössz, hogy egyáltalán nem a sors keze volt…

Művelt Nép, 2017

Alexa Riley – Everything for Her, Carina, 2016

Két évvel ezelőtt a “Szürke“ kapcsán egyik író ismerősömnek felment a vezérhangyája és írt egy útmutatót arról, hogy hogyan lehet sikeres női regényt írni, felsorolva azokat a kliséket, melyeket a mostanság divatos szerzők kivétel nélkül elkövetnek.  Ha nem ismered Halasi Miklós írását, akkor itt elolvashatod: Hogyan írjunk sikeres női regényt? , mert alapjába véve minden igaz amit ott leír.  És ez azért jutott eszembe, mert egy újabb sablonos felállással állunk szemben: gazdag pasi – szegény lány, Hamupipőke meséje sokadszorra újragondolva modernül és erotikusan, és a szerzőpáros minden, a fent jelzett írásban említett klisét felsorakoztat.

Két unatkozó háziasszony – mert az Alexa Riley írói álnév két személyt takar – szóval ez a két hölgy írt egy erotikus könyvet. Illetve vagy nyolcvanvalahányat, de magyarul ez az első megjelenés, ha nem vesszük figyelembe a rajongói fordításokat. S ha nem hagyták abba az első után, hanem 80+nál tartanak és folyt. köv., akkor azt jelenti, hogy ennek piaca van, bár ez nem a szerzőpáros sikerét minősítené, hanem az olvasóközönséget.

Erotikus könyv, ezt mindenki indulásból tudja, ha Alexa Riley nevét hallja, tehát nem fogom most kivesézni mennyi és milyen fajtájú szex van benne, csak annyit mondok röviden, hogy van elég és semmilyen szexuális deviancia nem fordul elő a történetben.

Vegyük akkor a történetet, mert dícséretes módon történet is van a szex mellett. Indulásból ott a klisé: a gazdag pasi plusz szegény lány, s hogy még egy lapáttal rátegyen, nagyon okos szegény lány, aki ráadásul árvaházban nevelkedik. Hogy miért és kik voltak a szülei, családja, sosem derül ki. És szűz. Első könyvem a szezőpárostól, de azt olvastam róluk, hogy fétisszerűen szerepeltetik írásaikban a szűz leányzókat.

Eddig semmi különös, csakhogy ott van a gazdag pasi, aki a pár megismerkedésekor még csak nem is gazdag pasi, hanem egy, az apuci pénzével és befolyásával felvágó gazdag kis köcsög. S történik a megismerkedés egy matematikai szakversenyen, ahol a leányzó brillíroz, a fickó pedig csupán pofavizitre jött, kapcsolatokat ápolni és kiépíteni. Mallory 17 éves, Miles 22 és beteges ragaszkodással viseltetik a lány iránt, mint ahogy az a történetből majd ki fog derülni. Hozzá képest Kriszcsön Grey ártatlan kisded.

Szép, kerek történet arról, ahogy egy szép és okos leányzó azt hiszi, hogy tényleg a tehetségével érdemelte ki az ösztöndíjat és az egyetem utáni puccos állást, hogy majd alapjaiban rengjen meg a világa akkor, amikor kiderül az igazság és megtudja, hogy az ominózus matekverseny óta semmi sem történt véletlenül az életében, hogy manipulálták, megvezették, elárulták, a barátnője nem a barátnője, a szerelme pedig egy ellenőrzés- és irányításmániás, féltékeny és agresszív alak, aki ráadásul saját apja tönkretételén dolgozik – erre mondjuk megvolt az oka.

A történetet váltott szemszögből ismerjük meg, mindkét szereplő mesél, természetesen egyes szám első személyben. Szerencsére nem mondják el ugyanazt kétszer. És tele van banális baklövésekkel. Például munkába állása előtt Mallory mindent leellenőriz leendő munkahelyével kapcsolatban – még kérkedik is vele, hogy mindent tud a cégről –, csupán a tulajdonos személye nem érdekli. Ha érdekelné, akkor alapból kiderülne kicsodával is szűri ő össze a levet és nem lenne konfliktus.

“EGÉSZ ÉJJEL az ajtó előtt ülök.

És egész vasárnap.

Majd vasárnap éjjel is.

Nem eszem. Nem alszom. Alig mozdulok.

Időről időre újra sírni kezd, és minden egyes alkalommal újra szétszakadok én is. Ülök és várok, nem hagyom el egy pillanatra sem a helyem. Akár ezer évig is itt maradok, ha kaphatok még egy esélyt.” 

– Ez a kedvencem. Értem én, hogy nem eszik, nem alszik, nem mozdul beteges kitartását és ragaszkodását bizonyítandó, de ez testvérek között is olyan 36-48 óra egy szál pizsialsóban, meztelen felsőtesttel, mert így rohan ki a saját lakásából. Fiziológiai szükségletekről senki nem hallott?

Azt is meg kell említenem, hogy végre egy könyv, ami nem hasonlít a “Szürkére”, a sablon gazdag pasi-szegény lány felálláson kívül. Viszont hasonlít sok más egyébre. Például Sylvia Day Crossfire sorozatára és az az igyekezet, ahogy Miles Osbourne teherbe akarja ejteni Malloryt az Ez a férfi trilógia Jesse Wardját juttatta eszembe. Csakhogy Jesse Ward klasszisokkal jobb, hogy a könyvről ne is beszéljünk

Szeretnék gratulálni a fordítónak is. Olvastam rosszabb fordítást is, de ritkán. Az aki az angol “report” szót riportnak fordítja, s teszi ezt következetesen, annak talán újra kellene gondolnia viszonyát az angol nyelvvel.. meg talán a magyarral is. Mallory főszakja a statisztika volt, egy cég könyvelésén dolgozik, bár ebből rá kellett volna jönni, hogy nem riportokat olvas naphosszat két gyakornoktársával, hanem pénzügyi jelentéseket. S ez csak egy baki volt, ami épp eszembe jutott a sokból…

Trilógia első része, mondtam már? Hogy lesz-e folytatás magyar nyelven, fogalmam sincs, nem érdeklődtem.

Erotikus írások kedvelőinek ajánlott, nem szabad a cselekményen és a fordításon gondolkozni. Meg az ízlések és a pofonok…

 A trilógia további, angol nyelvű részei:

2. His Alone

3. Claimed

Lauren Blakely - Mister O

The Men of Rom Com 2

Csak ​hívj Mister O-nak. Mert a TE gyönyöröd a szuperképességem.

Ó te jó ég, ez jóóó a játék neve, amikor így érez egy nő, és ha a férfi nem végzi el a feladatát, a pokolba vele a hálószobából! Én a lábujjgörbítős, észbontó, lepedőmarkolós eksztázisról beszélek. Amit minden alkalommal nyújtok. 

Úgy vélem, ez a gyönyör szuperhősévé tesz, és az a küldetésem, hogy mindig teljesítsek.
Ám nagy csalódást okozok, mikor egy bizonyos nő arra kér, tanítsam meg neki, hogyan nyerhet el egy férfit. Az egyetlen gond: a csaj a legjobb haverom húga, de túlontúl csábító, hogy ellenálljak, főleg, amikor kiderül, hogy az édes, szexi Harpennek mocskos gondolatai is vannak, és jól akarja használni azokat. Mégis mi baj lehetne abból, ha tartok a nőnek akit titokban kívánok néhány feltétel nélküli csábítás-órát. 

Senki nem fogja megtudni, még akkor sem, ha egy pár mocskos szexüzenetet küldünk egymásnak. Na jó, párszázat. Vagy ha beragad a ruháján a zipzár. Vagy ha olyan tutajos tekintetet vet rám a vonaton az egész családja jelenlétében.

Az a baj, hogy minél több éjszakát töltök vele az ágyban, annál több napot akarok ágyon kívül is vele tölteni. És életemben először nem csupán arra gondolok, hogyan ríkassak meg egy nőt örömében, hanem arra, hogy miként tarthatnám a karomban sokáig, a jövőben. 

Úgy tűnik, Mr. Orgazmus kalandjai csak most kezdődnek.

Művelt Nép, 2017

Eredeti mű: Lauren Blakely – Mister O

Akik rendszeresen olvasnak Harlequin-történeteket (Romana, Júlia, meg ilyenek) – legalábbis sokkal rendszeresebben mint én –, azok kapásból kiráznak kisujjukból négy-öt olyan kiadványcímet (bár ennél lényegesen több van), amik arról szólnak, hogy a főszereplő fickó a legjobb barátja kishúgába szerelmesedik bele. És nem föltétlenül kell Harlequin kiadványokat olvasni ahhoz, hogy beugorjon egy-két hasonló témájú, felépítésű könyv.

A The Men of Rom Com sorozat második része. Ha jól emlékszem, már az első résznél elmondtam/írtam, hogy ezek egymástól független történetek, melyek dögös lepedőművészekről szólnak, akiknek egyetlen álmuk-vágyuk a női nem tökéletes szexuális kielégítése. Na jó! Lehet, hogy nem pont így mondtam el... de tény, hogy a sorzat erről szól. és az is vitatható, hogy hány részből áll. Annyira azért nem tetszett, hogy most levelezésbe kezdjek a szerzővel, vagy az ügynökével és megkérdezzem, akkor mely történeteket is sorolhatjuk a sorozathoz.

“Mondjak három számomra kedves dolgot? A válasz pofonegyszerű. Egy hazafutás a kedvenc softballcsapatomtól, a képregényrajzolás, és természetesen a nők kielégítése.

Nem fogok hazudni. Az utolsó fényévekkel jobb a többinél. Egy nőt úgy a csúcsra juttatni, hogy közben széttépi a lepedőt és csillagokat lát, a Világ Legjobb Dolga.

Kicsit olyan ez, mint a nyári szünet, a karácsony és utazás a Fidzsi-szigetekre, vagy inkább ez mind egybegyúrva. A pokolba! Ha képesek lennénk valahogy hasznosítani a női orgazmuskor felszabaduló energiákat, biztosan egész városokat el tudnánk látni árammal, megállíthatnánk a globális felmelegedést, sőt még talán a világbékét is sikerülne elérnünk. A női orgazmus ugyanis a mindenség összes jó dolgának a megtestesülése, pláne ha én idézem elő. Én pedig már több ezret gerjesztettem eddig! Én vagyok a gyönyör királya, a jótékonyság megtestesülése, egyszer szégyellős, máskor vad szexállat, a célom pedig nem más, mint hogy a lehető legtöbb orgazmusban részesítsem a szeretőimet.

Hogy miként sajátítottam el ezt a lenyűgöző képességet? A válasz egyszerű. Egyszerre tanulom és művelem az orgazmus művészetét. Szakértőnek nevezem magam, mert – és itt most tökéletesen őszinte vagyok – száz százalékig a női kéj beteljesülésének megszállottja vagyok. Csak a teljes kielégülés a cél, és ha képtelen vagy ezt elérni, inkább bele se kezdj.”

(Lauren Blakely – Mister O, Művelt Nép, 2017)

Nos, itt van ez a saját szexuális teljesítményeitől magával eltelt Nick Hammer (Hammer mint kalapács) neves képregény-rajzoló és helyi tévés személyiség, Mister O megalkotója. Ugyanis Mister O egy képregény-figura, egy kicsit olyan mint James Bond (kicsivel többet), aki mindig legyőzi a gonoszt és megmenti a hölgyet, mire a hölgy hálásan omlik karjaiba. Saját képregény-hősével azonosul Nick Hammer, amikor saját szexuális teljesítményét fényezi. Nahát, nahát! Egy férfi, aki kizárólag a női orgazmus szolgája. A történetet is ő meséli el, saját szemszögéből, egyes szám első személyben.

És ugye van egy női főhős is – Harper és nem Harpen, ahogy a fülszöveg méltóztatik írni –, mint említettem, az elcsépelt felállás, hiszen a legjobb barát húga. Nos, Haper nincs megelégedve saját vonzerejével, és – mit tesz a fikció ördöge! – csábítási leckéket szeretne venni pontosan Nicktől.  Ugye nem kell mondanom mi lesz a vége, mert magadtól is tudod? Ennyi a történet... meg sok-sok erotika.

Említettem már, hogy a nagy lepedőművész 21 évesen vesztette el a szüzességét és imádja a mentás-csokis fagyit? És Harry Pottert... És ugye azt sem kell elmondanom, hogy olyan szexi és kívánatos, hogy minden nőről azon perc leolvad a fehérnemű?

Lényegében el sem akartam olvasni ezt a könyvet a sorozat első része, a Kőkemény után, de valamivel el kellett tölteni az időt a repülőtéren, meg fenn a levegőben és ez arra pont jó volt. Agyzsibbasztónak, ahogy valakitől olvastam, mert tényleg semmi extra nincs benne. Szerencsére csak kölcsön kaptam haverinától.

Erotikával jól felturbózott közhelyes történet, az egyetlen pozitívuma, hogy itt-ott jó kis beszólások voltak, amik feldobták a hangulatot. Már az is eszembe jutott a sorozattal kapcsolatban, hogy a szerző terápiás céllal ír és saját szexuális frusztrációit vetíti ki szereplőire… háááát, ha ezzel pénzt is tud keresni, akkor brávó neki.

Egyszerolvasós limonádé, az erotikus irások kedvelői minden bizonnyal rajongani fognak érte. Nekem erősen felejtős volt az egész. De természetesen az ízlések és a pofonok….

 A sorozat részei:

1. Kőkemény

Művelt Nép, 2016

Big Rock

3. Well Hung