A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2017. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: 2017. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. december 19., kedd

Jill Mansell - Keresd a párod

Pár kapcsolatnál jobb egy párkapcsolat, ugye? Lottie Carlyle vidám, jópofa nő, és tudomása szerint nem vágyik szerelmi kalandokra. Boldogan neveli két (néha kissé túl aktív) csemetéjét a tengerparti kisvárosban, és tökéletes viszonyt ápol az elvált férjével.
Ezért számára is váratlan, hogy szinte varázsütésre beleszeret az új főnökébe, Tyler Kleinbe. A hapsi dögösen szexis, okos, önzetlen és kedves – mintha receptre írták volna fel neki. 
Csakhogy van egy probléma. Lottie gyerekei ki nem állhatják Tylert. Egyenesen gyűlölik. De nemsokára feltűnik egy újabb férfi a színen. Ő a sármos, titokzatos, vagány Seb, aki kiválóan ért a gyerekek nyelvén. Csakhogy Seb nem Tyler, és előbb-utóbb kiderül, még csak az sem, akinek mutatja magát.
Ha nem olvastál eddig Jill Mansellt, mire vársz?! Eddig 22 országban több, mint tíz millió példányban keltek el a regényei. Ennyi nő nem tévedhet a világban! Magyarul most jelenik meg a 12. kötete.


Lettero, 2017
Eredeti mű: Jill Mansell – Making Up Your Mind, 2006



Amikor a kiadó Facebook oldalán beharangozta az új Jill Mansell kötetet, Stahl Judit, a kiadó nagyasszonya az mondta róla, hogy szerinte a szerző legjobb könyve. Én pedig gondoltam magamban, na persze! Nem mondhatja róla, hogy olyan amilyen, hiszen el kell adni a könyvet. Azt ugyan nem mondanám, hogy a legjobb, hiszen még nem  olvastam a szerző valamennyi könyvét, de ez határozottan jó volt, könnyed és szórakoztató.
Többször elmondam/leírtam már, hogy nagyon kedvelem Jill Mansell könyveit, annak ellenére, hogy az utóbbi két magyar nyelven megjelent könyve valahogy nem lett a szívem csücske. Számomra ő a könnyű műfaj, a chik lit koronázatlan királynője, mert történetei hihetőek, szereplői valóságosak és könyvei mentesek a manapság divatos kliséktől. S nem utolsó sorban azért is kedvelem, mert minden könyve önálló történet, nem ír öt-hat részesre feldagadó trilógiákat, hogy a folytatásokra hosszan kelljen várni.
Akik ismerik a szerző történeteit, azok már tudják, hogy sohasem egyetlen személyről, párról ír, hanem egy kis közösségről, melynek tagjai valamilyen viszonyban vannak, vagy lesznek egymással. Most sincs ez másként, hiszen a Keresd a párod civilizált válásokról, egészségesen csintalan, vagy éppen a szülők karrierje miatt elhanyagolt gyermekekről, szerelmekről és csalódásokról, és még annyi minden másról szól.
Természetesen, mint mindig, most is van a történetben valaki, akiről több szó esik mint a többiekről. Ő Lottie Carlyle, a két gyermekes elvált nő, akinek meglehetősen sajátos hozzáállása van az élet dolgaihoz, olyannyira, hogy ez egy begyepesedett tradicionalistának akár bizarrnak és hihetetlennek is tűnhet, pedig van ilyen.
Az is elmondható Lottie Carlyleról, hogy ő a történet központi figurája, hiszen mindenki más vele áll kapcsolatban, és ezért kapunk betekintést az ő életükbe is. Például a Cressidáéba, aki Lottie barátnője és szintén egy civilizált vállás után van, mi több, az ex második házasságából származó és épp kamaszodó gyermeke jobban kijön vele mint a saját szüleivel. Vagy megismerhetjük volt férjét is, az olasz származású Mariót, aki szoknyavadász létére csodálatos apa, és akiről elképzelhető, hogy lassan kezdi komolyan venni az életet. Találkozhatunk Lottie régi és új főnökével, a lehengerlő Sebastiannal, barátaival, gyermekeivel, Rubyval és Nattel, akik az érzelmi manipulálás nagymesterei… és a nyunyuval.

“– N-n-nincs neki sz-sz-sz-színe – jajongott Nat. – Az az én nyunyum.
Ó, te jó ég.
– Itt nincs. – Mario befejezte a dívány párnáinak átvizsgálását. – Egy darab sztreccsvászon anyag – magyarázta Tylernek. – Egy rugdalózóból, amit Nat hordott babakorában. Körülbelül harmincszor harmincas, szürke, és koszos kinézetű.
– Nem is KOSZOS! – vinnyogta Nat. – Az az én nyunyum!”
(Jill Mansell – Keresd a párod, Lettero, 2017)

Lottie a Hestacombe Üdülőfaluban dolgozik, úgy szinte mindent. Főnöke – és egyben az üdülőtelep tulajdonosa –, a szomszédban lakó  disztingvált idős úr és viszonyuk több mint a főnök és alkalmazott közötti, Freddie kicsit apapótlék is Lottie számára. S Freddie most eladja a céget és számot vet életével, mert jó oka van erre. Lottienak ebben is a segítségére kell lennie, sőt meg kell barátkoznia a Wall Streetet maga mögött hagyó új tulajdonossal is, Tyler Kleinnel. Meg a szerelemmel is, hiszen válása óta nem igazán mozdult ki komfortzónájából, most pedig egyszerre két férfi is csapja neki a szelet.
A történet természetesen az Egyesült Királyságban játszódik, egy idilli kis faluban valahol vidéken, ami olyan hivogatóan van leírva, hogy az ember lánya komolyan elgondolkozik a költözésen. Kicsi falu, a házaknak külön nevük van, ami még kedvesebbé teszi a helyet. Mindenki ismer mindenkit, mindenki mindent tud a másikról, és természetesen folyik a pletyó is. Keményen.
Szórakoztató történet volt az élet apróbb és nagyobb dolgairól, újrakezdésekről, alapigazságokról, emberekről, akik sohasem fognak megváltozni, múltról és jelenről. S szórakoztatás közben gondolkodásra is késztet, hogy a válás után is van élet, hogy nem föltétlenül kell az exet és annak esetleges új társát gyűlölni, hogy megbékélten is lehet távozni erről a világról.
Élettörténeteket kapunk a könyvben. Vidámabbakat, tragikusabbakat, kinek mi jutott. Kedveltem, sőt! nagyon is, de természetesen az ízlések és a pofonok.



2017. december 15., péntek

Ashley Carrigan - Ikrek hava

A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelenik meg Ashley Carrigan második regénye az Ikrek hava. Az Árnyjátékoshoz hasonlóan itt is egy gyönyörű, szenvedélyes, karakán hölgy életébe pillanthatsz bele, melyben egy veszélyes támadás megváltoztatja az ő és a megmentője  életét. Kövesd az állomásokat  és a játék megfejtéséért cserébe esélyed lesz megnyerni a könyvet a kiadó felajánlásában.



Skylar, a fiatal, menő belsőépítész a barátnőivel töltött görbe este után hazafelé tart, amikor megtámadják. Az életét egy különös csavargó menti meg. Skylar elhatározza, hogy valamiképpen meghálálja a bátor fellépést.
Azonban Jim, a Közel-Keletről visszatért veterán elutasítja a segítséget, és mindent megtesz, hogy a lányt elriassza magától.
Skylar nem adja fel, és ahogy egyre több időt tölt a férfival, már egyikük sem képes figyelmen kívül hagyni a közöttük felszikrázó szenvedélyt.
Ám Jim nem ígér többet néhány forró éjszakánál. Skylar nem elégszik meg a könnyed kalanddal, és amikor megjelenik az életében a jóképű és gáláns Karl, bizakodva veti bele magát a kapcsolatba. De bármennyire is igyekszik elfelejteni Jimet, az nem várt módon bukkan fel újra az életében.
Kockáztassa Skylar a szívét, amikor tudja, hogy a férfi végül összetörné?
Vajon Jim sötét múltja örökre közéjük áll, vagy a vad összecsapásaikból mégis fakadhat szenvedélyes szerelem?


Könyvmolyképző Kiadó, 2017



Senki számára nem titok, hogy mennyire kedvelem Ashley Carrigan írásait. A romantikusokat, mert a fantasyval, ami az ő lelkéhez oly közel áll, még nem barátkoztunk össze, de nem kizárt, hogy ez a “liaison” valamikor összejön majd.
Többször is említettem már, hogy mennyire kegyes volt hozzánk ebben az évben a Könyvmolyképző Kiadó, hiszen számos más kiadványa mellett a felnőtt olvasókra is gondolt, azokra, akiknek a szórakoztató irodalom másról is szól, nem csak a young adult/new adult  könyvekről. S bizony mi jó sokan vagyunk.
Ashley Carriganról tudjuk, hogy bár írásai szinte minden korosztály számára élvezhetőek, első sorban felnőtt nőkről ír felnőtt nőknek. Ezért kicsit értetlenül állok a borítón levő rubin pötty miatt. Ez nem egy new adult történet, vagy bármit is jelentene az a színes bigyusz, hanem felnőtteknek szól, és nem a benne levő erotika, hanem a szereplői, a mondanivalója miatt. A borító egyébként egy online verseny eredménye, elkövetője Koronczi Diána. Hatalmas gratuláció az ifjú hölgynek, igazán büszke lehet a teljesítményére.
Kedves számomra ez a történet – és bevallom, elfogult is vagyok –, mert ismertem már ötlet formájában is, és alkalmam volt végigkövetni a folyamatot, ahogyan az ötletből könyv lesz.
Az alaptörténet rém egyszerű: férfi és nő találkozik. Szinte minden történet így kezdődik, vagy ha nem, akkor ez egy adott ponton bekövetkezik. Csak nem mindegy, hogy ez a férfi és ez a nő mikor és milyen körülmények között találkozik, mit hoznak magukkal és találkozásuknak milyen hatása lesz további életükre. Ez a hatás az, ami megadja a történet sava-borsát és ezt a szerzőnek brilliánsan sikerült megoldania.
Jim és Skylar. Találkozásuk véletlenszerű, de mindkettőkük életét megváltoztatja. Jim a poszttraumatikus stressz szindrómát hozza ebbe a találkozásba, Skylar a bűntudatot, és innen a történet bármilyen irányt vehetne. Lehetne társadalmi-szociális kérdések tömkelegét felvonultató mű, pszichológiai dráma, vagy akár egy, a kor követelményeinek megfelelő, csatakosan erotikus írás. Ashely Carrigan az arany középútat választotta: egy kevés mindenből, de nem helyezett különösebb hangsúlyt egyikre sem, hanem pontosan a kellő mennyiséget adagolta mindenből ahhoz, hogy a végeredmény egy szórakoztató, de mégsem habkönnyű történet legyen.
Aki ismeri a szerző írásait, az már tudja, hogy Ashley Carrigan női hősei erős, határozott egyéniségek, akik tudják mit akarnak és kertelés nélkül haladnak is a cél felé, tehát még véletlenül sem picsogó, szempillarebegtető libák. Az Ikrek hava hősnője, Skylar, egy picikét más. Ő is tudja mit akar, de emellett rengeteg terhet cipel. És egy buzgó mócsing, aki abba üti az orrát, amibe nem kellene. Eleinte nem értettem, hogy miért is teszi ezt, de ahogy történet haladt előre minden bennem felmerülő kérdésre választ kaptam. Nem annyira tökéletes, pozitív női hős, mint az Árnyjátékos Gillianja, de pontosan a tökéletesség hiánya teszi őt emberivé és szerethetővé.
Ugye Skylart egy hajléktalan kinézetű fazon menti meg a késeléstől és hálából Skylar tenni akar valamit a férfiért, akiről kiderül, hogy nem egy csavargó, hanem háborús veterán, akit sérülés miatt szereltek le. Normális és érthető ez a hála, csakhogy Skylar akkor is segíteni akar, amikor tisztán és érthetően közlik vele, hogy nem kérnek belőle. Mert ez több mint hála, több mint köszönet. Ez vezeklés egy olyan bűn miatt, amit Skylar úgy érzi, hogy elkövetett. Ugyanis Skylar is katona családból származik, apja nyomdokaiba lépve a hadsereg mellett kötelezi el magát, hogy majd a szerelem miatt hátat fordítson az egésznek. Bár hangosan nem mondja ki, de bűntudata van, mert házassága sem sikerült és úgy érzi cserben hagyta apját, hogy csalódást okozott neki. Szívügye, hogy a poszttraumatikus stressz szindrómában szenvedő férfit a maga módján megmentse az elzülléstől, mintha ezzel bocsánatot nyerne azért, amiért ő maga csalódást okozott apjának. Bár el kell mondanom, hogy ez a csalódás csupán Skylar  fejében létezik.
Aki azt hiszi, hogy innentől kezdve Jim és Skylar kapcsolata egy könnyed sétagalopp lesz, az még nem olvasott egyetlen könyvet sem a szerzőtől. Jim és Slylar ki nem állhatja egymást és Skylar életében egy másik férfi van jelen. Ez a férfi az egyetlen sablon, amit a szerző megengedett magának: ő a dögös milliomos, de szerencsére nem a fenekelős fajtából.
Egy idő után természetesen tudni lehet, hogy merre is tart ez a történet, és mikor azt hiszed, hogy most már igazán egyenesben vagyunk és a hőseink a boldog végkifejlet fele haladnak, a szerzőnek sikerült ismét meglepnie. Nem is egyszer, és olyan módon, hogy csak kapkodtam a fejem: ez meg honnan jött?
Nagyon emberközpontú történet és ehhez hozzájárul az is, hogy szereplői nagyonis valósak. És kivétel nélkül szerethetőek, még a dögös milliomos is, aki kicsit öntelt, kicsit nyers és igazándiból mindenki arra várna, hogy valamiért ő lesz majd a negatív hős.
Váratlan fordulatokkal teli és csipetnyi misztériummal fűszerezett igazi romantikus történet. Simogatja a lelkedet…
Ne hagyjátok ki!!!

Fantasztikus helyszíneken játszódik a regény, a játékunk is ehhez kapcsolódik. Keress rá a földrajzi koordináták alapján, merre is járt Skylar? Segítségül adunk 1-1 képet a hangulat kedvéért. A megfejtést írd be a rafflecopter doboz megfelelő sorába.  
Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz! A nyerteseknek 72 óra áll rendelkezésére, hogy a megkapott értesítő levélre válaszoljanak, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk. 
















12.15 Betonka szerint a világ...
12.22 Dreamworld

2017. december 12., kedd

Karina Halle - Túl közel hozzád

"Tinédzserként ​találkoztam először William McAlisterrel. Jóképű férfi volt, gyönyörű feleséggel. Mr. McAlister akkoriban lett édesapám partnere a cégben. Elbűvölő személyiség volt, de csak egy jó családi barát.
10 évvel később: 25 éves vagyok, egyedülálló anyaként elkövettem néhány hibát. Megküzdöttem a démonjaimmal, de most új életet kezdek. Minden az elképzeléseim szerint alakult, míg meg nem pillantottam Will McAlistert.
Elvált, és már nem csak apám barátját látom benne, már sokkal többet jelentett számomra. Árasztja magából a magabiztosságot és a sokat ígérő szexualitást. Magas, férfias, egy igazi gentleman, a tekintete erős és csábító. Teljesen odavagyok érte.
Esélyem sem lehet nála, hiszen ő az apám legjobb barátja, üzleti partnere és a főnököm.
Igaz?
Tévedés."
Karina Halle erőteljes története meghódította a világot, és most végre a magyar olvasóközönség is függővé válhat tőle.


Álomgyár, 2017
Eredeti mű: Before I Ever Met You, Metal Blonde Books, 2017


A meglehetősen termékeny szerző első magyar nyelven kiadott könyve. Bár Karina Halle a horror és a krimi műfajában is jeleskedik, a kiadó ezt az erotikus-romantikus történetet választotta a szerző bemutatására – ők tudják miért.
Maga a sztori nem több mint egy erotikával és divatos klisékkel jól feldúsított szerelmi történet, olyan, amilyent tucatszám lehet olvasni a HarperCollins havi kiadványaiban – persze az erotika nélkül. Ez, mondjuk, nem feltétlenül rossz, hiszen időnként az ember lányának ki kell sütnie az agyát olyan romantikus történetekkel is, amik kizárólag a pihenést és szórakoztatást hivatottak szolgálni, mert nem kell rajtuk gondolkozni, indulásból tudjuk, hogy biztosított a boldog végkifejlet és viszonylag gyorsan véget is érnek.
Ez a történet, ahogy már elítettem, a hozzá adott erotikával és divatos klisékkel több. Meg néhány ellentmondásos helyzettel, amit nehéz megérteni, legalábbis nekem.
A sztorit mindkét főhős szemszögéből megismerjük, hiszen Will és Jackie is megosztja velünk gondolatait, s teszik ezt jelen időben és egyes szám első személyben mesélve. Ez nálam alapból nem menő, soha nem is titkoltam, hogy nem kedvelem az ilyen megoldásokat, s főleg azt, amikor egy női szerző akarja velem elhitetni, hogy tudja mi van egy férfi fejében – egyébként ez fordítva is igaz, azaz férfi szerző női fej.
Mindkét hősünk túl van már egy-egy kapcsolaton-házasságon-csalódáson. Jackie huszonöt éves és egy hét éves fiúgyermek anyja, Will negyvenegy és Jackie apjának üzlettársa. Animációs filmekkel foglalkoznak és legmenőbb épp a DinoWars című, s mit tesz a véletlen ördöge, Jackie fia pont a dinókért rajong. Ez egyénként rá is nyomja bélyegét a történetre, mert ahol a gyermek megjelenik ott szuperhősökről, de főleg dinókról esik szó.
Miután lassan mindkettejük kicsit sem rózsaszín múltjával megismerkedünk, mindenki számára nyilvánvaló, hogy a két hős túllép a munkatársi viszonyon – Jackie Will asszisztense. Olyan tessék-lássék munka, amit azért kapott, mert ugye ő a főnök lánya, bár dicséretére legyen mondva, ő tényleg dolgozni szeretne.

“– Nem, tetszik, ha ezt csinálod – magyarázom neki szinte esdekelve. – Légy durva velem. Húzd a hajam, fojtogass, és fenekelj el. Te vagy itt velem, Will, és nem más. Ezt az oldaladat is kívánom.”

Ez az ami nálam kivágta a biztosítékot. Magasról teszek rá, hogy spoileres lesz vagy sem, de akkor is elmondom/leírom: Jackie azért költözött haza a szüleihez mert az ex véresre verte és szinte megölte, ezért pedig Jackie börtönbe juttatta a fazont. De ha szexuális töltettel történik az agresszió, akkor az már jó, elfogadható, sőt! Ha a verés szexuális élvezetet ad, akkor nem értem egyáltalán miért harcolunk a családon belüli erőszak és a nők bántalmazása ellen? Értem én, hogy ez annak a szemléltetése, hogy a két agresszió között fényév a távolság, de valahogy nehezen tudom elhinni, hogy egy félholtra vert nő bármikor is élvezetet találna a későbbiekben a hajtépésben és fenekelésben. De ez csupán az én véleményem és úgy gondolom, hogy ezt a “Szürkének” tulajdonított klisét már nagyon el kellene engedni. Száz+ parafília létezik és a szám állandóan növekszik, tehát ha annyira muszáj a statisztikai átlag szexuális viselkedésétől eltérőt írni, akkor bőven van miből választani. Ez a fenekelősdi csont már nagyon le van rágva.
Nem kedveltem különösebben a szereplőket sem. Jackie, mondjuk, szimpatikus volt, nehéz évek álltak mögötte és rendesen helyt állt, vagy legalábbis megpróbálta. Will viszont teljesen ellentmondásos személyiség volt. A hősszerelmestől a dominánsig minden lehetséges formát hozott. Nem akart gyermekeket – ezért is volt vazektómiája –, de azért Jackie fiának első pilanattól az apapótlék szerepét veszi át, és a végén Jackie 1:1000-hez valószínűségű terhessége már erősen túlzás volt. Jackie szüleit sem igazán kedveltem, mert míg az apja egy akarnok alkoholista volt, addig az anya a másik végletbe tartozott és erősen hajazott egy tündér-keresztanyára.
A fentiektől függetlenül a történet élvezhető azok számára, akik kedvelik az erotikus történeteket és nem zavarja őket az időnkénti tömény rózsaszín köd. Egyszer mindenképpen el lehet olvasni, mert nem kell sokat gondolkozni rajta, sőt! egyáltalán nem kell. Én minden esetre mást és többet vártam a történettől a fülszöveg olvasása után. Szórakoztató, de senki világát megrengetni nem fogja… meg az ízlések és a pofonok…


2017. december 4., hétfő

Julia Quinn – Szerelem postafordultával

Rokesby 2


Míg ​ön aludt… 
Amikor az elárvult Cecilia Harcourt fivére, Thomas megsebesül az észak-amerikai harctéren, a lánynak két borzalmas lehetőség közül kell választania: odaköltözik vénkisasszony nagynénjéhez vagy hozzámegy ármánykodó unokafivéréhez. Ehelyett egy harmadik megoldást választ, és hajóra szállva átszeli az Atlanti-óceánt, eltökélten, hogy ápolni fogja bátyját, míg fel nem épül. Ám egy heti keresgélés után nem a fivérére, hanem annak legjobb barátjára, Edward Rokesbyra bukkan. A jóvágású tiszt nincs eszméleténél, és odaadó gondoskodásra van szüksége, ezért Cecilia megfogadja, hogy megmenti ennek a katonának az életét, még akkor is, ha csak úgy maradhat mellette, ha füllent egy kicsit…
Mindenkinek azt mondtam, hogy a felesége vagyok… 
Amikor Edward magához tér, minden meglehetősen zavarosnak tűnik körülötte. A fejét ért ütés miatt több hónap esett ki az emlékezetéből, de azt már csak fel tudná idézni, hogy megnősült! Tudja, hogy kicsoda Cecilia Harcourt – még akkor is, ha nem ismeri fel az arcát –, és mivel mindenki azt állítja, hogy a felesége, úgy dönt, hogy ez biztosan igaz, pedig mindeddig azt hitte, egy szép napon a szomszéd család lányát fogja majd az oltár elé vezetni.
Bárcsak igaz lenne… 
Cecilia az egész jövőjét teszi kockára azzal, hogy odaadja magát – mindenestül – annak a férfinak, akit szeret. Ám miután kiderül az igazság, Edward is tartogat néhány meglepetést az újdonsült Mrs. Rokesbynak.


Gabo, 2017
Eredeti mű: Julia Quinn – The Girl with the Make-Belive Husband, 2017


A Rokesby sorozat második része. Bár később íródott, ez megelőzi a szerző közismert Bridgerton sorozatát, olyan elősorozat-szerűség. Maga Julia Quinn írta hivatalos szerzői oldalán, hogy tulajdonképpen azért fogott bele a Rokesby-k történetébe, hogy a Bridgertonok szüleinek (Violet és Edmund) történetét is megírhassa, mert valamennyi gyermekük szerelmét már ismerjük, de róluk csupán egy nyúlfarknyi történet van a Bridgertonok kilencedik részében.
A sorozat első részben (Miss Bridgerton miatt) Billie, a “nagynéni” a főszereplő, aki a szomszédban lakó Rokesby családba házasodik be, Edmundról akkor is csak futólag tesz említést a szerző, ő iskolában van. Ez sem lesz Edmund és Violet története, de sebaj, mert szintén a szerzőtől származó információ szerint ennek a sorozatnak még legalább két része lesz, tehát várhatóan (és a matematika mai állása szerint) összesen négy Rokesby-történethez lesz szerencsénk.
Ez a rész Edward, a második Rokesby-fiú és Cecilia Harcourt története. Annak az Edwardnak, akire már az első rész olvasása után is utaltam, hogy őt elvesztettük a nagy amerikai vadonban, ugyanis Edward katona. Cecilia pedig legjobb barátja és katonatársa, Thomas Harcourtnak a húga.
Itt van egy kis következetlenség az előző részhez képes, ugyanis ott George Rokesby azért nem megy el a háborúba, mert örökösként neki otthon kell maradnia és a cím folytonosságát biztosítania. Ez miért nem vonatkozik akkor Thomas Harcourtra is? Igaz, ő nem egy grófi csemete, de nemesi származású és ráadásul az egyetlen egyenes ági leszármazott, aki örökösként szóba jöhet. Hogy miért kellett neki a háborúba mennie és ráadásul az óceánon túlra, nem értettem meg.
Cecilia és Edward a Thomas hazaírt levelein keresztül ismerkedik, egy idő után már odaírnak egy-egy bekezdést a másik számára is. Minden fejezet előtt részleteket olvashatunk ezekből a levelekből is. 
A dolgok akkor kezdenek bonyolódni, amikor Thomast eltűntnek nyilvánítják, Cecilia apja meghal, neki pedig nem sok választása van: vagy férjhezmegy undorító rokonához, aki máris betelepedett a családi birtokra, vagy egy idős nőrokonhoz költözik. Cecilia pedig a harmadik utat válsztja: hajóra pattan és meg sem áll az Újvilágig, azzal a céllal, hogy márpedig ő megkeresi Thomast, ha fene fenét eszik is.
Thomast ugyan nem találja, de rábukkan az eszméletlen és sebesülten fekvő Edward Rokesbyre, és, hogy a dolgokat kicsit felgyorsítsa, a feleségének adja ki magát. Ez engem egy kicsit egy romatikus komédiára emlékeztetett Sandra Bullock főszereplésével (Aludj csak, én álmodom, eredetiben: While You Were Sleeping), a hősnő ott is mindenkit beetet, hogy a kórházban eszméletlenül fekvő férfi menyasszonya, mert az érdeke így kívánja meg. Ceciliának viszont még a szerencse is a pártját fogja, hiszen mikor Edward végre magáhoztér semmire sem emlékszik a közelmúlt eseményeiből. Ezzel pedig elkezdődik kettejük kalandja az amerikai kontinensen, ami természetesen szerelemben materializálódik. De addig is Cecilia egyre jobban belebonyolódik a sok hazugságba és komoly lelkifurdalása is van, Edward memóriája pedig lassanként, de visszatér.
Ha visszagondolok az előző részre, valahogy nem emlékszem, hogy a Rokesby-knek ennyi gyerekük lett volna. Ugye ott volt George, a történet férfi hőse és megemlítették Edwardot és Andrew-t, mert mindketten a seregben harcolnak és pontosan ez frusztrálja George-ot. De most kiderült, hogy van egy lánytestvér is, aki már férjhezment és legalább egy öccs, aki iskolába jár.
Érdekes történet volt, olyan igazi Julia Quinn-es romantikus. Ami a meglepő: nem volt mindenre kiterjedő boldog végkifejlet, és eléggé hiteles képet kaphat az olvasó arról, hogy mit jelentett egy 18. századi háború, minden nyomorával együtt. S talán a történet vége egy kicsit összecsapott, elsietett volt. Ettől függetlenül el lehet olvasni és a klasszikus romantikus történetek kedvelőinek minden bizonnyal tetszeni is fog, de természetesen közbeszólnak azok a bizonyos ízlések és pofonok is…
Mivel ez egy most íródó sorozat, nem tudnám megmondani mennyit kell várni a folytatására, hiszen a következő része 2018-ban jelenik meg angol nyelven, még borítója sincs. Magyarul mikor, ki tudja? Kis szerencsével talán már jövőre.




A sorozat részei (per pillanat)

Gabo, 2016
Because of Miss Bridgerton, 2016

3. The Other Miss Bridgerton - várhatóan 2018-ban

2017. november 29., szerda

Samantha Young - Jamaica Lane

Dublin Street 3


Újabb könyvvel kápráztatja el a New Adult műfaj rajongóit Samantha Young. A kedvelt London Road és Dublin Street után most egy újabb szerelmi történetnek drukkolhatunk, amiben a Oliviát és a flörtölés nagymestéret Nate Sawyert ismerhetjük meg. A Blogturné Klub 8 bloggere mesél nektek a könyvről, és a turné végén nektek is lehetőségetek van megnyerni a 3 könyvpéldány egyikét. Tartsatok velünk és ismerjétek meg az új szerelmespárt, akiket nem lehet egy könnyen elfelejteni!



A nagysikerű Dublin Street és London Road folytatása.
Barátkozó természete ellenére Olivia fájdalmasan bátortalan az ellenkező nemmel, még szólni sem meri a srácokhoz, akik bejönnek neki. De amikor Edinburgh-ba költözik, új életet kezdhet, és miután belezúg egy szexi egyetemistába, úgy dönt, ideje legyűrnie a félelmeit és megszerezni, amire vágyik.
Nate Sawyer igazi nagypályás, aki senki mellett nem hajlandó lehorgonyozni. A legjobb barátaihoz azonban a végletekig hűséges. Így amikor Olivia hozzá fordul a párkapcsolati nyűgjeivel, felajánlja, hogy bevezeti a lányt a flörtölés rejtelmeibe, és segít hogy szexuálisan is magabiztosabb legyen.
A csábítás trükkjeit bemutató baráti tanfolyam hamarosan elsöprően szenvedélyes románccá alakul. Nate múltja és elköteleződésre való alkalmatlansága azonban tönkreteszi a kapcsolatot, és Olivia egyedül marad. Vajon rájön Nate, hogy élete legnagyobb hibáját követte el, vagy örökre elveszíti a lányt?
A nagysikerű Dublin Street-sorozat újabb darabja, tele szenvedéllyel, erotikával és szerelemmel. Add át magad!


Könyvmolyképző Kiadó, 2017
Eredeti mű: Samantha Young – Before Jamaica Lane



Egyik kellemes meglepetés a másik után a Könyvmolyképző Kiadótól. Nem tudom ki hogy állt vele, de én már feladtam a reményt, hogy a Dublin Street sorozat folytatását magyar nyelven valaha is elolvasom. Különösen, hogy tavaly Samantha Young egy másik sorozatának első része jelent meg – Mély víz, ha valakinek nem kattant volna be elsőre.
Őszintén bevallom, hogy semmire nem emlékeztem az előző két részből, azon kívül, hogy az első részt, a Dublin Street-et nagyon kedveltem, a London Road-ot már annál kevésbé. Az is igaz, hogy meglehetősen régen olvastam őket, ha a memóriám nem csal, akkor mindjárt a megjelenésük évében, az pedig elég rég volt. Bár ez relatív és mindenkinek mást jelent, többszáz könyv távlatából nekem rég.
Az első oldalak után az jutott eszembe, hogy előbb talán újra kellett volna olvasnom az előző részeket, mert mindjárt kezdésnek belefutottam egy egész csoportnyi szereplőbe, akiknek nevük ismerősen csengett, de fogalmam nem volt, hogy ki kicsoda és mit kellene tudnom róla az előző részek ismeretében. Aztán lassan derengeni kezdett.
A Jamaica Lane Olivia és Nate története, de természetesen az előző részek hőseiről, sorsuk alakulásáról is kapunk némi információt. Történetüket maga Olivia meséli el, egyes szám első személyben.
Oliviáról már tudjuk, hogy az Egyesült Államokban született és nevelkedett, hogyan és miért kerül ő Arizonából Edinburgh-ba, és hogyan kapcsolódik az előző részek szereplőihez, az majd kiderül a történetből. Bár már nem tizenéves kis csajszi, párkapcsolatokban teljesen tapasztalatlan. Munkahelyén, az egyetemi könyvtárban ismeri meg Benjamin Livingstone-t, a másoddiplomás egyetemi hallgatót, aki – ha a leírást vesszük alapul – olyan, akár egy félisten. Olivia szíve nagyot dobban és ha a fickó a közelében van, akkor belőle lesz a bénázás királynője. Ezt kellő öniróniáva be is ismeri és azt is, hogy tapasztalatlansága miatt esetleg segítségre lenne szüksége. Ezért fordul Nate Sawyerhez, legjobb barátjához.
Ha a szerző leírása alapján Benjamin Livingstone egy félisten, akkor Nate Sawyer minimum háromnegyed és erősen közelít az abszolút tökéletességhez. Nate, a legjobb barát, az örök sármőr, aki ha belép egy kocsmába, fél óra múlva legalább négy bombázó telefonszámával távozik, nem ritkán magukkal a bombázókkal is, és aki készségesen  át is adna valamennyit flörtölési tudományából Oliviának.
Én hiszek abban, hogy férfi és nő között lehet barátság, addig a pillanatig, amíg tisztán meg vannak húzva a határok, és bele nem keverik az érzelmeket és főleg a szexet. Olivia és Nate pedig nagyon átlépi ezt a határt. Izzik köztük a levegő és ez akár a barátságuk végét is jelenthetné. Mindkettejüket nagyon kedveltem, és szerintem nagyon szerethetőek, minden tökéletlenségük ellenére... vagy inkább miatt.
Nem volt egy földrengető történet, hiszen az, hogy a végére Benjamin Livingstone eltűnik a süllyesztőben, Nate és Olivia pedig egy pár lesz indulásból borítékolható. Szórakoztatott, humoros volt és romantikus, olyan szerelmes történet, aminek mindenki előre tudja a végét, de azért szivesen végigolvassa. Nálam plusz pont jár azért is mert Edinburgh-ban játszódik, és számomra ez a legjobb hely a világon. De ugye ízlések és pofonok…
A Dublin Street egy meglehetősen hosszú sorozat, hiszen pillanatnyilag hat részből áll, amihez még számszerint nyolc kiegészítő novella, kisregény, szösszenet is tartozik. Ebből egyet megtalálhatsz a könyv végén: a másfelest (imádom ezt így leírni!), ami az Until Fountain Bridge címet viseli ékes angol nyelven, s Ellie Carmichael és Adam Sutherland története.
Olvassátok el, mert jó!

“Panaszos nyögéssel fordultam meg, és lassan belevertem a fejem a falba.
– Ööö, Liv, jól vagy? – szólalt meg Angus a hátam mögött.
Elvörösödtem szégyenemben, és fürgén szembefordultam a főnökömmel.
– Csak az épület stabilitását ellenőriztem. Minden rendben.
Angus felvonta a szemöldökét.
– És mi a helyzet a mentális stabilitásoddal?
– Ez a következő napirendi pont.”
(Samantha Young – Jamaica Lane, Könyvmolyképző, 2017)



A sorozat előző részei a Könyvmolyképző Kiadó gondozásában:


1. Dublin Street, 2015, 2013
On Dublin Street

2. London Road, 2016, 2014
Down London Road





Samantha Young mindig egy-egy utcanévhez kapcsolja történeteit. Ezúttal a  Jamaica Lane névre hallgató utcának lesz jelentősége a történet során, ám azt nem áruljuk el egyelőre, hogy pontosan micsoda. Viszont mi is ismerünk néhány híres utcát, amiben most a ti segítségeteket kérjük. Minden blogon találtok egy képet a világ egyik híres utcájáról, és egy mondatot, ami közelebb visz a megfejtéshez. A ti dolgotok csak annyi, hogy beírjátok, hogy melyik utca szerepel a képen, és máris megnyerhetitek a turné végén a Könyvmolyképző Kiadó által felajánlott 3 könyv egyikét.
   Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.




   Kávézóival, luxusüzleteivel és csodás fáival ez az utca egyike a leghíresebb utcáknak Párizsban.








11. 24. Insane Life
11. 25. Angelika blogja
11. 26. Zakkant olvas
11. 27. MFKata gondolatai
11. 28. Deszy könyvajánlója
11. 29. Betonka szerint a világ...
11. 30. Kristina blogja
12. 01. CBooks

2017. november 26., vasárnap

Kathryn Taylor - Karácsonyi küldetés


A ​történet főszereplője a rendezvényszervező Lilian Holmes (Lilly), aki karácsony előtt néhány héttel nagynénjéhez, Caroline-hoz utazik az angol Tóvidékre. Caroline ott egy takaros panziót vezet, amelyben azonban semmi sem érezhető a karácsonyi várakozás bizsergető hangulatából, ugyanis a tulajdonosnő eltörte a lábát, gipszben fekszik, így nem kezdhet hozzá az ünnepi előkészületekhez. Lilly elvállalja, hogy a festői üdülőhelyen nagynénje helyett megszervez egy német hangulatú karácsonyi vásárt, és lelkesen beleveti magát a munkába. Egyszeriben annyi teendője lesz, hogy azt sem tudja, hol áll a feje. Valójában azonban hálás az elfoglaltságért, amely eltereli a figyelmét arról, hogy nemrégiben szakított a barátjával, aki megcsalta. Ezért aztán – újabb csalódástól tartva – igencsak ellenségesen viselkedik a panzió jóképű vendégével, a zenész Tom Lewisszal. Az elutasítás helyét azonban lassan kíváncsiság foglalja el, miután megsejti, hogy Tom valamilyen titkot rejteget. Ki lehet valójában a férfi, és miért éppen Caroline panziójába költözött be? A karácsonyi készülődés közben Lilly és Tom sok időt tölt együtt, közel kerülnek egymáshoz, és Lilly egyre kevésbé tudja kivonni magát a férfi vonzerejének hatása alól. De vajon benne is csalódnia kell majd?


Kossuth Kiadó, 2017
Eredeti mű: Kathryn Taylor – Mission Mistelzweig, 2016



Mindenki úgy áll az ünnephez, ahogy éppen akar és jól esik. Egyesek hatalmas felhajtással és rongyrázással, mások diszkrétebben. Ki-ki saját tehetsége és pénztárcája szerint. Émelyítően sok karácsonyi történetet kaptunk az idén. Állítólag segít majd az ünnepre hangolódni. S akkor miért ne írna Kathryn Taylor is egyet.
A szerző nem ismeretlen a magyar olvasóközönség számára, hiszen már találkozhattunk A szerelem színei (Felszabadítva, Lecsupaszítva) sorozatával, melynek magyar nyelvű megjelentetését nem fejezte be kiadója, vagy ismerhetjük a Daringham Hall (Az örökös, A döntés, A visszatérés) trilógia szerzőjeként. Nem mondanám, hogy nagy rajongója vagyok, de vannak írásai, melyeket határozottan kedvelek. Ez nem tartozik közéjük.
Kezdeném azzal, hogy ezt túlzás lenne regénynek nevezni. Olyan kis semmi szösszenet, terjedelmében alig egy gondolattal nagyobb mint egy Harlequin füzetben megjelent történet… bocsánat, mostanság már HarperCollinsnak hívják a kiadót. Pontosan megfelel a célnak: karácsonyi hangulatot áraszt és kelt azokban, akik vevők az ilyesmire.
Ugye itt van a nem túl eredeti történet: Lilly-t dobja a pasija, aki közhelyesen egyben a főnöke is – soha nem tanulják meg, hogy ne keverjék a munkát az élvezettel –, mire ő felkapja a vizet, mindent feléget maga mögött és hazafut nagynénjéhez sebeit nyalogatni. Ez a nagynéni pedig egy angliai kisvárosban él, valahol a Tóvidéken. Egy energikus örökmozgó, hiszen panziót vezet és mellette még a karácsonyi vásár szervezését is magára vállalta. Most pedig törött lábával kénytelen visszafogni magát. Tehát Lilly pont jókor érkezik segíteni. Megjegyezném, hogy én úgy értettem Lilly eredetileg reklámszakember Londonban és rendezvényszervezésre csupán a könyvben történtek után adja fejét, de ez mellékes, lehet én értettem rosszul és a fülszöveg a pontos.
Beszéljünk egy kicsit erről a karácsonyi vásárról, amit a nagynéni német stílusban akar megszervezni, csupán azért, mert valamikor ifjúságában részt vett egy ilyen vásárban Németországban, és ott ismerkedett meg élete nagy szerelmével. Természetesen ez a szerelem olyan gyorsan véget is ért, mint a karácsonyi vásár, de most nosztalgiából azt szeretné felidézni. Értem én, hogy a szerző német (igen, az – mondom/írom azok számára, akik ezt még nem tudták –, de történetei cselekményét előszeretettel helyezi angolszász környezetbe) és egy adag mellveregető hazafiasságot is bele kellett csempészni a könyvébe, de borítékolom, hogy a valóságban megsüthette volna a német karácsonyi vásárát, mert a vidéki angol ember is ragaszkodik ahhoz, ami a sajátja.
A történethez még hozzátartozik a csavargó zenész (a fülszövegben említett Tom Lewis), aki magánszorgalomból segít a nagynéninek és Lillynek is, és aki legalább annyira titokzatos mint a NATO csapatmozgási tervei Afganisztánban. Azt, ugye, nem kell mondani, hogy annyira jóképű és dögös, hogy ő nyeri meg a legszexibb Mikulás címet a vásári versenyen? És akiről a végén kiderül, hogy álruhás béka létére, kellő mennyiségű csókolgatás után képes herceggé változni. Pont akkor, amikor az ex is megjelenik és egy nyálas-bűnbánó jelenet közepette próbálja magát visszasírni Lilly életébe.
S hogy teljes legyen a karácsonyi közhely- és giccsparádé, természetesen egy baba is születik, és… no, ezt azért nem mondom el, maradjon meglepetés. Csupán annyit tennék hozzá, hogy ezt azért nagyon nem kellett volna.
Nekem ez nagyon habos-babos és teljes egészében kiszámítható volt. Olyan mint a borítója: szürke - és kéretik nem "arra" a szürkére gondolni. Egy hatalmas nagy happy-end az egész történet, és rövisége miatt egyetlen délután-este elolvasható. Aki szereti a nagyon rózsaszín-ködös romantikát, meg a karácsonyi történeteket, az minden bizonnyal ezt a történetet is kedvelni fogja, de ugye az ízlések és a pofonok…